|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (1. rész)
|
1990. május 27., vasárnap - Horn Gyulát választotta
pártelnökké a Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa. E fontos
személyi döntés szombaton a késő éjszakai órákban született meg, s
ezt követte - vasárnap hajnali 3 óráig tartó szavazási procedúrával
- a további tisztségviselők megválasztása.
A plénum az alapszabály-módosításban javasolt változatot elfogadva a lehetséges három helyett elegendőnek tartotta két alelnök megválasztását: Pozsgay Imrének - a párt parlamenti frakciója vezetőjének - és Jánosi Györgynek szavazott bizalmat. Az országos választmány elnöke Vitányi Iván lett, aki az elnöki tiszt várományosa is volt, hasonlóan Pozsgay Imréhez, ám ő nem fogadta el a jelölést, fontosabbnak tartva a parlamenti frakció vezetéséből reá háruló feladatokat. A jelenleg mintegy 50 ezer tagot számláló, és több mint félmillió választópolgár támogatására is számító párt szervezési teendőiért felelős országos titkára Szekeres Imre, a Szocialista Párt Veszprém megyei elnöke. Az új tisztség betöltője a párt országos irodájának munkáját is irányítja. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetői tisztét továbbra is Szántai Sárközi Ambrus látja el, a párt gazdasági ügyeinek intézésére, ellenőrzésére létrehozott pénztárnoki funkciót pedig Máté László tölti be.
Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt újonnan megválasztott elnökeként elsőként az MTI munkatársának nyilatkozott. Hangsúlyozta: mindig komolyan vette vállalt feladatait, tudomásul véve, hogy azok nemcsak nagy felelősséget, de súlyos terhet is jelentenek. Tisztában van azzal, hogy ma a Szocialista Párt egyáltalán nincs könnyű helyzetben, jóllehet a baloldaliságnak van jövője Magyarországon, ugyanis - meggyőződése szerint - a parlamenti választások nem a tényleges erőviszonyokat tükrözték. A választók nyolcvan százaléka valóban a rendszerváltásra szavazott, s ez nem véletlen - mondotta. Ez önmagában a társadalom gondolkodásmódjának kifejeződése volt. Épp e gondolkodásmódból fakad az MSZP hátrányos helyzete, az emberek ugyanis ma még nehezen tudják a Szocialista Pártot a volt állampárttól elválasztani. Ennek ellenére a szocialisták - a körülményekhez képest - tisztes eredményt mutathatnak fel. Mindezt figyelembe véve Horn Gyula úgy ítélte meg: érdemes a baloldali értékekért dolgoznia. Hozzáfűzte viszont, hogy továbbra is szeretne a külpolitikában tevékenykedni, hiszen több évtizede foglalkozik e területtel. (folyt. köv.)
1990. május 27., vasárnap 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (2. rész)
|
E szándékából fakad, hogy megtartja a Parlament külügyi bizottságának elnöki tisztét, ezt a hatályos jogszabályok is lehetővé teszik. A párt előtt álló feladatokról szólva hangoztatta: rendkívül nehéz lenne fontossági sorrendet kialakítani. Mégis, elsődleges a párt kiépült struktúrájának megerősítése, azokra az emberekre támaszkodva, akik ma nem egzisztenciális érdekből, hanem önzetlenül, meggyőződésüket követve dolgoznak e pártban. Ehhez olyan ,,normális,, pártműködésre van szükség, amelyben az emberek tudják, hogy milyen szervezethez tartoznak, amelyben ,,normális,,, nyitott szervezeti életet élhetnek, amelyben politikai feladatokkal foglalkoznak. Horn Gyula különös nyomatékkal szólt a nyitottságról - gondolva itt a szakszervezetekkel és a Parlamenten kívüli pártokkal való együttműködésre is - a hasonló érdekek-értékek képviseletében. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZP tagjai között sokan vannak, akik ugyanígy gondolkodnak, s a kongresszus is egyértelművé tette: a párt elsősorban a szociáldemokrata értékekre építve, a Szocialista Internacionálé elvi nyilatkozatának szellemében kíván működni a továbbiakban.
A párt új elnöke rendkívül fontosnak tartotta a felkészülést a helyhatósági választásokra. Ebben kritériumként azt jelölte meg: nem azt kell nézni, hogy a jelölt tagja-e a Szocialista Pártnak, vagy sem, hanem azt, hogy mennyire tisztességes, személye garancia-e arra, hogy valóban a lakosság, a helyi közösség érdekében cselekszik majd. A pártnak mindenképpen jelentősen erősítenie kell befolyását e választásokon, s nem elsősorban az önkormányzati szervek vezető funkcióira pályázva.
Végezetül Horn Gyula kijelentette: programja tartalmában nem, csupán stílusában különbözik elődjéétől, Nyers Rezsőétől. Arról, hogy Pozsgay Imre csupán a parlamenti frakció vezetői tisztét vállalta, úgy nyilatkozott: Pozsgay Imre személye nagy érték a párt számára, kiváló képességekkel rendelkezik, ám lényeges, hogy egy párt megfelelő munkamegosztás alapján tevékenykedjék, mert csak így működhet jól. (folyt. köv.)
1990. május 27., vasárnap 12:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (3. rész)
|
Az MTI értesülései szerint a kongresszus vasárnap délelőtti első plenáris ülésén szóba került a párt parlamenti frakciójával szembeni bizalom kérdése, különös tekintettel a frakció emélyi összetételére. Az MTI munkatársai erről kérdezték a legilletékesebbet, Pozsgay Imrét.
A párt parlamenti frakciójának vezetője megerősítette, hogy egy indítvánnyal összefüggésben valóban szó esett arról: talán jó lenne, ha a kongresszus bizalmi szavazásnak vetné alá a párt parlamenti csoportját. Kijelentette: ez közjogi abszurdum, hiszen a párt képviselőit nem a párttagság, s különösen nem a kongresszus választotta, hanem a választópolgárok. Ötszázharmincezer választópolgár akaratából ülnek a parlamenti padsorokban. Hozzáfűzte azonban: ugyanakkor érthetőek az indulatok, a bírálatok, az észrevételek, hiszen - tette fel a kérdést - látott már valaki a világon olyan testületet, amely mindenki igényének, mindenki várakozásának megfelelt? Sokan vannak, akik jobb, vagy más működési elvek alapján dolgozó parlamenti csoportot képzeltek volna el, de - hangsúlyozta ismételten - ezen ma nem, csak a következő választásokon lehet változtatni.
A bizalmi szavazás felvetésének okai között szerepeltek minőségi kifogások - mondotta: talán tehetségesebb, rátermettebb emberek is akadtak volna, mint a most leköszönt elnökség tagjai. (Egyes bírálók szerint ugyanis főként az októberben, kényszerű kompromisszummal megválasztott elnökség tagjai alkotják a párt parlamenti frakcióját.) Nem egészen igazságos az elnökség tagjait íly módon kritizálni - hangoztatta Pozsgay Imre -, egyrészt túlzás ilyen arányokról szólni, hiszen az egykori 23 tagú elnökségből öten-hatan lettek képviselők, másrészt ha az elnökség tagjai között találhatók erre a feladatra a legalkalmasabbak, akkor miért lenne kizáró ok e funkciójuk. Pozsgay Imre úgy vélekedett: az elmondottak alapján a kérdés minden további tárgyalása hiábavaló, ezért is ellenezte mindvégig már a felvetését is.
A párt újonnan megválasztott alelnöke szólt arról is: az alapszabály szerint a 11 tagú elnökség négy tagja már ismert - az elnök, a két alelnök és az országos titkár. Vasárnap délben a további hét tag kiléte még számára sem volt ismeretes, mert addig nem fejeződött be a hajnali órákban végetért szavazás után a szavazatok összeszámlálása. Mint mondotta, az előzetes első forduló azt mutatja, hogy igazi, progresszív, a meghirdetett nyitottságnak megfelelő, a szocialista-szociáldemokrata értékeket egyaránt valló elnökség lesz. (folyt. köv.)
1990. május 27., vasárnap 13:01
|
Vissza »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (4. rész)
|
Nem érheti tehát majd az a vád, hogy ez a testület kényszerű kompromisszumok árán született. Talán benne lesz az a képesség - miként az az európai szocialista és szociáldemokrata pártokban tapasztalható -, hogy kellő toleranciával tudja a különböző áramlatokat egymáshoz kapcsolni. (folyt. köv.)
1990. május 27., vasárnap 13:02
|
Vissza »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (4. rész)
|
A párt újonnan választott vezetői a késő délutáni órákban sajtóértekezleten találkoztak a hazai és a külföldi tudósítókkal. Horn Gyula a kongresszus legfontosabb eredményei közé sorolta, hogy egyértelműen, nagyobb viták nélkül megfogalmazta a szociáldemokrata értékeket, célokat, világossá tette: új szakasz kezdődik a párt életében, végérvényesen lezárul múltja. Pozsgay Imre a párt konstruktív parlamenti ellenzéki szerepét taglalta. Mint mondta a párt kritikus, kellően távolságtartó a kormányzat politikájával szemben, ugyanakkor a nemzetet érintő alapvető kérdésekben a konszenzust vallja. Jánosi György szerint a kongresszust a nyitás politikája jellemezte, legfontosabb elemnek ő a mozgalmi jelleg erősödését tartotta.
Kérdésekre válaszolva Horn Gyula hangoztatta: nem tart attól, hogy a szociáldemokrata értékek vállalása, adaptálása a párt politikájában bárkit is eltávolítana a párttól. Vitányi Iván arról szólt, hogy a pártvitákon az idősebb generációnak okozott gondot az új szemlélet, mert más nevelést kaptak, s még mindig nosztalgiák fűzik őket a múlthoz. Véleménye szerint a szociáldemokrata értékeknek sokkal nagyobb becsülete van Magyarországon, mint az a választások eredményeiben tükröződött.
Egy további kérdésre válaszolva Horn Gyula közölte: még nem csináltak számvetést arról, hogy mely pártokat tartják baloldali elkötelezettségünek. Mindenekelőtt azok tekinthetők annak, amelyek jó része kiszorult a Parlamentből. A szocialista internacionáléval már van egyfajta, nem túl szoros kapcsolata a szocialista pártnak, s idővel tagja is kíván lenni, ám ez nem az MSZP-n, hanem a szervezeten múlik.
A pártvagyonnal kapcsolatos kérdésre Pozsgay Imre kijelentette: a szocialista párt elszámolt vagyonával, a Parlamentnek nem az MSZP-t kell tehát elszámoltatnia, hanem az Állami Számvevőszéket: miként zárta le a pártvagyon vizsgálatának kérdését. Ugyancsak Pozsgay Imre szögezte le: a köztársaságielnök-választással kapcsolatos MSZP-álláspont nem függ össze azzal, hogy az MSZP kíván-e jelöltet állítani. Horn Gyula egy további kérdésre kijelentette: a szocialista párt egyik legfontosabb feladata, hogy megtalálja az utat a munkásosztály széles rétegeihez. Nyers Rezső visszalépésének okát abban jelölte meg, hogy a párt most leköszönt elnökére is hatnak a biológiai törvények, s a pártban generációváltás kezdődött, miként az érzékelhető az elnökségbe került személyek életkorából is. (folyt.köv.)
1990. május 27., vasárnap 17:56
|
Vissza »
|
|
A Szocialista Párt II. kongresszusa (5. rész)
|
A Szocialista Párt elnökségéről kétszer szavazott a kongresszus. A szombat késő éjszakai szavazást vasárnap reggel meg kellett ismételni technikai okok miatt. A végső szavazatszámlálás eredményeként az elnök, a két alelnök és az országos titkár mellett az elnökség tagja lett Kovács László, Kósa Ferenc, Géczi József, Baja Ferenc, Ifjú Marosán György, Szabó Lajos Mátyás, és Vargáné Kerékgyártó Ildikó.
A tisztségviselők megválasztásával összefüggésben - jóllehet ez zárt ülésen zajlott - elterjedt a hír: Horn Gyula az elnöki funkció vállalását ahhoz a kritériumhoz kötötte, hogy Nyers Rezső ne jusson semmiféle vezető pozicióhoz a pártban; őt tette felelőssé egyebek között azért, hogy október óta a párt mélypontra sűllyedt. Ezt az információt az újonnan megválasztott pártelnök - hangsúlyozva, hogy ez egyébként a párt belső ügye - az MTI kérdésére megerősítette. A Nyers Rezső személyét ért ,,durva és méltatlan,, támadást mintegy 70 küldött ilyen értelemben megfogalmazott petíciójában a plénum előtt is kifogásolta. Horn Gyula nem látott kivetnivalót abban, hogy a párt elnökét felelőssé tette az elmúlt néhány hónap hibáiért. Sokkal lényegesebbnek tartotta, amit zárszavában is hangsúlyozott: Nyers Rezsőt köszönet illeti azért a tevékenységért, amelyet a magyar baloldal érdekében évtizedeken át folytatott, sokat téve a pártért. Az MSZP nagyra becsüli Nyers Rezsőt következetes reformtörekvéseiért, állásfoglalásaiért, Horn Gyula ugyanakkor el szeretné érni a pártban, hogy a vezetők megmondhassák egymásnak a másik politikai tevékenységével kapcsolatos véleményüket, különösen, ha olyan válaszút elé kerül egy párt, mint most az MSZP. A most megválasztott elnökség is várja a kritikát, mert csak így tud eredményesen dolgozni. A párt számít arra, hogy Nyers Rezső tapasztalataival, bölcsességével segíti az újjászülető pártot - mondta Horn Gyula a zárszóban.
Az MSZP II. kongresszusa munkájának végeztével állásfoglalások at fogadott el a szakszekciók ajánlásai alapján az önkormányzatokról, a tulajdonreformról, az érdekképviseletekről, a szociálpolitikáról, a környezetvédelemről, a nyilvánosság és a sajtószabadság kérdéseiről, a nemzetiségi és kisebbségi jogok érvényesüléséről. (MTI)
1990. május 27., vasárnap 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|