Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli lapszemle 2.
London, 1990. április 7. (BBC, kora reggeli híradás) A ma reggeli brit lapok nemzetközi hírei között habár kisebb terjedelemben mint két héttel ezelőtt több cikk is található a magyarországi választások holnapi második fordulójáról. A Financial Times Budapestről küldött jelentését közli, aki úgy látja, hogy a két legerősebb párt egyike sem lesz képes szilárd kormány megalakítására a másik nélkül. A kisgazdák és a kereszténydemokraták bevonásával létrehzott választási szövetséget mindenesetre konzervatívnak minősített kormánykoalíció lehetséges előfutárának tekinti. A cikkíró megjegyzi, hogy az elmúlt napokban a szabad demokraták többízben kifejtették, hogy a két fő párt a váltógazdálkodására lenne szükség, ugyanakkor megcsillantották a nagykoalíció lehetőségét is. A lap ismerteti Antall József az MDF vezetőjének álláspontját is miszerint úgymond, nem szélsőségesekből, hanem mérsékeltekből, illetve szakértőkből álló kormányt látna a leghasznosabbnak. A Financial Times cikke szerint a Híd Csoport és a Kékszalag Bizottság tevékenysége során kiderült, hogy a két párt gazdasági szakértői képesek az együttműködésre. A lap említést tesz róla, hogy a Kék Szalag Bizottság tegnap hozta nyilvánosságra az új kormány első száz napjának gazdasági csomagtervét és úgy véli, hogy amennyiben létrejön a két nagy párt kényszerházassága ez a program képezheti az új kormány működésének kereteit. A Daily Telegraph Fischer Tibor Budapestről keltezett cikkét közli, aki arról ír, hogy a magyar lakosság megkönnyebbüléssel veszi tudomásul, hogy hamarosan megalakul az új kormány, amelyik végre nekiláthat a gazdasági helyzet megszilárdításának. A cikkíró szerint valószínü, hogy a második fordulóban már csak jóval kevesebben járulnak az urnákhoz. Ebben az is szerepet játszik, hogy az emberek némiképpen elvezítették illuzióikat a demokráciával kapcsolatban. Annál is inkább, mivel sokan úgy vélik, hogy az új kormány rövid távon képtelen lesz urrá lenni a nehézségeken és a lakosság anyagi helyzetében nem állhat be gyors javulás. A cikkíró szerint még mindig az a legvalószínübb, hogy a szabad demokraták és a demokrata fórum alakítja meg az első koalíciós kormányt. (folyt.) 1990. április 7., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli lapszemle - 2/1. folyt.
Karacs Imre az Independente című lapban ugyancsak azzal kezdi cikkét, hogy végre lezárul a tavaly szeptember óta tartó olykor kiméletlen választási hadjárat, és a kimerült politikusok kissé fellélegezhetnek. A két nagy párt között mutatkozó négy százaléknyi különbség nem túl jelentős - írja Karacs Imre , de lélektani előnyhöz juttatta a demokrata fórumot. A második fordulóhoz vezető rövid időszakban mintha szerepcsere ment volna végbe, amennyiben a szabad demokraták egyre inkább hajlanak a kompromisszumre, mig a demokrata fórum húzódozik attól, hogy koalíciós partnernek tekintse őket. A szabad demokraták az Independente munkatársa szerint arra jutottak, hogy a választók szimpátiáját pártjuk iránt csökkentette, hogy képviselőik nem egyszer kérlelhetetlennek, és arogánsnak mutatkoztak. Nem véletlen, hogy többet szerepelt mostanában a békülékeny hangot megütő Kis János. A demokrata fórum Karacs Imre szerint úgy érzékeli, hogy a győzelem elérhető közelségbe került és emiatt vonakodik osztozni a szabad demokratákkal, kivéve azt az esetet, ha a választások után patthelyzet alakul ki. Ez azonban könnyen előlállhat amennyiben a két legnagyobb párt természetes szövetségeseivel sem lesz képes számottevő többséghez jutni. Az Independente cikkírója szerint a kisgazdák valószínüleg vereséget szenvednek holnap, de az eddigiekben megszerzett mandátumuk révén mégis a mérleg nyelvét jelenthetik a kormányalakítási alkudozások során. A magyarországi választások kérdéséhez kapcsolódik szélesebb értelemben a Times azon cikke, amely a Kelet-Európában bevezetésre kerülő választási rendszerek jelentőségével foglalkozik. A Times szerint az arányos képviselet nem működhet túl jól mindazon országokban, ahol az elsőszámú követelmény erős kormányok hatalomra juttatása lenne. Példa erre Izrael, ahol a kisebb politikai párt aránytalanul nagy befolyáshoz jutha és ezzel veszélyeztetheti az adott ország politikai kibontakozását. Nyugat-Németországban jól bevált ugyan az arányos képviseleti rendszer, de Közép- és Kelet-Európában a lap szerint a Nagy-Britanniában illetve az Egyesült Államokban honos egyszerű többségen alapuló rendszer működőképesebb lenne - írja a Times mai száma. +++ 1990. április 7., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »