Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Országgyűlés

München, 1989 március 8. (SZER, Világhíradó) - Kasza László
jelentkezik Budapestről, beszámolóval az Országgyűlés mai
ülésszakáról és interjúval Király Zoltánnal.
    
    - Ez az ülésszak ügyrendi vitával kezdődött, amelynek paragrafusait
Horváth Lajos soros elnök, ha ismerte is, nem mindig tudta
átültetni a gyakorlatba. Így történt, hogy öt percen belül
háromszor változtatta meg véleményét abban a kérdésben, hogy
támogatják-e a napirendként önálló indítványokat, vagy nem. Maradt
az, hogy igen - s ez új légkör jele a magyar parlamentben, nem
söpri le egyszerűen a Ház elnöke azokat a javaslatokat, amelyek nem
illenek bele az előre megírt forgatókönyvbe.
    
    De persze maradt az is, hogy ezeket aztán szépen egymás után
leszavazta az a nagy többség, amely még mindig úgy tartja fel a
kezét ahogy, és amikor megkívánják tőle.
    
    Megint az történik, hogy beszélni szabad, de marad minden a
régiben?
    
    Hadd ne válaszoljak erre a kérdésre. Mondjuk inkább azt, hogy
legalább beszélni lehet, és a beszédből gyakrabban lesznek
ellenőrizhető cselekedetek, mint a hallgatásból, vagy hallgatási
kényszerből.
    
    De vissza az eseményekhez: a nap a parlament elnökének: Stadinger
Istvánnak lemondásával kezdődött. Sarlós István után ő a második
olyan országgyűlési elnök rövid idő alatt, aki nem emelt fővel
távozott.
    
    Király Zoltánt kérdeztem - szegedi képviselőt -, hogy
sikerélménynek könyveli-e el Stadinger lépését, hiszen neki komoly
szerepe volt abban, hogy az elnök lemondott.
    
    - Én inkább azt sajnálom - tehát nem sikerélményként fogom fel -
azt sajnálom, hogy Stadinger István akkor már nem vonta le a
konzekvenciáit - már az ő cselekedeteinek, vagy a vitavezetésének
konzekvenciáit - tehát hogy nem eleve magától jutott erre az
elhatározásra már abban az időben.
    
    Végülis nagy dolog, de mindegy a végeredményt tekintve, de azt
hiszem, hogy az is szerepet játszhatott ebben az ő döntésében, hogy
hiú emberként elég nehezen tudta elviselni a kritikát, hiszen
akkor, amikor nekem válaszolt a múltkori országgyűlési ülésen,
amikor megbíráltam, akkor is egyszerűen elhatárolta magát attól,
tehát hogy ő igenis a kollegialitás szellemében, a házszabályok
szerint járt el.
    
    Egyszerűen nem volt képes kellően fogadni mindezt. Most aztán így
elég sok bírálat érte, a kabarétól kezdve sok komolyabb cikken
keresztül. Ezt nem tudta kellően tolerálni, és felmerült ez a bős-
nagymarosi újabb indítvány, amely nyilvánvaló volt, hogy előkerül
itt a mostani parlamenti ülésszakon - azt hiszem ez volt talán azt
utolsó. Ezek az én feltételezéseim. Ez viszont eleve szemlélteti a
politikai vereséget.
    
    - Közben bejelentették, hogy nemcsak Stadinger István, hanem hat
parlamenti képviselő is lemondott. Közülük hárman: Cservenkáné,
Apró Antal és Molnár Frigyes azért, mert aláírásgyűjtési akció
indult visszahívásuk érdekében kerületükben. A parlament 22 tagú
jelölő bizottságot nevezett ki, amely most javaslatokat fogad el a
következő parlamenti elnök személyére. Ez meglehetősen
látszattevékenység, hiszen alig fér kétség ahhoz, hogy az MSZMP
jelöltje: Szűrös Mátyás kerül ezen - a politikusok számára immáron
veszélyessé vált - székbe.
    
    Ezután javasolta Király Zoltán, hogy ne tűzzék napirendre a Munka
Törvénykönyvét módosító, és a sztrájkot bizonyos esetekben
engedélyező törvényt. Az előterjesztést rossznak, az időpontot
pedig elhibázottnak látja.
    
    Közvetlenül utána Szentágothai János akadémikus javasolta, hogy a
bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét vegyék fel ismét a
napirendre. Egy másik képviselő hozzátette, hogy állítsák le az
építkezéseket a népszavazás kimeneteléig.
    
    Németh Miklós miniszterelnök taktikai javaslattal elodázta az
ügyet. Azt terjesztette elő, hogy a május-júniusi ülésszakon a
népszavazási törvénnyel együtt tárgyalják Bős-Nagymaros ügyét. A
parlament neki adott igazat.
    
    Miután az alkotmánymódosítási vitával telt el az idő, Kulcsár
Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésén még mindig folyik az
eszmecsere a budapesti Parlamentben. +++


1989. március 8., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD