|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarság - Sütő András (1. rész)
|
Bukarest, 1990. február 10. szombat (MTI-TUD) - A
Ceausescu-diktatúra magyarellenes akcióiról Marosvásárhelyen
előkerült bizalmas okmányokat hozott nyilvánosságra az A hét című
hetilap, amely ezzel kapcsolatban beszélgetést közölt Sütő
Andrással. A neves iró kijelentette: ,,A forradalom napjaiban
szétszórt iratokból előkerült bizalmas jelentés elképesztő
cinizmussal tanúskodik minden idők egyik legnagyobb méretű
betelepítési akciójáról és annak eredményéről,,.
A hetilap által közöltekből kitűnik: Marosvásárhelyen az 1977-ben tartott hivatalos népszámláláson a város magyarsága 62 százalékot alkotott, a románoké pedig 35,8 százalék volt. 1985 elején az arány 55,9:42,9-ra változott, még mindig a magyar kisebbség javára. A Maros megyei pártbizottság első titkárának most előkerült bizalmas és titkosan kezelt adatai alapján 1990-re román többséget akart kialakítani a román vezetés. Ezért még 1985-ben azt javasolták, hogy öt év alatt 22800 román nemzetiségű személy betelepítését engedélyezzék a ,,zárt városba,,. Ezzel a román lakosság részaránya elérte volna 1990 végére az 58-60 százalékot.
A nyilvánosságra került tervet kommentálva Sütő hangoztatta, hogy az számszerűleg fedi föl azt az államilag szervezett lakosságmozgatást, amelynek eredményeként megszaporodott a magyar munkanélküliek száma. Így fény derül arra, hogy a szakiskolát, főiskolát végzett magyar fiatalok ezrei, tízezrei miért kényszerültek távoli megyékben munkát vállalni, hogy a helybeli születésű tanáro, orvosok miért kényszerültek ezrével Moldva falvaiba.
Sütő András nyomatékosan hangsúlyozza: az ügyben érintett román lakosságot a legcsekélyebb mértékben sem érheti bírálat, vagy elítélés. Nem bűne, hogy a diktátornak a Sztálinéhoz hasonló jelszava volt: ,,A magyarság kérdése csupán vagonkérdés,,. Távlati elgondolása szerint a romániai magyarság, de kiváltképp a Székelyföld etnikai szétszóratásának fasisztoid célját szolgálta többek közt a falurombolás terve is, amellyel a Székelyföld mint etnikai egység megsemmisült volna. (folyt.)
1990. február 10., szombat 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|