Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Interjú Mérai Tiborral


London, 1989. január 15. (BBC, Késő esti panoráma) - A stúdióban
Mérai Tibor író, újságíró, a Párizsban kiadott Irodalmi Újság
főszerkesztője.
    
    Örömmel üdvözlöm Mérai Tibort itt Londonban; én láttam itt az
Irodalmi újság fejlécén, hogy 40. évfolyama jelenik meg. Hát ez
rekord magyar viszonylatban, s azt hiszem, külföldi viszonylatban
is egynémely kiadványnál..
    
    - "Igen, azt hiszem elég ritka jelenség a magyar sajtóban, hogy egy
lap 40 évet él, de még ritkább, hogy ez alatt a 40 év alatt - azt
hiszem ebben egyedülálló - három helyen jelent meg. Az egyik a
születési helye, Budapest volt, ahol 7 évig jelent meg, utána 5
évig Londonban és 28 éve Párizsban.
    
    - Mennyiben változott meg a lap jelleggé a három különböző helyen?
    
    - A lapot a kommunista párt alapította és a neve is szolgai
fordítása volt a Lityeraturnaja Gazetának, sztálinista lapnak
indult. De 1953 után, azután, hogy Nagy Imre lett először
miniszterelnök Magyarországon, ez a lap volt az, amelyik teljes
mellel melléállt, és a reformista tendenciának volt a zászlóvivője.
    
    Akik idősebbek, emlékeznek rá, hogy az emberek verekedtek érte
Budapest utcáin 1956-ban, emlékeznek az 1956 alatt, a forradalom
alatt megjelent utolsó számára, amelyikben Illyés Gyula híres verse
jelent meg, az Egy mondat a zsarnokságról; Déry, Füst Milán,
Kassák, Németh László, Tamási Áron írásai voltak benne, azt
mondhatom, hogy 1956 óta a lap nem változott. Természetesen a
helyzete változott, a székhelye, vágyba szerkesztőségi irodája
változott, de a szelleme
nem változott.
    
    - Mióta főszerkesztője személyesen az Irodalmi Újságnak?
    
    - Mióta Párizsban van a lap, először Enczi Endrével, és azóta
egyedül én szerkesztem; mármint Enczi halála óta egyedül én
szerkesztem 28 éve, ami nem rövid idő.
    
    - Na most itt egy kicsit többről is van szó, többről is, vagy
kevesebbről is, de mindenesetre valami sokkal bonyolultabbról,
minthogy az Irodalmi újság főszerkesztője, mert mindent maga csinál
ott.
    
    - Én szerkesztem a lapot, de hál,istennek a munkatársak írják, és
ők, az ő (.. . ) , és ha már itt tartunk, akkor hadd említsem meg
azt, vagy hadd gondoljak tisztelettel és szeretettel azokra, akik
itt kint az emigrációban még a londoni Irodalmi Újságot elkezdték
és szerkesztették, és akik között, a halottak között, olyanok
vannak, mint Szabó Zoltán, Arthur Koestler, Cs. Szabó László, Fenyő
Miksa, Ignotus Pál, Zilahy Lajos, Kerényi Károly, akik ma már nem
vitatott klasszikusai a magyar, az összmagyar irodalomnak, és az
élők között hadd említsem meg Szász Bélát, Faludy Györgyöt, Máray
Sándort, Határ Győzőt, Aczél Tamást, Schöpflin Gyulát, Tardos
Tibort az idősebb nemzedékből. Ami pedig a fiatalokat illeti, azt
hiszem*nincs, vagy alig van olyan fiatal, aki 1956-ban 18-20-22
évesként hagyta el Magyarországot, aki az irodalmi pályafutását ne
a londoni vagy a párizsi Irodalmi Újságban kezdte volna.
    
    - Azok a nagy emberek, akiket itt felsorolt az idősebb nemzedékből,
azok persze mindig is nagyon kényesek voltak arra, hogy milyen
lapba írjanak. Az Irodalmi Újság ráadásul nem is fizet, ugye nincs
abban a helyzetben, hogy fizessen a cikkekért.
    
    - Ez így igaz.
    
    - Tehát mit gondol, mi vezette ezeket az embereket arra, hogy
megbízzanak abban az Irodalmi Újságban, amelyet - azt gondolom - a
hivatalos magyar sajtóban, most már így mondhatom: Kádár-korszakban
megjelent kommentárok alapján, ez az az emigráns, illetve
emigrációban kiadott kiadvány, amit a legjobban támadtak, amit a
legkevésbé kedveltek.
    
    - Talán éppen ez vonzotta őket, hogy a hivatalos magyar sajtó
ennyire támadta mindig. De komolyabb választ keresve a kérdésre, ez
végtelenül és teljesen szabad újság volt.
    
    Itt soha senkinek a cikkébe bele nem szóltak, bele nem írtak, ki
nem húztak belőle, itt mindenki azt írt, amit akart, két szélsőség
kivételével, a sztálinista és a fasiszta szélsőség kivételével. Itt
ez a szabadság vonzotta őket, és az Irodalmi Újság neve, amelyik a
patinát hazulról hozta, és fenntartotta 1956-nak alapköveteléseit.
    
    És itt hadd jegyezzem meg, hogy ma, ami a mai magyar forrongásban
napirenden van, és szerencsére, hál,istennek végre napirenden van,
a fő kérdések több mint 30 éve állandóan szerepelnek az Irodalmi
Újság hasábjain.
    
    Ma sokat beszélnek a többpártrendszerről. Az Irodalmi Újságban 30
évvel ezelőtt olyanok voltak a szószólói ennek, mint Kéthly Anna a
szociáldemokraták részéről, vagy Kovács Imre a parasztpártiak
részéről. Ma sokat beszélnek, de még mindig nem eleget Erdélyről.
    
    Az első dokumentum, ami az erdélyi magyarság tragikus helyzetére
felhívta a figyelmet, 1963-ban jelent meg, tehát 25 évvel ezelőtt
az Irodalmi Újság hasábjain Segélykiáltás Erdélyből címmel, és a
Kádár-rendszer, amit említett, egyik legnagyobb bűne, hogy 25 éven
keresztül ezt az égő kérdést, amit az Irodalmi Újság
dokumentumszerűen felvetett - elhallgatta.
    
    Egy ilyen probléma az irodalmi szabadság és a cenzúra kérdése,
amelyik ma már otthon nemcsak napirenden van, hanem kezdik
szétfeszíteni ezt a cenzúrát, az Irodalmi újság volt az, amelyik
Bibó Istvánnak az emlékezetes dokumentumát 1957-ben publikálta,
amelyik Nagy Imrének az írásait, amelyeket otthon elsüllyesztettek,
1957-ben vagy -58-ban elsőnek publikálta.
    
    Az Irodalmi Újság volt az, amelyikben Paszternáknak,
Szolzsenyicinnek, Brodszkijnak az írásai, versei megjelentek, a
Brodszkij-pernek a jegyzőkönyve megjelent, olyan íróké, akiket csak
szapultak a Szovjetunióban és a magyar sajtóban, és akik ma Nobel-
díjas dicsőségei az orosz irodalomnak, és ami a magyarokat illeti:
nemcsak a bebörtönzött írókért, Déryért, Háyért, Zelkért, Tardosért
és a többiekért folytatta a kiszabadításukért a harcot az Irodalmi
Újság, ami természetes feladata volt, hanem mikor az első szamizdat
megjelent otthon, az első nyilatkozat, valamikor a Carta-77 idején,
tehát 12 évvel ezelőtt, először több, mint 200, 300 magyar
értelmiségi és dolgozó munkás írt alá egy nyilatkozatot a csehek
mellett.
    
    Az Irodalmi Újság volt az, amelyik kinyomtatta. Az első
szamizdatok, amikre már alig emlékeznek ma, az volt azt hiszem az
egyiknek a címe: Marx a negyedik évtizedben, vagy a SZETÁ-nak, a
Szegényeket Támogató Alapnak a felhívása, amit otthon nehezen,
sokszorosítva tudtak csak megjelentetni, nyomtatásban először az
Irodalmi Újságban jelent meg, tehát a cenzúra elleni harcban is
állandóan ott volt ez az újság.
    
    - Mire a legbüszkébb?
    
    - Talán arra, hogy mióta ez a lap felszabadult, tehát Nagy Imre
korszaka óta, és emigrációban van, sok olyan cikk jelent meg benne,
amiről lehet vitatkozni, és a lap hasábjain is szabadon vitatkoztak
róla. De nem tudok egyetlen olyan írásról sem, amit az Irodalmi
Újság publikált, és amit szégyelnie kellene.
    
    - Magyarországon némileg változóban van a helyzet, legalábbis a
jelek erre mutatnak, mintha szabadabb szelek fújdogálnának, és sok
olyan követelés és vágy, és kívánság megfogalmazódhat ma a
nyilvánosság előtt is Magyarországon, a magyar sajtóban, amire az
Irodalmi Újság, mint mondta, már nagyon régóta hívja fel a
figyelmet. Mennyiben változik meg az Irodalmi újság szerepe ebben
az új helyzetben?
    
    - Az Irodalmi újságot általában 56-os újságnak szokták nevezni. Mi
volt 1956 három alapkövetelménye? Az egyik egy parlamentáris
demokrácia, amelyik többpártrendszeren alapul, és szabad
választásokon. A másik teljes nemzeti függetlenség, szuverenitás,
önrendelkezési jog, a harmadik a semlegesség. A többpártrendszertől
talán nem vagyunk nagyon távol, a másik kettőtől, a teljes nemzeti
függetlenségtől és a semlegességtől még távolabb vagyunk, mondjuk
ez a két külpolitikai tényező, ami nemcsak Magyarországtól függ,
hanem a világhelyzettől, a Szovjetuniótól, Gorbacsov helyzetétől,
ez fennmarad, a belpolitikai helyzet sem olyan még, hogy az
Irodalmi Újságot fölöslegesnek érezném.
    
    - Hadd mondjak egy példát.
    
    - Köztudott, hogy Nagy Imre romániai fogsága idején készített egy
tanulmányt, egy nagyobb méretű feljegyzést 1956-ról. Ha máshonnan
nem, ezt egy bizonyos Berecz Jánosnak a forradalom ellen írt
könyvéből tudni lehet, mert ő idézi ezt a Nagy Imre-féle írást. Ez
a Nagy Imre írás titkos és ismeretlen máig is. Ugyanakkor a múlt
hónapban egy nagy példányszámú budapesti hetilapban olvastam
Szálasi Ferenc börtönnaplóját.
    
    Amíg Magyarországon olyan rendszer van, hogy a szabadság azzal jár,
hogy Szálasi Ferenc börtönnaplóját már ki lehet nyomtatni, de Nagy
Imre fogságban írt emlékirata még titkos írás, addig talán akad még
tennivalója az Irodalmi Újságnak.
    
    Örömmel említhetem meg azt, hogy egy idő óta az Irodalmi Újság
Budapesten is megjelenik. A megjelenik szót egyelőre idézőjelbe
teszem azért, mert nem nyomtatásban jelenik meg, hanem
fénymásolatszerűen, a szamizdat adja ki, és legjobb tudomásom
szerint 500 és 1000 példány között mozog a példányszáma.
    
    Az igazi természetesen az lenne, ha otthon megjelenhetne ez a lap.
    
    Ott született, ott kellene tovább élnie, és miután nemcsak az
emberek, hanem az újságok is mulandók, ha egyszer meghal, otthon
kellene meghalnia. +++


1989. január 15., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD