Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

A Szocialista Párt II. kongresszusa (1. rész)

1990. május 27., vasárnap - Horn Gyulát választotta pártelnökké a Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa. E fontos személyi döntés szombaton a késő éjszakai órákban született meg, s ezt követte - vasárnap hajnali 3 óráig tartó szavazási procedúrával - a további tisztségviselők megválasztása.


A plénum az alapszabály-módosításban javasolt változatot
elfogadva a lehetséges három helyett elegendőnek tartotta két
alelnök megválasztását: Pozsgay Imrének - a párt parlamenti
frakciója vezetőjének - és Jánosi Györgynek szavazott bizalmat. Az
országos választmány elnöke Vitányi Iván lett, aki az elnöki tiszt
várományosa is volt, hasonlóan Pozsgay Imréhez, ám ő nem fogadta el
a jelölést, fontosabbnak tartva a parlamenti frakció vezetéséből reá
háruló feladatokat. A jelenleg mintegy 50 ezer tagot számláló, és
több mint félmillió választópolgár támogatására is számító párt
szervezési teendőiért felelős országos titkára Szekeres Imre, a
Szocialista Párt Veszprém megyei elnöke. Az új tisztség betöltője a
párt országos irodájának munkáját is irányítja. A Központi Pénzügyi
Ellenőrző Bizottság vezetői tisztét továbbra is Szántai Sárközi
Ambrus látja el, a párt gazdasági ügyeinek intézésére, ellenőrzésére
létrehozott pénztárnoki funkciót pedig Máté László tölti be.

    Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt újonnan megválasztott
elnökeként elsőként az MTI munkatársának nyilatkozott. Hangsúlyozta:
mindig komolyan vette vállalt feladatait, tudomásul véve, hogy azok
nemcsak nagy felelősséget, de súlyos terhet is jelentenek. Tisztában
van azzal, hogy ma a Szocialista Párt egyáltalán nincs könnyű
helyzetben, jóllehet a baloldaliságnak van jövője Magyarországon,
ugyanis - meggyőződése szerint - a parlamenti választások nem a
tényleges erőviszonyokat tükrözték. A választók nyolcvan százaléka
valóban a rendszerváltásra szavazott, s ez nem véletlen - mondotta.
Ez önmagában a társadalom gondolkodásmódjának kifejeződése volt. Épp
e gondolkodásmódból fakad az MSZP hátrányos helyzete, az emberek
ugyanis ma még nehezen tudják a Szocialista Pártot a volt
állampárttól elválasztani. Ennek ellenére a szocialisták - a
körülményekhez képest - tisztes eredményt mutathatnak fel. Mindezt
figyelembe véve Horn Gyula úgy ítélte meg: érdemes a baloldali
értékekért dolgoznia. Hozzáfűzte viszont, hogy továbbra is szeretne
a külpolitikában tevékenykedni, hiszen több évtizede foglalkozik e
területtel. (folyt. köv.)



1990. május 27., vasárnap 12:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Szocialista Párt II. kongresszusa (2. rész)


E szándékából fakad, hogy megtartja a Parlament külügyi
bizottságának elnöki tisztét, ezt a hatályos jogszabályok is
lehetővé teszik. A párt előtt álló feladatokról szólva hangoztatta:
rendkívül nehéz lenne fontossági sorrendet kialakítani. Mégis,
elsődleges a párt kiépült struktúrájának megerősítése, azokra az
emberekre támaszkodva, akik ma nem egzisztenciális érdekből, hanem
önzetlenül, meggyőződésüket követve dolgoznak e pártban. Ehhez olyan
,,normális,, pártműködésre van szükség, amelyben az emberek tudják,
hogy milyen szervezethez tartoznak, amelyben ,,normális,,, nyitott
szervezeti életet élhetnek, amelyben politikai feladatokkal
foglalkoznak. Horn Gyula különös nyomatékkal szólt a nyitottságról -
gondolva itt a szakszervezetekkel és a Parlamenten kívüli pártokkal
való együttműködésre is - a hasonló érdekek-értékek képviseletében.
Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZP tagjai között
sokan vannak, akik ugyanígy gondolkodnak, s a kongresszus is
egyértelművé tette: a párt elsősorban a szociáldemokrata értékekre
építve, a Szocialista Internacionálé elvi nyilatkozatának
szellemében kíván működni a továbbiakban.

    A párt új elnöke rendkívül fontosnak tartotta a felkészülést a
helyhatósági választásokra. Ebben kritériumként azt jelölte meg: nem
azt kell nézni, hogy a jelölt tagja-e a Szocialista Pártnak, vagy
sem, hanem azt, hogy mennyire tisztességes, személye garancia-e
arra, hogy valóban a lakosság, a helyi közösség érdekében cselekszik
majd. A pártnak mindenképpen jelentősen erősítenie kell befolyását e
választásokon, s nem elsősorban az önkormányzati szervek vezető
funkcióira pályázva.

    Végezetül Horn Gyula kijelentette: programja tartalmában nem,
csupán stílusában különbözik elődjéétől, Nyers Rezsőétől. Arról,
hogy Pozsgay Imre csupán a parlamenti frakció vezetői tisztét
vállalta, úgy nyilatkozott: Pozsgay Imre személye nagy érték a párt
számára, kiváló képességekkel rendelkezik, ám lényeges, hogy egy
párt megfelelő munkamegosztás alapján tevékenykedjék, mert csak így
működhet jól. (folyt. köv.)



1990. május 27., vasárnap 12:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Szocialista Párt II. kongresszusa (3. rész)


Az MTI értesülései szerint a kongresszus vasárnap délelőtti első
plenáris ülésén szóba került a párt parlamenti frakciójával szembeni
bizalom kérdése, különös tekintettel a frakció emélyi összetételére.
Az MTI munkatársai erről kérdezték a legilletékesebbet, Pozsgay
Imrét.

    A párt parlamenti frakciójának vezetője megerősítette, hogy egy
indítvánnyal összefüggésben valóban szó esett arról: talán jó lenne,
ha a kongresszus bizalmi szavazásnak vetné alá a párt parlamenti
csoportját. Kijelentette: ez közjogi abszurdum, hiszen a párt
képviselőit nem a párttagság, s különösen nem a kongresszus
választotta, hanem a választópolgárok. Ötszázharmincezer
választópolgár akaratából ülnek a parlamenti padsorokban. Hozzáfűzte
azonban: ugyanakkor érthetőek az indulatok, a bírálatok, az
észrevételek, hiszen - tette fel a kérdést - látott már valaki a
világon olyan testületet, amely mindenki igényének, mindenki
várakozásának megfelelt? Sokan vannak, akik jobb, vagy más működési
elvek alapján dolgozó parlamenti csoportot képzeltek volna el, de -
hangsúlyozta ismételten - ezen ma nem, csak a következő
választásokon lehet változtatni.

    A bizalmi szavazás felvetésének okai között szerepeltek minőségi
kifogások - mondotta: talán tehetségesebb, rátermettebb emberek is
akadtak volna, mint a most leköszönt elnökség tagjai. (Egyes bírálók
szerint ugyanis főként az októberben, kényszerű kompromisszummal
megválasztott elnökség tagjai alkotják a párt parlamenti
frakcióját.) Nem egészen igazságos az elnökség tagjait íly módon
kritizálni - hangoztatta Pozsgay Imre -, egyrészt túlzás ilyen
arányokról szólni, hiszen az egykori 23 tagú elnökségből öten-hatan
lettek képviselők, másrészt ha az elnökség tagjai között találhatók
erre a feladatra a legalkalmasabbak, akkor miért lenne kizáró ok e
funkciójuk. Pozsgay Imre úgy vélekedett: az elmondottak alapján a
kérdés minden további tárgyalása hiábavaló, ezért is ellenezte
mindvégig már a felvetését is.

    A párt újonnan megválasztott alelnöke szólt arról is: az
alapszabály szerint a 11 tagú elnökség négy tagja már ismert - az
elnök, a két alelnök és az országos titkár. Vasárnap délben a
további hét tag kiléte még számára sem volt ismeretes, mert addig
nem fejeződött be a hajnali órákban végetért szavazás után a
szavazatok összeszámlálása. Mint mondotta, az előzetes első forduló
azt mutatja, hogy igazi, progresszív, a meghirdetett nyitottságnak
megfelelő, a szocialista-szociáldemokrata értékeket egyaránt valló
elnökség lesz. (folyt. köv.)



1990. május 27., vasárnap 13:01


Vissza »


A Szocialista Párt II. kongresszusa (4. rész)


Nem érheti tehát majd az a vád, hogy ez a testület kényszerű
kompromisszumok árán született. Talán benne lesz az a képesség -
miként az az európai szocialista és szociáldemokrata pártokban
tapasztalható -, hogy kellő toleranciával tudja a különböző
áramlatokat egymáshoz kapcsolni. (folyt. köv.)



1990. május 27., vasárnap 13:02


Vissza »


A Szocialista Párt II. kongresszusa (4. rész)


A párt újonnan választott vezetői a késő délutáni órákban
sajtóértekezleten találkoztak a hazai és a külföldi tudósítókkal.
Horn Gyula a kongresszus legfontosabb eredményei közé sorolta, hogy
egyértelműen, nagyobb viták nélkül megfogalmazta a szociáldemokrata
értékeket, célokat, világossá tette: új szakasz kezdődik a párt
életében, végérvényesen lezárul múltja. Pozsgay Imre a párt
konstruktív parlamenti ellenzéki szerepét taglalta. Mint mondta a
párt kritikus, kellően távolságtartó a kormányzat politikájával
szemben, ugyanakkor a nemzetet érintő alapvető kérdésekben a
konszenzust vallja. Jánosi György szerint a kongresszust a nyitás
politikája jellemezte, legfontosabb elemnek ő a mozgalmi jelleg
erősödését tartotta.

    Kérdésekre válaszolva Horn Gyula hangoztatta: nem tart attól,
hogy a szociáldemokrata értékek vállalása, adaptálása a párt
politikájában bárkit is eltávolítana a párttól. Vitányi Iván arról
szólt, hogy a pártvitákon az idősebb generációnak okozott gondot az
új szemlélet, mert más nevelést kaptak, s még mindig nosztalgiák
fűzik őket a múlthoz. Véleménye szerint a szociáldemokrata
értékeknek sokkal nagyobb becsülete van Magyarországon, mint az a
választások eredményeiben tükröződött.

    Egy további kérdésre válaszolva Horn Gyula közölte: még nem
csináltak számvetést arról, hogy mely pártokat tartják baloldali
elkötelezettségünek. Mindenekelőtt azok tekinthetők annak, amelyek
jó része kiszorult a Parlamentből. A szocialista internacionáléval
már van egyfajta, nem túl szoros kapcsolata a szocialista pártnak, s
idővel tagja is kíván lenni, ám ez nem az MSZP-n, hanem a
szervezeten múlik.

    A pártvagyonnal kapcsolatos kérdésre Pozsgay Imre kijelentette:
a szocialista párt elszámolt vagyonával, a Parlamentnek nem az
MSZP-t kell tehát elszámoltatnia, hanem az Állami Számvevőszéket:
miként zárta le a pártvagyon vizsgálatának kérdését. Ugyancsak
Pozsgay Imre szögezte le: a köztársaságielnök-választással
kapcsolatos MSZP-álláspont nem függ össze azzal, hogy az MSZP
kíván-e jelöltet állítani. Horn Gyula egy további kérdésre
kijelentette: a szocialista párt egyik legfontosabb feladata, hogy
megtalálja az utat a munkásosztály széles rétegeihez. Nyers Rezső
visszalépésének okát abban jelölte meg, hogy a párt most leköszönt
elnökére is hatnak a biológiai törvények, s a pártban
generációváltás kezdődött, miként az érzékelhető az elnökségbe
került személyek életkorából is. (folyt.köv.)



1990. május 27., vasárnap 17:56


Vissza »


A Szocialista Párt II. kongresszusa (5. rész)


A Szocialista Párt elnökségéről kétszer szavazott a kongresszus.
A szombat késő éjszakai szavazást vasárnap reggel meg kellett
ismételni technikai okok miatt. A végső szavazatszámlálás
eredményeként az elnök, a két alelnök és az országos titkár mellett
az elnökség tagja lett Kovács László, Kósa Ferenc, Géczi József,
Baja Ferenc, Ifjú Marosán György, Szabó Lajos Mátyás, és Vargáné
Kerékgyártó Ildikó.

    A tisztségviselők megválasztásával összefüggésben - jóllehet ez
zárt ülésen zajlott - elterjedt a hír: Horn Gyula az elnöki funkció
vállalását ahhoz a kritériumhoz kötötte, hogy Nyers Rezső ne jusson
semmiféle vezető pozicióhoz a pártban; őt tette felelőssé egyebek
között azért, hogy október óta a párt mélypontra sűllyedt. Ezt az
információt az újonnan megválasztott pártelnök - hangsúlyozva, hogy
ez egyébként a párt belső ügye - az MTI kérdésére megerősítette. A
Nyers Rezső személyét ért ,,durva és méltatlan,, támadást mintegy 70
küldött ilyen értelemben megfogalmazott petíciójában a plénum előtt
is kifogásolta. Horn Gyula nem látott kivetnivalót abban, hogy a
párt elnökét felelőssé tette az elmúlt néhány hónap hibáiért. Sokkal
lényegesebbnek tartotta, amit zárszavában is hangsúlyozott: Nyers
Rezsőt köszönet illeti azért a tevékenységért, amelyet a magyar
baloldal érdekében évtizedeken át folytatott, sokat téve a pártért.
Az MSZP nagyra becsüli Nyers Rezsőt következetes
reformtörekvéseiért, állásfoglalásaiért, Horn Gyula ugyanakkor el
szeretné érni a pártban, hogy a vezetők megmondhassák egymásnak a
másik politikai tevékenységével kapcsolatos véleményüket, különösen,
ha olyan válaszút elé kerül egy párt, mint most az MSZP. A most
megválasztott elnökség is várja a kritikát, mert csak így tud
eredményesen dolgozni. A párt számít arra, hogy Nyers Rezső
tapasztalataival, bölcsességével segíti az újjászülető pártot -
mondta Horn Gyula a zárszóban.

    Az MSZP II. kongresszusa munkájának végeztével állásfoglalások
at fogadott el a szakszekciók ajánlásai alapján az
önkormányzatokról, a tulajdonreformról, az érdekképviseletekről, a
szociálpolitikáról, a környezetvédelemről, a nyilvánosság és a
sajtószabadság kérdéseiről, a nemzetiségi és kisebbségi jogok
érvényesüléséről. (MTI)



1990. május 27., vasárnap 20:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD