Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Német-magyar kapcsolatok

Köln, 1988. január 2. (Deutschlandfunk) - Kedves hallgatóink! 1988-
ban sok minden mozgásnak indult a kelet-nyugati kapcsolatok terén,
jóval több, mint amennyit még az év elején reméltek. Az általános
légkör javulása nemcsak a két nagyhatalmat érinti, hanem számos
európai országot is. És ennek keretében a német-magyar kapcsolatok
olyan fokra értek, amilyet szinte példásnak lehet nevezni,
példásnak olyan államok tekintetében, melyek egymástól eltérő
politikai, gazdasági és társadalmi rendszerekhez tartoznak.
    
    Novemberben gyors léptekkel a végéhez közeledik a merev
szembenállás korszaka, amelyre a "vagy barát vagy ellenség"
kategória volt jellemző.
    
    Hogyan tekint a németek jó része az elmúlt évre, és hogyan
gondolkodik a jövőről? Bonni munkatársunk beszámolóját hallják.
    
    - A Hamburgban megjelenő Der Spiegel című hírmagazin, amely
feltételezhetően Európa legjobban informált és legnagyobb
befolyással rendelkező politikai hetilapja, ez év december 12-i
számában, mindjárt a fedőlapon Mihail Gorbacsov képét hozta a
következő felirattal: Az év embere, az óra embere.
    
    Az "óra embere" kifejezés kettőt jelentett. Először is vonatkozott
az örményországi földrengésre, amely a németországi Szövetségi
Köztársaságban is feltűnő segítőkészséget váltott ki. És ezen kívül
vonatkozott ez a kifejezés a szovjetunióbeli nemzetiségi
viszályokra is, melyeket ugyancsak nagy érdeklődéssel kísérnek
figyelemmel a Szövetségi Köztársaságban.
    
    A korábbi helyzethez képest az a nagy különbség, hogy most mindez
nem valamilyen kárörömmel történik, hanem aggodalommal. Aggódás
érezhető, hogy vajon sikerül-e a Gorbacsov-féle reformfolyamat? A
Nyugat általában pozitív magatartást tanúsít, és ugyanez vonatkozik
a többi kelet-európai reformtervezet - azok között nem utolsó
sorban a magyarországi reformpolitika - megítélésére is.
    
    Tekintsünk vissza csupán az 1988-as évre. Több ízben is német
politikusok tettek látogatást Magyarországon, és magyar politikusok
a Szövetségi
Genscher bonni külügyminiszter, és Köpeczi magyar közoktatásügyi
miniszter (Sic) Budapesten közösen megvitatta a németországi
Szövetségi Köztársaság kulturális és oktatási központját.
    
    Megkezdődtek a tanácskozások arról, hogy konzulátust létesítenek
Münchenben illetve Pécsett, a kereskedelmi és gazdasági
együttműködés bővítése céljából.
    
    A magyar közoktatásügyi miniszter és a Baden-Württemberg-i
szövetségi tartomány miniszterelnöke aláírta a Magyarországi
Németek nevű alapítvány létrehozását kimondó okmányt. Az alapítvány
abban áll, hogy elősegítse a szakemberek cseréjét a két ország
között, járuljon hozzá a szakmai továbbképzéshez, és hogy tegye
lehetővé magyarok németországi, és németek magyarországi
tartózkodását tanulmányi célból.
    
    És végül, de nem utolsó sorban 1988. június 30-án szerződést kötött
az Európai Közösség Magyarországgal. Ez az első megegyezés a
Közösség és egy KGST-tagállam között. A szerződés megkötését
eredményesen támogatta a bonni kormány. És június 30-a volt az
utolsó nap, amikor még német államférfi elnökölt az Európai
Közösség miniszteri tanácsának ülésén. Ez a megegyezés egyébként
december l-jén lépett életbe.
    
    Mindezek után meggyőzően hangzik az, amit Genscher bonni
külügyminiszter a német-magyar kapcsolatokról mondott. Idézzük:
- A két ország között nyílt légkör uralkodik. Ilyen körülmények
között nem csoda, hogy az ifjúság-csere terén, valamint a
tudományban és a gazdaságban - egyszóval abban, amit helsinki óta
kooperációnak szoktunk nevezni - olyan előrehaladást értünk el,
amely a többi nyugati és keleti ország számára valóban példaként
szolgál most.
    
    Mindent egybevetve a Szövetségi Köztársaság és Magyarország
viszonya jelenleg minden feszültségtől mentes, és érezhető, hogy
mind a két fél hajlandó együttműködni a másikkal. Ennek olyan
gyökerei is vannak, amelyek más viszonylatokban nem, vagy nem ilyen
mértékben érvényesülnek. így például Lengyelországgal, vagy
Csehszlovákiával összevetve nincsen semmiféle terhes örökség sem a
múltból, hogy csak egyet említsünk: nincsenek területi veszteségek.
    
    A második világháború után sok tízezer svábot vittek el
Magyarország területéről, de az már régen volt, és időközben
Budapest is nagy hibaként ismerte fel a tömeges kitelepítés tényét.
    
    Most azután mindezt jóvá akarják tenni - amennyire azt lehet - de
nagyvonalú kisebbségi politikával.
    
    A történelmi-kulturális kapcsolatok is összekötik a két országot a
közös német-osztrák történelem révén. Utolsó bizonyítéka ennek,
hogy az idősebb nemzedék tagjai közül elég sokan beszélnek németül
Magyarországon.
    
    Nem csoda hát, hogy az ideológiai korlátok eltűnése után a
kultúrcsere különösen szépen fejlődött. Néhány példa:
- Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nevelésügyi, tudományos és
kulturális intézménye, az UNESCO statisztikájából tudjuk, hogy a
magyar irodalom az ország határain kívül leginkább a németországi
Szövetségi Köztársaságban, Ausztriában és Finnországban terjedt el
- még nagyobb mértékben, mint több úgynevezett szocialista testvér
országban.
    
    Magyar művészek külföldi vendégszereplésük során leggyakrabban a
Szövetségi Köztársaságban lépnek fel. Magyar tudósok külföldi útja
leggyakrabban a Szövetségi Köztársaságba vezet.
    
    És a másik oldalon: Magyarország határain kívül a Szövetségi
Köztársaságban tanítanak legtöbb helyen, legtöbb egyetemen
hungarológiát. Ez azt mutatja, hogy a német diákok különösen nagy
érdeklődést mutatnak a magyar nyelv, a magyar történelem és a
magyar kultúra iránt. Kifejezésre jut ez az érdeklődés abban is,
hogy a Magyarországon saját költségükre tanuló nyugati egyetemi
hallgatók között a német diákok aránya a legnagyobb.
    
    A kultúrcsere tehát magas szinten folyik. Szervesen kiegészítik ezt
az intenzívnek mondható gazdasági kapcsolatok. Magyarország számára
mindjárt a Szovjetunió után a Szövetségi Köztársaság a legfontosabb
kereskedelmi partner. A Szövetségi Köztársaság nézőpontjából pedig
a KGST-országok között a Szovjetunió és az NDK után Magyarország
következik.
    
    Ennél a pontnál mindjárt hozzá kell fűzni, hogy a Szövetségi
Köztársaság és az NDK közötti kapcsolat különleges jellegű. A
gazdasági csere a belnémet kereskedelem révén bonyolódik le. A
Szövetségi Köztársaság már régóta kereken 10 százalékkal részesedik
a magyar külkereskedelemből. Mivel a magyaroknak bajuk van az
exporttal, ezt az arányt nemigen lehet emelni.
    
    A gazdasági kapcsolatok elmélyítésére más lehetőség is van,
mégpedig a közös vállalatok létesítése. Eddig már 300 ilyen
megegyezés jött létre. A vállalati szintű kooperáció terén messze
Magyarország vezet a KGST-államok között.
    
    Eleinte Budapestnek le kellett küzdenie bizonyos nehézségeket,
mégpedig a KGST-én belül. De, hogy ez az út milyen helyes volt,
azon is látható, hogy most a Szovjetunió és Lengyelország is el
akarja mélyíteni a vállalati szintű kooperációt.
    
    Mind Nyugaton, mind pedig Keleten utat tör magának a felismerés,
hogy a közös érdekek, a közös kulturális és történelmi kapcsolatok
jóval nagyobb súllyal esnek latba, mint az ideológiai különbségek.
    
    Ez a felismerés azzal járt, hogy ma már Nyugat-Európa, és főként a
Szövetségi Köztársaság érdeklődéssel fordul a kelet-európai
országok felé. Most egyszerre válik tudatossá sok lélekben, hogy
annak idején a vasfüggönyre aggatott ideológiai függöny
megfosztotta a kilátást a saját történelem és a korábbi kulturális
kapcsolatok felé is. Más kérdés, hogy korábban mindez nem is
különösebben hiányozott. Előbb ott volt a gazdasági újraépítés
szükségessége, utána pedig a kényszerű nélkülözés évei után előbb a
nyugati kultúra irányába fordultak a németek. Közben megérett az
idő arra, hogy Kelet felé irányítsák az érdeklődésük reflektorát,
annál is inkább, mivel ott hallatlanul érdekes reformfolyamatok
indultak meg.
    
    A nyugat-keleti viszony szempontjából teljesen új az a körülmény,
hogyha a kelet-európai reformok zátonyra futnának: tragédia lenne
ez a Nyugat szempontjából is. Ez a tény, és a ténynek a felismerése
kiváló fundamentum a közös európai házhoz. +++


1989. január 2., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD