 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Valóban a nép döntött? Gondolatok a népszavazásról Budapest 1989 november 28.kedd (MTI-Press)
|
Amikor néhány hónapja az Országgyűlés meghozta a törvényt a népi
kezdeményezésről, még fogalmunk sem volt róla, hogy az első akció
ezzel kapcsolatosan egy népszavazás kiírása lesz. A Szabad
Demokraták Szövetsége és a Fidesz - együttműködve a
szociáldemokratákkal és a kisgazdákkal - összegyűjtött több mint 200
ezer aláírást, ilymódon kérve az Országgyűlést egy népszavazás
kiírására, melynek kérdései a munkásőrség megszüntetését, a pártok
munkahelyekről való kivonulását, a régi MSZMP vagyon elszámolását
érintették. E három kérdésre a politikával nem foglalkozó ember is
bátran és teljes felelősséggel mondott igent, egyikre kiváncsiságból
- ilyen a pártvagyon -, másikra nyugalma érdekében, - ez a
munkahelyekről való kivonulás -, a munkásőrség esetében pedig a
felnőtt emberek nagy többsége tisztában van vele, hogy ezen az
intézményen túllépett a történelem. A valódi eldöntendő kérdés a
szavazólapon elsőként szereplő volt, miszerint csak a parlamenti
választások után válasszunk-e köztársasági elnököt, vagy azt
megelőzően közvetlenül, ugyancsak népszavazás formájában.
Magyarországon a hivatásos politikusok még egy évvel ezelőtt is
fennen hangoztatták a demokratikus szocializmus jelszavát, amiből
csak a demokrácia és az egyre kevésbé megfogható szocializmus
hiányzott. Az utóbbi fogalommal a kelet-európai tömegek már nemigen
tudnak mit kezdeni, míg a demokráciának van mozgósító hatása és
reméljük, ezután is lesz. Ezt használta ki az SZDSZ, meglehetősen
furcsa módon a demokratikus, közvetlen elnökválasztás lehetőségét
vonva meg a néptől a "négy igen"-nel. A jelen helyzetben, amikoris
majd a kora tavasszal megválasztandó parlament fog elnököt
választani - mindazok, akik az első kérdésre igennel szavaztak,
kirekesztettnek érezhetik magukat, érvényben levő alkotmányunk
szerint ugyanis ez lett volna az egyetlen lehetőség, hogy
közvetlenül válasszunk elnököt. Amennyiben nem módosul az alkotmány,
a Magyar Köztársaság elnökét az Országgyűlés választja. Igaz, az
SZDSZ egyik vezetője már hétfőn bejelentette, hogy megkísérlik -
politikai szövetségeseikkel együtt - az új Országgyűléssel
módosíttatni az alkotmányt. Arra, hogy sikerül-e ezt elérni, semmi
garancia nincs, a hétfőn délután elhangzott bejelentés feltehetően
nem egyéb egy jól csengő politikai ígéretnél, amit akár egy hét
alatt is elfelejthet a bejelentő, elfelejtenek mindazok, akik
ígérték.(folyt)
1989. november 28., kedd 14:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|