|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyar politikai fejlemények
|
Washington, 1989. január 27. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A legtöbb kelet-európai országban politikai és gazdasági reformok bevezetése van folyamatban, és ezek között élenjár Magyarország. Néhány héttel ezelőtt a magyar Országgyűlés törvényjavaslatokat hagyott jóvá politikai, társadalmi szervezetek és szakszervezetek alakításáról, egyben jóváhagyta a gyülekezési és tüntetési jogot. A törvények még nem intézkednek az említett szervezetek hivatalos bejegyzéséről és működéséről. Erre augusztusban kerül sor. A törvények előírják azonban, hogy az új csoportok nem veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát. A kommunista hatóságok viszont fenntartják a jogot, hogy eldöntsék, fennáll-e ilyen veszély. Magyarországon ezért sokan joggal teszik fel a kérdést, jelentenek-e valami újat ezek a törvények. A szakértők, nem is beszélve az utca emberéről, óvatosan fogadják a hatóságok lépéseit. Ennek egyszerű oka pedig az, hogy Magyarország kommunista urai nem azért lazítanak a gyeplőn, mert nagyszerűnek tartják a többpártrendszert, hanem mert kénytelenek változtatásokat eszközölni. Az új törvények a kormányzat pragmatikus gesztusának is tekinthetők, hogy valamiképpen orvosolják az ország egyre mélyülő gazdasági válságát. Magyarországon alacsony a termelékenység, és az ország külföldi adóssága 13 milliárd 400 millió dollár körül van, ami hatalmas összeg egy 10,5 millió lakosú országnak. A bevezetett gazdasági reformokat, tehát az ártámogatás leépítését, a veszteséges vállalatok bezárását vagy az áremeléseket nem kísérte figyelemreméltó politikai liberalizálás. A közvélemény ezért nem is nagyon lelkesedett értük. Két héttel ezelőtt a kormány ismét hallatta hangját. Átlagban 24 százalékkal felemelte az élelmiszerárakat és 90 százalékkal a közlekedési költségeket. Pozsgay Imre államminisztert liberálisnak tartják a magyar kommunista vezetésben, és lehetséges, hogy egy szép napon ő lesz majd az óvatos politikát követő Grósz Károly utóda. Munkatársunknak Budapesten kijelentette: a kormány rájött, hogy a gazdasági változásokat politikai változásoknak kell kísérniök, bár egyes megfigyelők úgy vélik, az említett új törvények nem elég mélyrehatóak. Pozsgay azzal érvel, hogy ezek a lehető legmesszebbre mennek az új pártok megalakítása kérdésében, tekintetbe véve a túlfűtött politikai légkört. Úgy véli, hogy a kormány középutas álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Ha nem ezt az utat választotta volna, nagyobb viták lennének és nagyobb volna a párt javaslatok ellenzéke. Hozzátette: így tehát sokkal élesebb vitának lettünk volna tanúi ebben a kérdésben, a reformellenes elemeknek nem lenne ilyen gyenge hangjuk az Országgyűlésben. Pozsgay végül annak a nézetének adott hangot, hogy a kommunista párt elkötelezte magát a liberalizálás mellett, és követni fogja a szervezkedési és gyülekezési törvény előírásait. Az Egyesült Államok keleti partvidékén, Connecticut állam egyetemén tanít politológiát Tőkés Rudolf, aki rámutatott, hogy az elfogadott törvények ellenére a hatalom még mindig a kommunista párt kezében van. Tőkés kifejtette: amíg a kommunista párt vétójoggal rendelkezik a kulcsfontosságú gazdasági kérdésekben, a külpolitikában és a honvédelemben, addig eltűri majd az úgynevezett ellenzéki pártok működését. Magyarországon már ma is működnek ellenzékinek tűnő szervezetek, közöttük a Demokrata Fórum, a Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége. Tőkés professzor szerint az új törvények szétforgácsolhatják és gyengíthetik az ellenzéket. A kommunista párt érdeke, hogy minél több kis ellenzéki párt legyen, amelyek atomelemei a széles, de nem egybeforrott ellenzéknek. Briliáns trükk, mert azt a látszatot kelti, hogy többpártrendszer van, de ténylegesen ez csak ravaszul irányított, tág értelemben vett pluralizmus, nem igazi többpártrendszer. Ha a kommunista hatóságok engedélyeznek bizonyos fokú igazi politikai liberalizálást, a magyar nép nyilván készen áll az alkalom megragadására és szervezetek létrehozására. Ezek között vannak az új szakszervezetek képviselői, akik most lehetőséget látnak arra, hogy elszakadjanak a kommunista irányítás alatt álló szakszervezeti szövetségtől. Amerikai szakszervezeti vezetők becslése szerint az elmúlt évben több mint 150 ezer tag lépett ki Magyarországon az állami irányítás alatt álló szakszervezetekből. +++
1989. január 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|