 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek
képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti
képviseletéről.
A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi
Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe -
véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a
nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják
meg. Rádai József (MCDSZ) és Lakatos Menyhért (MCNKSZ) nem támogatta
a nemzetiségi ombudsman intézménye bevezetésének gondolatát sem.
Mindketten a cigányság létszámarányos képviseletének elve mellett
törtek lándzsát, ám egyikük sem tudott konkrét megoldást ajánlani a
kérdés megoldására. Lakatos Menyhért mindenesetre felvetette, hogy
célszerű lenne nemzetiségi kerekasztalt összehívni a téma
megvitatására. Osztojkán Béla, a Phralipe képviseletében a független
cigány szervezet testületi álláspontját ismertette, amit írásban is
átadott a bizottságnak. A Phralipe egyetért a nemzetiségi szószóló
intézményének felállításával, s célszerűnek tartaná, hogy minden
nemzeti kisebbséget egy-egy ombudsman képviseljen. A szervezet
véleménye szerint a szószólót csak most válassza meg a Parlament, ám
amint létrejönnek a kisebbségi önkormányzatok, az ombudsman
kijelölésének joga őket illesse meg. Hasonló gondolatot fogalmazott
meg a meghallgatás során Kálmán Attila (MDF) képviselő is, aki
felvetette: a helyhatósági választások után a kisebbségi képviselők
maguk közül válasszanak ombudsmant. A Phralipe ugyancsak
megfontolásra érdemesnek tartja, hogy a kisebbségi önkormányzatok
hozzák létre a Kisebbségek Házát. Elképzelésük szerint ez kvázi
szenátusi jogosítvánnyal rendelkezne, azaz javaslati és
interpellációs joggal ruháznák fel.
A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésként,
sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP)
indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok
elidegenítésének és terhelésének tilalmáról.
Fodor Gábor (Fidesz), a bizottság elnöke az ülésen ismertette
annak a levélnek a tartalmát, amelyet Szabad Györgynek, az
Országgyűlés megbízott elnökének juttattak el, kifogásolván, hogy a
bizottság - igénye és bejelentése ellenére - nem hallgathat meg
minisztert. (folyt. köv.)
1990. május 21., hétfő 20:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|