|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Mi várat magára Magyarországon?
|
München, 1989. január 8. (SZER, Világhíradó) - Pozsgay Imre államminiszternek az MSZMP legitimitásáról és a párbeszédről tett nyilatkozatát most Kemény István idézi és kommentálja Párizsból. - A jogállam és a kiegyezés programjával lépett fel Pozsgay Imre a novemberi országgyűlésen. Nézeteit részletesebben fejtette ki a decemberben közzétett Októberi kérdések című kötetben, amelynek alcíme: Pozsgay Imrével beszélget Bíró Zoltán, és kiadója: Eötvös- Püski. - A súlyos legitimációs deficittel küzdő hatalom nehezebb helyzetben van, mint a legsúlyosabb deficittel bajlódó költségvetés - mondta Pozsgay a Parlamentben. Az Októberi kérdésekben is kijelentette, hogy a pártnak most rosszul megy a sora, mert még a legitimitását is kétségbe vonják. Hozzátette, hogy szabad választás esetén kiszoríthatnák a pártot. És ez szerinte nem volna jó az országnak. - "Egy időre legalább tiszteletben kellene tartani azt a tényt, hogy pillanatnyilag van egy kormányzó párt, amelyiknek egyfajta államigazgatási kontinuitást fenn kell tartania, hogy egyáltalán választásról lehessen beszélni." Ebben az összefüggésben mondja más helyen: - "Én csak eggyel szeretnék azonosulni, hogy nagyobb baj ne jöjjön most már erre a népre. Ezért olyan átmeneti szakaszra lenne szükség, amelyben úgy lehetne előkészíteni a kiegyezést, hogy közben elkerülhessük a nagyobb megrázkódtatást." Alighanem a spanyol példa lebeg Pozsgay szeme előtt. Mint tudjuk, Spanyolországban a legteljesebb folyamatosság jegyében és keretében tértek át a diktatúráról a parlamenti demokráciára. A folyamatosságon kívül egy másik szempontot hangsúlyozott Pozsgay. Az ő fogalmazásában: - "A vezető, hatalmon lévő párt a rendszer folyamatosságának a garanciája, és az ország nemzetközi kötelezettségének a kifejezője. Bizonyos értelemben nemzeti létfeltétel az is, hogy ebből a szerepéből ne lépjen ki, mert akkor az elfogadtatása több irányban igen nehéz lenne." Ezen a két érven alapul Pozsgay következő mondata: - "Azt én történelmi tragédiának és katasztrófának tartanám, ha most eleve úgy mennénk bele egy választásba, hogy az magában hordozná esetleg a Magyar Szocialista Munkáspárt lesöprésének a lehetőségét." Az átmeneti szakaszban - Pozsgay szerint - Magyarországon olyanféle alkotmányos rendre lenne szükség, mint amilyen a XVIII. század Angliájában jött létre. Vagyis a párt uralkodnék, de nem kormányozna. Ebben az elképzelésben a kormány függetlenednék a párttól. Jelenleg a kormány a párttól kapja programját, és nincs is más feladata, mint ennek a programnak a végrehajtása. Ehhez azonosulnia kellene a programmal, de képzelhető - mondja Pozsgay -, hogy milyen mélyek a meggyőződések, amelyek ezt a helyzetet kísérik. A Pozsgay terve szerinti kormány maga határozná meg programját, és azt a legteljesebb nyíltsággal terjesztené a parlament és az ország elé. Maga a parlament, legalább az átmeneti időben, kiegyezés útján jönne létre. Az első lépés a párbeszéd a társadalmi erőkkel, illetőleg a független szervezetekkel. A párbeszéd eredményeképpen a hatalom és a független szervezetek előre megállapodnának a parlamenti helyek elosztásában. Az Országgyűlésben tehát képviselettel rendelkeznék a párt is, az ellenzék is, és helyet kapnának azok a szervezetek is, amelyek a kettő között állnak. Ez utóbbiaknak koalíciót ajánl Pozsgay, tehát részvételt a kormányban. - "A jelenleg működő hatalmi centrum újfajta szövetségi elképzelésbe illeszti a terveit, és felkínálja a hatalom gyakorlásában való részvételt azoknak a társadalmi erőknek, amelyek ezt vállalják a párbeszéd és az első kiegyezés után. Eközben tudomásul kell venni azt is, hogy lesznek jelentős erők, amelyek ebben a kiegyezésben nem kívánnak részt venni, hanem ellenzékként akarnak szerepelni. Ez is része lehet egy korrekt kiegyezésnek." Pozsgay egész tervében a párbeszéd áll az első helyen. Ez a párbeszéd azonban még mindig várat magára. +++
1989. január 8., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|