|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az 1956-os titkos iratok
|
(Juhász László) München, 1989. február 18. (SZER, Világhíradó) - Az 1956-os magyar forradalom méltó értékelésének fontos előfeltétele a még tisztázatlan kérdések hivatalos kivizsgálása és az eredmény kendőzetlen nyilvánosságra hozatala. Erre a feladatra vállalkozott a Pozsgay Imre államminiszter vezetése alatti külön-bizottság, amely - Grósz Károly szerint - elhamarkodottan minősítette népfelkelésnek mindazt, ami 1956. október 23-ika és november 4-ike között történt. A végső minősítéshez - úgymond - további oknyomozó vizsgálatokra van szükség. Addig érjük be azzal, hogy az első napok népfelkeléséből később ellenforradalom lett. Ezt a tételt az ÁVH- sok elleni szórványos népítélettel próbálják alátámasztani. A különös csak az, hogy Kádár János nem a forradalom első napjaiban, hanem november 2-ikán jelentette ki: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét". Márpedig a népharag nem november 2-ika után, hanem azt megelőzően sújtott le a fegyvertelen tömegre gépfegyverrel lövető mosonmagyaróvári zöldávós tisztekre, ugyanúgy, mint a Köztársaság téri pártház ablakaiból a tizenéves ipari tanulókra vadászó ávósokra. Ezt követően sehol sem történt lincselés, az országban rend uralkodott, és november 5-ikén már a termelés is megkezdődött volna, ha november 4-ikén hajnalban nem fojtja el a népfelkelést a szovjet páncélosokra támaszkodó ellenforradalom. Jó lenne, ha a kompromisszumos megfogalmazást elfogadó Központi Bizottság azt is tisztázná, hogy november 2-ika után - amikor az idézett Kádár kijelentés elhangzott - mi volt az a felkelők által elkövetett cselekmény, amely a párt megítélése szerint népfelkelésről ellenforradalomra állította át a történelem váltóját. Mindenesetre megnyugtató, hogy folyik tovább az oknyomozás, és a történelmi igazság tisztázása érdekében még a szovjet levéltárak titkos anyagába is be kívánnak tekinteni a kutatók. Ezt, a Németh Miklós által bejelentett kiváltságot időközben már a TASSZ szovjet hírügynökség is megerősítette. Bármennyire örvendetes is ez a hír, kételyeinket mégsem hallgathatjuk el. Amíg ugyanis a hazai titkos anyag - amit a sokat emlegetett fekete dobozok őriznek - hozzáférhetetlen a kutatók számára, addig Moszkvában sem várhatunk nagyobb nyíltságot. A fekete dobozok előkerüléséről mindaddig szó sem lehet, amíg a Belügyminisztériumban, a Legfőbb Ügyészségen és az Igazságügyi Minisztériumban ott ülnek azok, akik felelősek a Kossuth Lajos téri vérfürdőért és a november 4-ike utáni megtorló hadjáratért. Elképzelhető, hogy a Pozsgay vezette vizsgáló bizottság máris tudja, vagy hamarosan tudni fogja a teljes igazságot. Annak nyilvánosságra hozatalára azonban a jelek szerint még ma sem mer vállalkozni az MSZMP vezetősége. +++
1989. február 18., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|