|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Újra megjelenik az Igazság
|
--------------------------
München, 1990. június 22. (SZER, Magyar híradó) - Ismét megjelenik az Igazság, a híres ötvenhatos lap, amelyet Obersovszky Gyula és Gál József még november 4-ike után is kiadott. A megújult lapról Várkonyi Balázs számol be:
- Az embernek, mikor már végképp úgy érzi, elég a sebek szaggatásából, elég a nemzeti tragédiák és traumák megidézéséből, a halottak elsiratásából, a régmúlt, jelen idejűvé kényszerítéséből - mikor tehát úgy érzi: elég ebből, mert éppen jelenidejű esélyeinket rontja a fájdalom dajkálása -, akkor kézbe kell venni egy lapot: az Igazság címűt, hogy megértse, ebben nincs elég, ebben nincs sok, egyszerűen meg kell tanulnunk emlékeinket őrizni úgy, hogy ernyedtté mégse legyünk ezáltal; meg kell tanulnunk összebékíteni magunkban a szomorú múltat, a nem tudom milyen jövővel.
De most jelen van. És anakronizmusnak tűnik tán, hogy még mindig ötvenhat, még mindig a továbbélő halottak, tragédiáink késztetnek figyelemre és emlékezésre. Mégis: az Igazság című lap újraindulásának előhírnökét, az 1956-ot idéző, úgynevezett előszámot olvasva nem nehéz belátni: joga van az emlékezésre és a bennünket emlékezésre kényszerítésre azoknak, akik megélték nemzeti forradalmunkat, akik igazságba öltöztették a szót, hogy tudósítson akkori dolgokról - nemcsak az akkoriaknak.
Bár elvérzett a forradalom, amikor a lap még megjelent már jajkiáltás vette át benne a korábbi forradalmi napok krónikás szerepét, már azt üvöltötte csak, hogy veszélyben a haza, és már azt kérdezte csak: meddig, meddig bírják a végső után is kitartók? - aztán már nem kérdezett semmit, már jajkiáltás sem volt. Végül semmi sem volt, csak szétveretés, felszámolás, börtön, száműzés és vér -, de erről már nem tudósított lap hitelesen. (folyt.)
1990. június 22., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|