|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Beszélgetés Nagy Gyulával
|
Köln, 1989. január 18. (Deutschlandfunk, Esti híradó) - Magyarországon újjászerveződik a Szociáldemokrata Párt. Egy budapesti étteremben holnap, 19-én tartják első közgyűlésüket és május 1-jén már önálló rendezvényekkel kívánnak fellépni a nyilvánosság előtt. A szociáldemokraták történetének egyik legkritikusabb szakaszáról Németh István beszélget dr. Nagy Gyulával, aki alaposabban foglalkozott a témával és maga is átélte azokat a heteket, hónapokat. - Kereken négy évtizeddel ezelőtt zárult le Európában a szovjet befolyás alatt álló területeken az úgynevezett munkásegység megteremtése. Németország szovjet megszállási övezetében például már 1946-ban létrehozták a szociáldemokraták és a kommunisták egyesült pártját. Hogyan alakult ez Magyarországon, Nagy úr? - Magyarországon ebből a szempontból 1947 augusztusától 1948 márciusáig tartott a kritikus időszak. 1947-ben voltak az úgynevezett kékcédulás országgyűlési választások. Ezt mindenki tudja, hogy az mi volt. 1948 márciusában pedig a Szociáldemokrata Párt kongresszusa úgy döntött, hogy egyesülni fog a kommunistákkal. Ez az egyesítő kongresszus pár hónappal később, tehát júniusban volt. Tehát a kritikus időszak 1947 őszétől 1948 tavaszáig tartott. - Tudtak-e a szociáldemokraták az 1947-es választósok előtt a kommunista párt valóságos céljairól? Elsősorban arra gondolok, mint a proletárdiktatúra megteremtése, vagy a termelőeszközök államosítása. - Van, aki tudott, van, aki nem tudott. Például azok a munkásmozgalmi emberek, akik 1945-ben a kommunistáknál jelentkeztek, de a KP átküldte őket a szociáldemokrata pártba, hogy ott dolgozzanak nekik, azok biztosan tudták, hogy miről van szó. És a vezetők között, a szociáldemokrata vezetők között egész biztosan sokan voltak olyanok, akik meg voltak győződve arról, hogy fel tudják tartóztatni a totalitárius állam kialakulását. - Az imént az egyesülést, mint kritikus időszakot említetted. Németország szovjet megszállási övezetében kezdetben paritásos alapon osztották meg a funkciókat a két párt között. 1949-ig tartott ez a folyamat. Hogyan lehetséges, hogy néhány hónap alatt Magyarországon olyan nagy szerepet kaptak a baloldali szociáldemokraták? Egy nyomás volt először is kívülről, ami alatt azt értem példái, hogy a kommunista belügyminiszter már az 1947-es választások előtt kiadta, hogy a gyűléseken nem szabad beszélni, sem a szociáldemokratáknak, sem a más pártok képviselőinek és vezetőinek például arról, hogy lesz-e Magyarországon kolhozrendszer, vagy nem lesz. Tilos volt a téma. Vagy nyomás szintén kívülről, a magyar Szociáldemokrata Párt történetében sarkalatos esemény volt az 1948. február 18-i sportcsarnokban megtartott nagygyűlés, amit mint az ismeretes, az akkori szovjet budapesti ügyvivő kezdeményezet, az ő elgondolása szerint zajlott le az egész. Ez tehát ami kívülről. Alulról pedig, amikor egyszer már megindult a bomlás és egyre többen felismerték, hogy merre halad a szekér, a párt egyre több hívét vesztette el. - Hogyan keveredtek a törvényes és a törvénytelen módszerek abban az időszakban? - Voltak látszatdemokratikus megnyilvánulások, például maga a választás, vagy a kongresszusi szavazások. Voltak látványos tömegjelenetek, mint ez a sportcsarnoki, voltak egyszerű csalások, mint az a bizonyos 300 ezer hamisított szavazócédula, és volt egyszerű terror, amikor a márciusi kongresszus előestéjén a röviddel azelőtt letartóztatott Kelemen Gyula szociáldemokrata államtitkárt életfogytiglanra ítélték. - Egy jogállamban lehetőség van arra, hogy rendellenességek esetén nemcsak egy párt, de egy magánszemély is bírósághoz fordulhat. Miért nem tették meg ezt annak idején a szociáldemokraták? - Vannak körülmények, amikor először is a bírói határozatot esetleg nem hajtják végre, vagy a bíró nem mer dönteni, vagy az ügyfél nem mer bírósághoz fordulni, sőt olyan körülmények is vannak, amikor az embernek eszébe sem jut, hogy bírósághoz forduljon. +++
1989. január 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|