|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Fodor István az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségeiről (1. rész)
|
1989. november 28., kedd - A népszavazás előzetes eredményének ismeretében az MTI munkatársa megkérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét: hogyan befolyásolja-befolyásolhatja az a Parlament további munkáját?
- Az Országgyűlés feloszlatásának ügyében a döntésnek a december 18-án kezdődő ülésszakon mindenképpen meg kell születnie. Bánffy György képviselő ugyanis a novemberi ülésszak utolsó munkanapján önálló indítványt terjesztett a plénum elé, s ennek lényege az volt, hogy a Parlament december 11-ével mondja ki feloszlatását. Formai okokra, a Házszabályra hivatkozva el lehetett volna utasítani ezt az indítványt azzal, hogy a Parlament a következő ülésszakon tárgyaljon róla. Mivel azonban politikai kérdésről van szó, a javaslatot kiadtam a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, továbbá a politikai csoportok képviselőit is arra kértem: foglaljanak állást erről. Előzetesen az az vélemény alakult ki, hogy a népszavazás után térnek erre vissza. Az eredmény ismeretében immáron szükséges, hogy a bizottság, illetve a politikai csoportok állást foglaljanak ebben a kérdésben. Jómagam, mint képviselő, azon az állásponton vagyok: ha csak a politikai szempontokat vennénk figyelembe, elkerülhetetlen lenne, hogy az Országgyűlés a decemberi ülésszakon feloszlassa önmagát. De a döntést befolyásolhatják a kormány szempontjai is. Ezért egyetértek Németh Miklós miniszterelnök javaslatával: ebben a kérdésben is egyeztetniük kell álláspontjukat a politikai pártoknak, a kormánynak és a Parlamentnek. Tudomásom szerint ez a találkozó előkészítés alatt áll. Kétségtelen, hogy nagy vita várható a feloszlatásról az Országgyűlésben. Éppen ezért - ahogyan ezt korábban is tettem - ismételten azt javaslom a parlamenti képviselettel rendelkező pártoknak: plurálisan működő parlamentként viselkedve álláspontjukat egy szószólójuk ismertesse, s az így zajló vitát követően szavazzon a plénum. Erre annál is inkább szükség lenne, mert úgy tűnik, hogy a decemberi ülésszakon a Parlamentnek körülbelül 25 napirendi pontot kellene megtárgyalnia. Ez elviselhetetlenül nagy teher, és elvégezhetetlenül sok feladatot jelent. Ezért célszerű egyeztetni a Minisztertanáccsal, hogy mely törvényjavaslatok tárgyalása halasztható januárra. Az Alkotmány szerint ugyanis a feloszlatott Országgyűlés az új parlament alakuló üléséig folytatja törvényhozói munkáját. (folyt. köv.)
1989. november 28., kedd 15:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|