|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Viharfelhők a szovjet kivonulás körül
|
-------------------------------------
München, 1990. július 3. (SZER, Magyar híradó) - Burlakov vezérezredes, a hazánkban már remélhetőleg valóban csak ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok főparancsnoka, fenyegető nyilatkozatot tett: felfüggesztik a csapatkivonást, ha a magyarok nem fizetnek azonnal a szabaddá vált létesítményekért, mégpedig annyit, amennyit ők követelnek. Für Lajos honvédelmi miniszter zsarolásnak nevezte ezt a politikai, katonai és gazdasági árukapcsolást. Lengyel Szaniszló kommentárja következik:
- Valójában nincs is jelentősége annak, hogy a szovjet csapatok - úgymond - ideiglenes magyarországi állomásoztatásának feltételeit rögzítő szerződések hozzáférhetőek-e, vagy sem. S ha igen, mennyire tartotta magát ezekhez a feltételekhez a szovjet fél.
Az 1957-es szerződés, amelyre Burlakov tábornok az Izvesztyijában hivatkozik, körülbelül annyira egyenlő felek kötötték egymással, mint mondjuk a Budát elfoglaló második Szulejmán és a gyermek János Zsigmond. Mi több, ha az 1957-es állapotokat tekintjük kiindulópontnak, akkor kényelmesen figyelmen kívül hagyjuk mindazt a felbecsülhetetlen anyagi kárt és emberi szenvedést, amit az oroszok - a kirótt jóvátétel kereteit messze meghaladva - 1945 után okoztak Magyarországon.
A megszállt magyar földön kisajátított, vagy soha nem ellentételezett magyar munkával épült, és a megszállók által minden bizonnyal ingyen és bérmentve használt objektumok visszaszolgáltatásáért kártérítést követelni annak a nagyon rossz birodalmi reflexnek a megnyilvánulása, amelyet néhány nappal ezelőtt maga Sevardnadze külügyminiszter ostorozott a Pravdában: végre meg kell érteni, hogy sem szocializmust, sem barátságot, sem jószomszédi viszonyt, sem tiszteletet nem lehet szuronyokkal, tankokkal, vérontással kikényszeríteni. Külkapcsolatainkban tiszteletben kell tartanunk partnereink érdekeit és döntési szabadságát is. (folyt.)
1990. július 3., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|