 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (4. rész)
|
A képviselők ezután egyenként szavaztak a beterjesztett módosító
indítványokról, amelyeket tételesen megvitatott előző napi ülésén a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Szavazás előtt az elnök
bejelentette, hogy a javaslatok elfogadásához kétharmados többségre
van szükség, ugyanis alkotmányerejű törvényjavaslatról van szó. A
húsz módosító indítvány többségét az Országgyűlés elfogadta, közülük
mindössze ötöt utasított el, ezekkel egyébként a bizottság és a
kormány sem értett egyet. Mielőtt sor kerülhetett volna a
határozathozatalra, Tóth Károly (országos lista) református püspök
jelentkezett szólásra, aki nehezményezte, hogy módosító
indítványaival nem foglalkozott a jogi bizottság. Hangoztatta:
javaslatai közül egyet feltétlenül továbbra is fenntart, nevezetesen
azt, hogy egyházat ne a javaslatban foglalt tíz személy, hanem
legkevesebb százan alapíthassanak. Az elnök szünetet rendelt el,
hogy a jogi bizottság állást foglalhasson ebben a kérdésben.
A szünetet követően Bölcsey György, a jogi bizottság elnöke
--------------
ismertette a bizottság véleményét, előrebocsátva, hogy az előző napi
ülésen is megtárgyalták ezt a javaslatot, ám akkor az indítvány két
vitatott kitétele - így az, hogy az egyházat alapítók magyarok
legyenek és nagykorúak - miatt nem tudtak állást foglalni. Az
alapítók számának kérdésével akkor a bizottság külön nem
foglalkozott. Újból áttekintve az indítványt, s figyelembe véve Tóth
Károly püspök érvelését, a bizottság úgy foglalt állást, hogy
indokolt százban megjelölni azok számát, akik egyházat alapíthatnak.
A bizottság állásfoglalásával a miniszter is egyetértett, s az
Országgyűlés is elfogadta azt.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés a már elfogadott
módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a
törvényjavaslatot; egy ellenvélemény volt, 11-en tartózkodtak.
Ezután az állam és az egyházak közötti megállapodás
felülvizsgálatáról szóló határozattervezetről szavaztak a
képviselők, s nagy többséggel elfogadták azt. Eszerint az
Országgyűlés megbízza a Minisztertanácsot, hogy mindazokat a
megállapodásokat, amelyeket az állam a lelkiismereti és
vallásszabadságról szóló törvény hatályba lépése előtt az
egyházakkal kötött, velük együttműködve 1990. december 31-ig
vizsgálja felül. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|