Rendszerváltás és az MTI

	SZDSZ-közgyűlés - Kőszeg-intejú
Washington, 1989. április 16. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Néhány órával ezelőtt ért véget a Szabad Demokraták Szövetségének közgyűlése a Corvin Moziban, ahol sikerült telefonon elkapnunk Kőszeg Ferencet, a Beszélő főszerkesztőjét: - Mi történt a közgyűlésen? - Szép volt a közgyűlés, ünnepélyes. Nagyon örültem annak, hogy már második alkalommal ennyien jöttek el erre a közgyűlésre. Márciusban vitattuk meg először a programot. A vita első fordulója után igen sok, több mint 50 hozzászólás érkezett. Ezeket a szerkesztőbizottság felhasználta, bedolgozta a programba. Most ezeket a változásokat ismertettük, illetve az egészen új szövegrészeket mutattuk be a közönségnek, és végül az összegyűltek - több mint ezer, az ezeregyszázat is megközelítette a résztvevők száma - nagy szótöbbségekkel elfogadták ezt a programot. Tehát most a Szabad Demokraták Szövetségének már egy elfogadott, kész programja van. Ezenkívül elfogadtunk több nyilatkozatot is. Ezek az SZDSZ közgyűlésének nyilatkozatai. Az egyik bírálja a tehetetlenkedő kormányt, s azt a javaslatot teszi, hogy ez a kormány mondjon le, és adja át helyét egy szakértőkből álló hivatalnokkormánynak, amelynek a tagjai nem tagjai az MSZMP vezető testületeinek. Egy olyan kormánynak, amely nem megy bele olyan nagy horderejű döntésekbe, amelyeknek a későbbiekben - a remélhető demokratikus választások után is - súlyos következményei lehetnek. Egy másik nyilatkozatot is elfogadtunk a párt ingatlanvagyonának zárolásáról. Azt javasoljuk, hogy a párt ingatlanait zárolják, és helyezzék egy nyilvános számozásra kötelezett vagyonkezelő testület felügyelete alá. A párt pedig, amely nyilván tagdíjain kívül és bevételein kívül jelentős költségvetési támogatással is rendelkezik, fizessen lakbért, fizessen bért ezeknek az ingatlanoknak a használatáért. - Tehát a Szabad Demokraták Szövetségének rendkívül gyakorlati, praktikus javaslatai vannak? - Igyekszünk. Igyekszünk gyakorlatias javaslatokat tenni. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem olyan vezetői vannak az országnak, akik nagyon fogékonyak a gyakorlatias javaslatok meghallgatására. - A kecskeméti pártgyűléshez nagyon sokan nagy reményeket fűztek. Mit hallott? Érdemes volt-e odafigyelni erre a pártgyűlésre? - Mindenképpen érdemes odafigyelni. A párton belüli reformmozgalom jelentős, érdekes, rokonszenves esemény. Én nem hiszem, hogy az MSZMP hitelét - akármilyen a párton belüli reformmozgalom - valóban vissza tudja adni, mert az a hitel, az egész kommunista gondolkodás hitele meglehetősen lejáratódott. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy nagyon fontos az, hogy a párt vezetésében - már az MSZMP vezetésében - reformgondolkodású emberek üljenek, mert az átmenetet csak reformkommunisták tudják biztosítani, csak ők tárgyalóképesek, és velük lehetséges olyan megállapodásokat kötni, amelyek átvezetnek a parlamenti demokráciába. - Kőszeg úr! Ön szerkesztette a Beszélő nevű szamizdat folyóiratot. Meg van ez még? - Most jelent meg a 26. száma. Éppen itt, a közgyűlésünkön kezdték árusítani. - Ez már nem szamizdat. Szamizdat ez még? - Még mindig szamizdat. Még mindig szamizdat, bár - hála Istennek - az elmúlt hónapokban rendőri zaklatásnak, üldözésnek nem volt kitéve. Most már az utcán árulják. De a sajtótörvény még mindig olyan, hogy egy hosszadalmas engedélyeztetési eljáráson kellene keresztülmennie. Mi szeretnénk megvárni az engedélyeztetéssel azt, amíg az engedélyeztetés helyett egyszeri bejegyzési folyamat elég egy lap megindításához. - Szóval nem is kéri az engedélyeztetést? - Egyelőre nem kértük, de lehetséges, hogy az SZDSZ elindítandó hetilapjához fogunk azért engedélyt kérni, mert hát azért ennél az elvi meggondolásnál tulajdonképpen fontosabb, hogy nyugodt körülmények között adhassuk ki. - Milyen hetilapra készül az SZDSZ? - Voltaképpen egy olyan hetilapot szeretnénk kiadni, amely nem pártlap, nem egy szervezetnek a szűkebb értelemben vett orgánuma, hanem egy olyan politikai lap, amelynek a szerkesztése az SZDSZ testületeitől függetlenül folyik, és az SZDSZ politikai vonalát azáltal képviseli, hogy a szerkesztők, a lap vezetői az SZDSZ tagjai. Tehát úgy mondhatnánk, hogy az SZDSZ-hez közelálló, független lapot szeretnénk kiadni. - Hogyan tudná jellemezni ön az SZDSZ tagságát? Milyen rétegeket képvisel? - Azt szokták mondani, hogy az SZDSZ értelmiségi párt. Ez igaz is, hogyha azt nézzük, hogy a társadalomtudományi értelmiség számos kiváló képviselője vesz részt benne, tartozik az alapítói közé és dolgozik a vezetői és különböző szakértői tanácsadói testületeiben. Ugyanakkor azt hiszem, mégiscsak tévedés lenne azt mondani, hogy az SZDSZ értelmiségi párt, ugyanis az SZDSZ-nek nagyon sok nem értelmiségi tagja van a különböző helyi szervezetekben, amelyeknek a száma elég szépen növekszik. Igen sok a munkás és minden különböző nem értelmiségi foglalkozású emberek. Egy kicsit azt lehet mondani, hogy az SZDSZ az elszánt emberek - így is mondhatnám -, a dühös emberek pártja. - Mi lesz a következő eseménye a Szabad Demokraták Szövetségének, amire oda kell figyelnie Amerika Hangjának? - Fontos eseménye volt a közgyűlésnek, hogy itt volt Szabad György, a Magyar Demokrata Fórum képviseletében, és az ellenzéki kerekasztal létrejöttének jelentőségéről, fontosságáról beszélt. Tehát arról, hogy van lehetőség, van már tapasztalat és van további remény a különböző ellenzéki szervezetek együttműködésére, összefogására. - Ez nagyon jó hír, Kőszeg úr. Az ön szakterülete tulajdonképpen a mezőgazdaság. Mi a helyzet most Magyarországon az egyéni kezdeményezésekkel vidéken a mezőgazdaságban? Hogy állnak most a termelőszövetkezetekkel és az egyéni földekkel? Van-e valami terve a kormánynak arra, hogy földet osszon? - A programunknak a mezőgazdasággal kapcsolatos részét Juhász Pál, elsősorban Juhász Pál állította össze, és ő azt hiszem, lehet mondani, hogy a legjobb magyar agrárközgazdász. A mi programunknak az erre vonatkozó leglényegesebb gondolata az, hogy a föld azé kell legyen, aki legjobban tudja hasznosítani. Tehát az, aki a föld értekét a legmagasabban tudja tartani, úgy tud rajta termelni, hogy egyrészt az a legmagasabb profitot biztosítja, másrészt, hogy a leginkább képes a föld értékének a megőrzésére. A termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal éppen az a baj - ezt a magyar gazdaság húzóágazatának, sikeres ágazatának szokták nevezni. Valójában azonban a magyar termelési eredmények alatta maradnak a nyugati termelési eredményeknek. És a másik, hogy ezeket az alacsonyabban maradó, csak viszonylag jó termelési eredményeket is a földeknek meglehetős kizsarolásával érik el. És azt szeretnénk, hogyha olyanok kezelnék a földeket, akiknek érdeke az, hogy a föld értéke ne csökkenjen, hanem nőjjön. - Szó van Magyarországon is olyasmiről, mint amiről Gorbacsovék beszélnek, a hosszú távú földbérletről? - Igen. Igen, de azt hiszem, hogy talán tovább is vagyunk, mint a Szovjetunióban. Itt azért elég régen kialakultak a különböző magángazdálkodásnak a formái. Tehát a társadalmi alapjai talán jobban meg vannak az ilyenfajta gazdálkodásnak. - Ha Magyarországon most valaki földműveléssel akar foglalkozni, tud venni egy darab földet és azon elkezdeni egyénileg dolgozni? - Tud. Tud, de a mezőgazdaságilag hasznosítható földeknek csak igen kis része van valójában szabad forgalomban. A termelőszövetkezetek földjeinek nagy része kötött tulajdonban van. Ezekhez nem lehet hozzájutni. Természetesen azt gondoljuk, hogy minden föld szabad forgalmára van szükség ahhoz, hogy egy piacgazdaság a mezőgazdaságban is kialakulhasson. - A nyugati magyarokat mindig nagyon-nagyon érdekli Nagy Imre ügye. A minap elhangzott, hogy szó lehet Nagy Imre jogi rehabilitálásról. Mit jelent az, hogy jogi rehabilitálás? - A kormány megígérte, hogy beleegyezik az eltemetésbe, megengedi, lehetővé teszi azt, hogy ez ünnepélyesen történjen, és azt hiszem, valószínűleg százezrek fognak június 16-ikán a temetőben összegyűlni. Ez temetés azonban egyáltalán nem jelent jogi rehabilitálást. Nem jelenti azt, hogy elismerik, hogy Nagy Imrét ártatlanul végezték ki, hamisan vádolták mindazzal, amivel vádolták. Tehát arról van szó, hogy felülvizsgálja a párt, és az a vizsgálat valószínűleg kimutatná - én biztos vagyok benne, hogy kimutatná -, hogy a per koncepciós per volt, a vádak hamisak, nem igazoltak, és akkor be kell ismernie a bíróságnak, a bírói szervezetnek, tulajdonképpen az egész államnak, hogy Nagy Imrét ártatlanul végezték ki, s ami történt, az gyilkosság volt. Ezt jelenti a jogi rehabilitáció. - Köszönöm Kőszeg úr! +++ 1989. április 16., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »