Rendszerváltás és az MTI

	Megyei lapok - az MSZP választási fegyverei
------------------------------------------- München, 1990. január 26. (SZER, A mai nap) - Soproni István ma nem a vidéki magyar sajtóból készített rövid lapszemlét, hanem felméri a vidéki lapok helyzetét: - Megkezdődött a választási kampány, s vele a hatalomért folyó nyílt harc a pártok között, s mint minden csatában, itt sem mindegy, hogy ki milyen arzenállal rendelkezik, és milyen politikai fegyverrel lő az ellenfelére. Azt sem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen csodafegyvernek számít - főleg így, közvetlenül a választások előtt - a tömegkommunikáció. Kis túlzással elmondható: akié az információ, azé a hatalom - lásd a román forradalom idején a tévé szerepét. Persze a tömegkommunikáció manipulációra alkalmas lehetőségével tisztában vannak az MSZP házatáján is. Nem véletlenül ragaszkodnak oly makacsul a közvéleményt befolyásoló médiákhoz. A tévé és a rádió bástyáit már sikerült bevenniük, vidéken pedig a megyei napilapok és kiadóvállalatok birtokosaként uralják a szót, miközben álszent módon esélyegyenlőségről papolnak. Tizenhat napilap sorsáról van szó, amelyek mind a mai napig az MSZP lapgazdasága alatt dolgoznak, és nyereségük felét kötelesek befizetni a pártnak. Tavaly ily módon négy millió forint folyt be az MSZMP kasszájába, s könnyen kiszámítható, hogy ez 40 ezer párttag egyhavi tagdíjával egyenlő. Az Országgyűlés kulturális bizottságának állásfoglalása szerint fel kell gyorsítani a megyei lapok semlegessé válását, és nemzeti, tájékoztatási eszközöknek kell nyilvánítani a sajtóorgánumukat. (folyt.) 1990. január 26., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Megyei lapok és az MSZP - 1. folyt.
- Hogyan lehetnek a megyei napilapok politikai értelemben függetlenek, ha anyagi függőségben állnak a Magyar Szocialista Párttal? - az utóbbi időben jószerével nem volt olyan szerkesztőségi összejövetel, amelyen ez a téma ne került volna szóba. Az újságírók szerint addig csak deklarált és a közvelény előtt sem elfogadott a megyei lapok önállósága, amíg a kiadóvállalatok tulajdonosa az MSZP. Elérkezett az idő a kérdés végleges rendezésére, hiszen aktuálissá vált az adózott nyereség felének átutalása a párt kasszájába, amelynek az országgyűlési választások előtt politikai vetülete is van. A Néplap újságírói úgy döntöttek, hogy ezügyben nyílt levelet intéznek az Országgyűlés elnökéhez. Kérik, hogy a parlament hozzon olyan döntést, amely biztosítja a megyei napilapok teljes önállóságát, szellemi, politikai, gazdasági autonómiáját, és lehetővé teszi, hogy ne legyenek kiszolgáltatva egyetlen pártnak sem. Továbbá: a lapkiadó vállalatok gazdálkodhassanak önállóan, az adózott nyereség egésze maradjon náluk. Erre azért is szükség van, mert az infláció a megyei napilapokat létükben veszélyezteti. A szolnokiak nyílt leveléhez eddig a Kisalföld, a Dunántúli Napló, az Észak-Magyarország, a Zala megyei Hírlap, a Heves megyei Népújság, a Komárom megyei Dolgozók Lapja és a Somogyi Néplap csatlakozott. A Zalai Hírlap és a Zala megyei Lapkiadó Vállalat kollektívái a sajtószakszervezethez és a MUOSZ-hoz írt levelükben kezdeményezik, hogy a megyei lapok képviselői üljenek össze és vitassák meg annak lehetőségét és módját, hogy közösen lépjenek fel gazdasági, politikai függetlenségükért. (folyt.) 1990. január 26., péntek
Vissza »

	- Megyei lapok - 2. folyt.
Végső esetre úgynevezett szövegsztrájk indítását javasolják, ami azt jelenti, hogy a politikai jellegű írásoknak csak a címe jelenne meg a lapokban. Az ügyben legtovább a Kisalföld szerkesztősége ment el: január 24-ikén úgy döntött, hogy azonnali hatállyal kinyilvánítja teljes függetlenségét. Ez tehát a helyzet mindössze két hónappal a sorsdöntő választások előtt, s hogy addig kit és hogyan szolgálnak a megyei napilapok továbbra is nyílt kérdés. +++ 1990. január 26., péntek
Vissza »