Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése (1. rész)

1990. március 2., péntek - A Szabad Demokraták Szövetségének és a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselői 1990. január 5-én feljelentést tettek hivatali visszaélés miatt a Fővárosi Főügyészségen. Azért kívánták a büntető eljárás megindítását, mert a belső biztonsági szolgálat egyik tisztjétől tudomásukra jutott, hogy a Belügyminisztérium szervei egyes ellenzéki pártok, valamint ellenzéki politikusok tevékenységéről törvényellenes módon adatokat gyűjtöttek, és ezeket különféle jelentéseikben felhasználták. Feljelentésükhöz csatolták a Belügyminisztérium III/III-7. osztályának 219. számú, 1989. november 10-én kelt napijelentését. Sajtótájékoztatójukon további, hasonló jelentéseket is nyilvánosság elé tártak.


Az Országgyűlés 1990. január 25-én törvényt alkotott a
különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének
átmeneti szabályozására, majd az 1990. január 31-i ülésén
bizottságot hozott létre az igazságügyminiszter engedélyező
tevékenységének figyelemmel kísérésére és ,,a belső biztonsági
szolgálat tevékenységének kivizsgálására,,.

    A bizottságnak e teljesen ismeretlen tárgykör vizsgálatához
rövid idő állt rendelkezésére, mert úgy értelmezte feladatát, hogy
jelentését még az Országgyűlés utolsó munka-ülésén elő kell
terjesztenie. Ezért a bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy
csak néhány fontos és jól körülhatárolható kérdésre korlátozza a
vizsgálatot. (A bizottság vizsgálatának részleteiről az 1. számú
melléklet ad tájékoztatást.)

     I.

    1. Először az 1989. október 23-át megelőző helyzetet vizsgáltuk,
ezen belül is az állambiztonsági munka jogi szabályozásának és elvi
irányításának a módját.

    Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. számú
törvényerejű rendelet, valamint a rendőrségről szóló 39/1974. számú
minisztertanácsi rendelet - amelyek nyílt jogszabályok - nem adtak
felhatalmazást az állambiztonsági szerveknek titkos bizonyítási
módszerek (távbeszélő lehallgatása, postai küldemények felbontása
stb.) alkalmazására. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése (2. rész)


A 6000/1975. (VI.2.) számú minisztertanácsi határozat az 1974.
évi 17. számú tvr. 12 paragrafusára való hivatkozással meghatározta
a Belügyminisztérium állambiztonsági főcsoportfőnökségének a
feladatait. A határozat utalt a titkos információk beszerzésére, a
felderítő és megelőző intézkedések rendszerére, az ellenséges elemek
tevékenységével szembeni védekezésre, de utalt arra is, hogy az
állambiztonsági szervek feladataik végrehajtása során
,,jogszabályban meghatározott eszközöket és módszereket
alkalmazhatnak,,. A Minisztertanács elnökhelyettesének 1/1975.
számú, 1975. június 2-án kelt utasítása rendelkezett az állam
biztonságának a védelmében alkalmazható eszközökről és módszerekről.
Az utasítás 2. pontja engedélyezte ,,a rejtett operatív technikai
lehallgatást,,, ,,a postai küldemények titkos ellenőrzését,, stb. A
fent említett két alapvető titkos jogszabályt - elmondása szerint -
sem a belügyminiszter, sem az állambiztonságot irányító helyettese
nem ismerte. E jogszabályokra száznál több belügyi parancs, utasítás
és intézkedés épült. Ezek igen aprólékosan, bürokratikusan
szabályozták a titkos technikai rendszerek és módszerek
alkalmazását.

    A szabályozásnak az a módja, hogy alacsony szintű és titkos
jogszabályokkal korlátozták az alkotmányban biztosított állampolgári
jogokat, alapvető jogelveket sértett. A Magyar Népköztársaság
Alkotmányának 1975-ben hatályos szövege szerint ugyanis ,,A Magyar
Népköztársaság biztosítja az állampolgárok személyes szabadságát és
sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben
tartását.,, (66. paragafus).

    A bizottság a formai jogi hibáknál súlyosabbnak tartja a
titkossággal leplezett politikai irányítás módszerét. (Például a
6000/1975. számú minisztertanácsi határozat 8. pontja szerint ,,A
belügyminiszter az állam biztonsága helyzetéről és azzal összefüggő
kérdésekről köteles rendszeres tájékoztatást adni a párt és az állam
illetékes vezetői részére.,,)

    Igaz, hogy az állampolgári, emberi jogokat tiszteletben tartó
országok is alkalmaznak ilyen módszereket, valamint, hogy egyes
országokban sokáig késett a nyilvános szabályozás, ez azonban nem
lehet mentség a magyar viszonyokra. Nálunk a belső feszültségek
elfojtására éberen ügyelő, az elnyomást, a megtévesztést takargató
pártállam célszerűbbnek találta a belső, titkos szabályozást. Ezzel
a politikai rendőrséget bizonyos keretek közé szorította, és a maga
számára ellenőrizhetőbbé tette a szóban forgó eszkközök és módszerek
alkalmazását, valamint a megfigyeltek kiválasztását. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése (3. rész)


Az ellenségkép megrajzolása, politikai ismérveinek kiválasztása
volt a pártállam politikai fegyvere. Így például egy 1970-ben
kiadott belügyminiszteri parancs elrendelte azoknak az operatív
ellenőrzését, akik ,,az állam kulturális és tudománypolitikáját,
irányító szerepét saját irányvonalukkal és csoportjaik
tevékenységével kívánják felváltani,, vagy ,,irodalmi,
publicisztikai, művészeti termékeket illegálisan külföldre
juttatnak,,.

    1978-ban az előbbi parancs végrehajtását azzal a rendelkezéssel
egészítették ki, hogy jelentést kell tenni a reakciós egyházi
személyek káros politikai akcióiról, illetve az ellenséges,
nacionalista, ,,ellenzéki,, egyénekről, valamint az
összejöveteleikre vonatkozó információkról és ezek előkészületeivel
kapcsolatos adatokról.

    Az ilyen szellemű állambiztonsági munka egyik területe volt a BM
III. (állambiztonsági) főcsoportfőnökségének III. (belső
reakcióelhárító) csoportfőnöksége, amely maga is több osztályra
tagozódott. Rendszeresen végeztek lehallgatásokat, a 70-es évek
végétől ellenzéki politikusok és aktisivták körében is. 1988 őszétől
a szerveződő pártokról ,,csoport-dossziét,, nyitottak; felbontották
és ellenőrizték leveleiket, így például - meghallgatott személy
szerint - felbontották a Magyar Demokrata Fórum lakiteleki címére
érkező leveleket. A bizottság megállapította, hogy 1989. október 3-a
és 1990. január 5-e között ellenőrizték a Fiatal Demokraták
Szövetsége Budapest, Molnár utcai irodájának postáját.

    Részletes, pontos adatok az iratmegsemmisítések következtében
nem álltak a bizottság rendelkezésére, de a meghallgatások alapján
vélelmezhető, hogy a Belügyminisztériumban 1989 szeptemberében,
illetve 1990. január elején megsemmisítésre került mintegy 1400
dosszié. A bizottságnak nincs tudomása a számítógépen tárolt adatok
sorsáról. Az operatív technikai módszerek alkalmazásának
gyakoriságára utal az a tény, hogy a belföldi telefonbeszélgetések
lehallgatásának engedélyezése osztályvezetői jogkörbe tartozott.

    2. A bizottság vizsgálódása szempontjából fordulópontnak
tekintette 1989. október 23-át, a köztársasági alkotmány
kihirdetésének napját: megszűnt az egypártrendszer, szertefoszlott
az ellenzék-, ellenségkép; egyérételmű megfogalmazásban jelentek meg
az alaptörvényben az emberi jogok és alkotmányos védelmük.
(folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése (4. rész)


Az állambiztonsági szolgálatnál azonban nem következtek be a
szükséges változások. Készültek tervezetek az új Nemzetbiztonsági
Szolgálat felállítására; voltak tudományos tanácskozások, vezetői
megbeszélések és eligazítások, de határozott, egyértelmű, írásba
foglalt döntések nem születtek. A régi belső, titkos szabályok
érvényben maradtak, a szervezet - lendkerék módjára - tovább
működött. Folyt adatgyűjtés ellenzéki szervezetekről és
személyekről; esetenként igénybe vettek titkos eszközöket és
módszereket (például levélfelbontást és telefonlehallgatást), tovább
készültek ezekről a belső jelentések. Ezen túlmenően néhány esetben
folyt olyan megfigyelés is, amely állambiztonsági szempontból
indokoltnak tűnik.

    Az iratmegsemmisítések miatt a bizottság számára nem volt
megállapítható, hogy az állampolgári jogokat sértő cselekményeket
kik és hány alkalommal rendelték el, de maradt adat arról, hogy
például 1989. december 8-án lehallgatták és jelentésben rögzítették
Haraszti Miklós, valamint Csurka István olyan telefonbeszélgetéseit
is, amelyek semmiféle összefüggésben nem álltak alkotmányellenes
tevékenységgel, továbbá ugyanebben az időben a Tamás Gáspár Miklós
lakásában lefolyt magánbeszélgetést is rögzítették.

    3. A bizottság részletesen vizsgálta a különféle jelentések
ügyét, mert ezek tartalmáról és sorsáról a tömegtájékoztatásban
különféle találgatások, eltérő következtetések bukkantak fel. A
bizottság több jelentéstípussal találkozott.

    A III/III. csoportfőnökség napijelentésében olyan információk is
szerepeltek, amelyek a személyiségi jogokat sértő módszerek révén
keletkeztek. Ezek a jelentések a csoportfőnökség vezetőinek
tájékoztatására szolgáltak, és titkos kódolással jelölték az
információk forrását is. A feljelentéshez csatolt, 1989. november
10-én kelt jelentés is ebbe a csoportba tartozott és - forrásként -
a távbeszélőlehallgatást is jelölve - rögzítette Kőszeg Ferenc
beszélgetését egy külföldi ismerősével. Ilyen típusú belső
jelentésből volt megállapítható a már említett Haraszti Miklós és
Csurka István lehallgatása is.

    A főcsoportfőnökség titkársága - a III/III. csoportfőnökség
jelentéseit is felhasználva - napi operatív információs jelentéseket
is készített. Ezeket már megkapta a belügyminiszter, az államtitkár,
az állambiztonsági és a közbiztonsági miniszterhelyettes is. Ez
utóbbi jelentésekben feltüntették az információt szolgáltató
csoportfőnökséget, de már nem történt utalás az információ
beszerzésének módjára. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése (5. rész)


Ezek a jelentések 1989. október 23-a után is tartalmaztak a
biztonsági szolgálattól származó, jogsértő módon megszerzett
információkat. Az eddig felsorolt jelentések hivatalos úton nem
kerültek ki a Belügyminisztériumból.

    A belső jelentéseken kívül a Belügyminisztérium napi tájékoztató
jelentéseket készített az állami felső vezetés, az MSZMP, majd -
1989. október 10. után - az MSZP egyes vezetői számára. E
tájékoztató jelentések tartalmát belső, titkos jogszabály írta elő.
Adatokat közöltek a személyi szabadságot korlátozó rendőri
intézkedések számszerű alakulásáról, kiemelt közlekedési
balesetekről, az országhatár rendjét jelentősen befolyásoló
eseményekről stb. Ezekben nem volt utalás az információk forrására,
és általában nem is tartalmaztak titkosszolgálati adatokat.

    A napijelentésekhez alkalmanként külön tájékoztató jellegű
jelentéseket is csatoltak. A bizottság rendelkezésére álló, 1989.
október 25-e és december 5-e között készített hét ilyen jelentés
többsége politikai kérdésekkel foglalkozott - például az SZDSZ
tevékenységével -, és ,,Szigorúan titkos,, jelzést viselt. Néhány
jelentésről megállapítható volt, hogy az ellenzéki pártok által
nyilvánosságra nem hozott információkat is tartalmaztak. A
jelentésen nem volt feltüntetve, hogy tiltott módszerek
alkalmazásával szerezték-e be ezeket az adatokat. (A jelentések
címzettjeinek jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.)

    Megállapítható, hogy a kormány egyes tagjain kívül az MSZP
néhány tisztségviselője is kapott a jelentésekből.

    4. Dr. Horváth István volt belügyminiszter és vezető munkatársai
(Pallagi Ferenc volt miniszterhelyettes és Dr. Horváth József volt
főcsoportfőnök) meghallgatásuk alkalmával ismételten hivatkoztak
arra, hogy számos intézkedésükkel a békés átmenet ügyét kívánták
elősegíteni, de elképzeléseik bevezetésére idő hiányában nem került
sor. Kétségtelen tény, hogy a reformfolyamat a Belügyminisztériumban
már 1988-ban megindult és 1989 nyarán felgyorsult. Bizottság alakult
az új szabályozás előkészítésére, és tudományos értekezletre is sor
került.

    A belügyminiszter a kormány kabinet-ülésére (1989. július 3.)
előterjesztést nyújtott be ,,Az állambiztonság kérdéseiről a
jelenlegi belpolitikai helyzetben,, címmel. A javaslat az
alkotmányos rend védelmét, a törvények betartását állította az
állambiztonsági tevékenység fő irányába. A kabinet ülésén döntés is
született a jogszabályi változások előkészítéséről. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:10


Vissza »


A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése (6. rész)


A politikai egyeztető tárgyalások I/6. számú, ,,az erőszakos
megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésé,,-vel foglalkozó
munkabizottsága ülésein ismételten szerepelt a nemzetbiztonsági
munka átszervezésének kérdése, de végül ez nem került be a
legsürgősebben megoldandó sarkalatos törvények csoportjába. Az
események felgyorsultak, a gazdasági kérdések kerültek az előtérbe.

    Az alkotmányt módosító 1989. évi XXI. törvény 39. paragrafus (2)
bekezdése 1990. április 30-ig adott haladékot az alkotmány
végrehajtásához szükséges törvényjavaslatoknak az Országgyűlés elé
terjesztésére, illetőleg a Minisztertanács hatáskörébe tartozó
jogalakotási feladatok elvégzésére.

    Időközben újabb tervezetek készültek a belső biztonsági
szolgálat átalakítására. A reformmunkálatok folytak, de elmaradt a
régi rendelkezések felülvizsgálata és módosítása. Vezetői szinten
megvoltak az elképzelések a változtatásra, de elmulasztották - 1989.
október 23-a után is - a határozott, egyértelmű, írásban is
rögzített intézkedéseket mind az információgyűjtés irányának, mind a
módszerek megváltoztatásának területén. Csak 1989. december végén
adott ki dr. Horváth József átirat formájában egy utasítást, amely a
szolgálat munkatársait arra kötelezte, hogy ezeket a személyiségi
jogokat sértő titkosszolgálati eszközöket csak az alkotmányba és a
Btk-ba ütköző cselekmények esetén alkalmazzák.

    5. A bizottság ténymegállapító munkáját nagymértékben
akadályozta, hogy a BM III/III. csoportfőnökség majdnem teljes
iratanyagát gyorsított ütemben megsemmisítették, és hasonló módon
jártak el a budapesti, valamint a megyei főkapitányságokon is.

    A belső szabályzatok lehetővé tették, illetve elő is írták a
rendszeres, jegyzőkönyvezett iratmegsemmisítést. Ezt indokolta a
szinte határtalan adatgyűjtési munka, amely eredményének nagy része
vagy értéktelen információkat tartalmazott, vagy rövid időn belül
elvesztette értékét. 1989 decemberében azonban indokolatlanul nagy
arányú iratmegsemmisítés kezdődött a III/III. csoportfőnökségen.
Kezdetben csak a valóban elavult iratokat selejtezték, majd azokat,
amelyek megtartása az alkotmány, illetve a Büntető törvénykönyv
változásai következtében törvénysértővé vált, december végére
azonban már szinte válogatás nélkül történt az iratmegsemmisítés.
Többek között mintegy 1400 személyi anyag került megsemmisítésre, s
mire a Katonai Ügyészség a lefoglalásokat megkezdte, már csak négy
,,élő,, dossziét találtak. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése (7. rész)


Pallagi Ferenc volt miniszterhelyettes intézkedése nyomán 1989.
december 22-től - félretéve az érvényes előírásokat - a
megsemmisített anyagokról nem készítettek jegyzőkönyvet, sőt
helyenként megsemmisítették a régi selejtezési jegyzőkönyveket is.
Egyes vidéki rendőr-főkapitányságokon az ügyészi lefoglalásokra csak
január 15-e körül került sor.

     II.

    A bizottság a következőkben látta megállapíthatónak a politikai
felelősséget.

    1. A Belügyminisztérium, illetve az állambiztonsági szolgálat
vezetése 1989-ben számos, de inkább csak elvi jelentőségű előkészítő
munkálatot indított meg, és rendszeresen hangoztatta a változások
indokoltságát. Nem gondoskodott azonban az Alkotmánynak megfelelő
legsürgősebb változtatásokról. Elmaradt a belső szabályzatok
felülvizsgálata, és az új utasítások, parancsok, intézkedések
kiadása, továbbá a személyi állomány hatékony felkészítése az új
politikai és jogi helyzetre.

    Kétségtelen tény azonban az is, hogy az ezekre a feladatokra
rendelkezésre álló idő a politikai események felgyorsulása
következtében lerövidült. 1989-ben a szolgálatot sok, előre nem
látható esemény is foglalkoztatta (Nagy Imre és társai temetése,
október 23. évfordulója és a köztársaság kikiáltása, november 4.
évfordulója), és a békés átmenet biztosítása más jellegű,
jelentékeny feladatokat hárított az egész szervezetre.

    A legjelentősebb az, hogy az új alkotmány életbelépésével
egyidejűleg nem intézkedtek a belső jogszabályok hatályon kívül
helyezéséről, és eltűrték az immár egyértelműen törvénysértővé vált
gyakorlat folytatását. Az 1990. januári intézkedések azt tanúsítják,
hogy ha ezeket kellő időben és kellő körültekintéssel hozták volna
meg a Belügyminisztérium vezető munkatársai, ez kevesebb
megrázkódtatást és politikai kárt okozott volna az országnak.

    2. A vizsgálat adatai alapján feltételezhető, hogy Horváth
István belügyminiszter Raffay Ernő képviselő kérdésére beosztottai -
valóságnak meg nem felelő - tájékoztatása alapján adta azt a
választ, hogy a Belügyminisztériumban csak az előírásoknak megfelelő
módon és mennyiségben folynak iratmegsemmisítések. Bár a képviselői
kérdésnek - a bizottság véleménye szerint - figyelmeztető jellege is
volt, ennek ellenére a miniszteri ellenőrzés elmaradt. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése (8. rész)


Így történhetett meg, hogy december 22-én, a miniszter parlamenti
kijelentését követő napon, a miniszterhelyettes nemcsak elrendelte a
további, nagyarányú selejtezést, hanem azt a saját jogkörben
kiadott, szabályzatellenes utasításával még meg is könnyítette.

     III.

     Összefoglaló következtetések

    1. Az állambiztonsági szolgálat belbiztonsági csoportfőnökségét
abból a célból hozták létre, hogy az állampárt támasza legyen.
Felépítése, összetétele, működési mechanizmusa és titkos jogi
szabályozása egy kialakított ellenségképhez igazodott. Ellenségnek
számított minden másként gondolkodó egyén vagy közösség. A
szervezetet irányító jogszabályok és a szervezet működése az akkori
alkotmánnyal is szemben álltak.

    2. A titkosszolgálati különleges eszközök 1989. október 23-a
utáni alkalmazása a köztársasági alkotmányt sértette. Dr. Horváth
István volt belügyminiszternek, az állambiztonsági szolgálat
vezetésével megbízott Pallagi Ferenc volt miniszterhelyettesnek és a
III/III-as csoportfőnökség volt vezetőjének, dr. Horváth Józsefnek
személyes politikai felelőssége van, mert ki-ki a maga szintjén
megszüntethette volna e módszerek alkotmányt sértő alkalmazását. Dr.
Horváth József volt csoportfőnök december végi körlevele után, amely
az alkotmányt sértő eszközök alkalmazását tiltotta, a felelősség
köre ennél is szélesebben állapítható meg.

    3. A bizottság bizonyítottnak látja, hogy amikor a pártállam
széthullása már elkerülhetetlennek látszott, akkor a szolgálat
megpróbált alkalmazkodni a megváltozott politikai körülményekhez, de
dr. Horváth Istvánnak e téren tett lépései nem voltak elégségesek.

    4. A rendelkezésre álló jelentésekből kiderül, hogy a kormány
egyes tagjai információkat kaptak az ellenzékről is. Nem állapítható
meg egyértelműen a jelentésekből lehetett-e arra következtetni, hogy
milyen eszközökkel szerezték be az információkat. A kormány egészét
nem terheli felelősség azért, mert egyes tagjai olyan tájékoztató
jelentéseket kaptak, amelyekről a bizottság számára utólag kiderült,
hogy titkosszolgálati eredetű elemeket is tartalmaztak. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése (9. rész)


5. A bizottság megállapította, hogy a III/III. belbiztonsági
csoportfőnökség csaknem egész iratanyagát megsemmisítették 1989
decemberében és 1990 januárjának első felében. E tekintetben nem
fogadhattuk el azt az érvet, hogy erre azért került sor, mert az
iratok puszta léte is sértette a köztársasági alkotmányt, mivel az
iratmegsemmisítésekkel egyidőben folytatták a személyiségi jogokat
sértő módszerekkel történő információszerzést. A pártállam létének
utolsó hónapjaiban megsemmisített, e rendszerre jellemző
dokumentumok levéltári zárolása lehetővé tette volna, hogy azok
utódaink okulására megmaradjanak. A megsemmisítés ilyen mértékéért a
felelősség elsősorban Pallagi Ferencet terheli.

    6. A bizottság alkotmánysértőnek tartja, hogy az MSZP két,
kormánytisztséget be nem töltő vezetője - a régi pártállami
gyakorlat továbbéléseként - 1989. október 23. után is kapott a
jelentésekből.

    7. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy dr. Horváth
István belügyminiszter, Pallagi Ferenc miniszterhelyettes és dr.
Horváth József főcsoportfőnök lemondása indokolt volt.

    Budapest, 1990. február 28.

(MTI)



1990. március 2., péntek 17:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD