|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt agrárpolitikája
|
(Szép Zoltán) München, 1989. január 1. (SZER, Földközelben) - Nem a kerek évforduló kapcsán - noha a Független Kisgazdapárt önmagáért, létrejötte miatt is megérdemli, hogy agyonhallgatni igyekezett emlékét fölidézzük -, ami azonban az 1929-es, első programtervezetük emlékénél is többet nyom a latba, az az aktualitás, ami nemcsak a pártot, de egykori, és azóta továbbfejlesztett programját időszerűnek megtartotta. Mezőberény óta pedig, ahol az első gondolatok papírra kerültek, ahol annak a demokratikus népképviseletnek az elveit elfogadták, amelyet ez a párt a gyakorlatban is ékesen megvalósított, 60 esztendő múlt el. Élnek még az első alapítók és az első vezetők közül is többen, nemrég adott nyilatkozatot Bécsben Vörös Vince, a párt főtitkárhelyettese. De ami legélőbb és legfigyelemreméltóbb, az a párt mindmáig ugyanannyira korszerű agrárpolitikája, amelynél okosabbat, hathatósabbat egyetlen más elveket valló politikai tömörülésnek sem sikerült meghirdetnie. 1945. augusztus 19-étől 21-ikéig tartott a Független Kisgazdapárt második nagy országos választmánya, amelyen ugyanaz a Tildy Zoltán mondta el emlékezetes program-megújító beszédét - egyben visszaemlékezését is -, aki az 1945. novemberi választásokat követően az ország első számú reprezentánsának tisztét is elnyerte. Két évig sem tartott, hogy a kisgazda mozgalom megkísérthesse a lehetetlent, és ennek ellenére hihetetlenül rövid idő alatt óriási tömegbázissal volt képes az ország felelős irányítását kezébe venni. A párt iránti bizalom gyökerei mélyek. 10 év népnemzeti alapokon álló agrárküzdelmű, kemény antifasiszta ellenzékiség táplálták, és a Független Kisgazdapárt tekintélyét növelte a nemzeti ellenállásban vállalt szerepe, következetessége is. Ott állt 1945. augusztusában a magyarság előtt egy párt, amelyik erkölcsi tisztaságát megőrizte, elveihez hűséges maradt, és egyetlen idegen erővel sem paktált le. Hiába érték csábítások korábban jobbról, a háború vége felé pedig balról. Nagy Ferenc, a paraszttagozat nevében előterjesztett 20 pontos nyilatkozatát - a választmány több hasznos előterjesztéssel együtt hagyta jóvá. Nagy Ferenc ezzel a nyilatkozattal az egész addigi agrárküzdelem-sorozatra kívánta feltenni a diadalkoszorút. A magyar parasztságot, mint a demokrácia megingathatatlan alapját emeli be az új hatalom résztvevői közé. Az erőszak és a hatalmi politika újbóli veszélyeitől csak az osztály mivoltában viszonylag legegységesebben megmaradt parasztság jelenthette a biztosítékot. A legtovább elnyomás alatt lévő, de a leginkább nemzeti kibontakozást elérő népréteg, elszánt híve minden zsarnokságellenes társadalomszerkezet felépítésének, és alkalmas lelkileg a józan önmérséklet tanúsítására, más - szintén saját függetlenségüket igénylő - népek, nemzetek, nemzetiségek iránt. A paraszttagozat ezt bizonyítandó kinyilvánította, hogy az egyéni bosszúvágy társadalmilag nem maradhat ható tényező, még akkor sem, ha az egyéni sérelmek elkövetői már ismertek. Csak a törvényes számonkérésnek lehet helye, és a lehetőség szerinti mielőbbi nemzeti megbékélésnek. Cél, hogy az emberek meggyőződéses munkásai legyenek a helyes közösségi szándékok megvalósításának, ugyanúgy, mint saját boldogulásuk elérésének. Egymást segítő, egymást támogató pártok, társadalmi rétegek alkossák az országot - ezáltal lehetséges a hatékonyság és a jó hozzáállás minden tekintetben. De ehhez az önkormányzati rendszernek, a népi nemzeti intézményeknek is úgy kell funkcionálniuk, hogy abban tudása és képességei szerint mindenki közreműködhessen. Már a demokratikus államberendezkedés formáinak öncélú követelése, a szabad, befolyásmentes választások biztosításának jogos elvárása is hatalmas tudati előkészítettséget mutat. De nem kevésbé bizonyít a párt és a kisgazdamozgalom vezetőerő mivolta mellett a szociális intézkedési tervek emberségessége, kivihetősége is - amihez hasonlóval most sem rendelkezik az ország. A magyar élet alapja a föld. Ezt a később kommunista részről annyit bírált megállapítást azóta sem tette érvénytelenné semmiféle eltúlzott, elhibázott iparpolitika, de még a világpiac agrártúltermelése sem - ezzel Magyarország e vonatkozásban kiváló távlatokkal rendelkezett. A földdel foglalkozók száma akkor még nagyobb volt, mint az összes nem a földdel foglalkozóké. Ha tehát ez a nagy népesség, mint érdekeiben védett kistulajdonos megtalálja az emberi mellett a gazdasági integrálódásnak lehetőségeit is - az ország teherbíró-képességét munkájuk eredményessége megsokszorozza. Így az az elképzelés, hogy a magyar parasztszövetség - a szakszervezetekével azonos jogokat élvezve - töltse be általános és egyedi érdekvédelmi, érdekképviseleti megbízatását, igen korszerű felfogásról tanúskodott. A parasztság jogvédelme semmiben sem kíván mások rovására fölényt - azonban kevesebbel sem éri be. Így elvileg a sztrájkjogot is megköveteli. Most 1989 év kezdetén sajnos a parasztságnak e 40 évvel ezelőtti programja ugyanúgy hiányzik, mint ahogyan hiányzott akkor. A különbség annyi, hogy akkor még erővel, értelmes áldozattal sok minden megváltozhatott volna a jó irányba. Most - túl rengeteg erőfeszítésen, értelmetlen áldozaton - csak a bizonytalanság távlataival törődhetnek az egymással szót érteni akaró magyarok. S talán az ismét mozgásba lendülő, új politikai erők fogják egyértelműsíteni a "miképpen legyen jobb nekünk, magyar népnek" évszázados sorskérdéseit - közöttük az újból életjelt adó Független Kisgazdapárt is. +++
1989. január 1., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|