|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Megalakult az útalapot ellenőrző bizottság (1. rész)
|
1989. november 6., hétfő - Az érintett társadalmi, szakmai és tudományos szervezetek képviselőiből hétfőn megalakult az útalapot ellenőrző társadalmi bizottság. Az alakuló ülésen - amelyet az M0-ás autópálya-építés csepeli főmérnökségén rendeztek - Kálnoki Kis Sándor közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a 16 tagú bizottságot az útalap forrásául szolgáló pénzalapokról, továbbá ismertette a tárca elképzeléseit az alap bővítésének lehetőségeiről. A miniszterhelyettes elöljáróban kifejtette: ma még az útalapot nem lehet valóságos alapnak tekinteni, hiszen ennek egy tetemes része folyamatos ,,kötélhúzás,, révén, azaz költségvetési alkudozások során alakul ki.
Mint ismeretes, az útalap több forrásból tevődik össze: költségvetési támogatásból, amelynek idei összege 5,2 milliárd forint, az eladott benzin árából visszatérített literenkénti 2 forintokból, ez az idén várhatóan 2,1 milliárd forint lesz, továbbá a túlsúlyos járművek után fizetendő úthasználati díjból (150 millió forint); összesen tehát 7,45 milliárd forint az idei útalap. A miniszterhelyettes megjegyezte, hogy legalább évi 11 milliárd forintra lenne szükség az úthálózat további romlásának megakadályozására, s közölte: a becslések szerint 100 milliárd forintot igényelne a magyar úthálózat fejlesztési, fenntartási elmaradásainak pótlása, a mai forgalomnak megfelelő állapot kialakítása. Tűrhetetlennek tartotta a bizottság, hogy amíg a költségvetés évente mintegy 50 milliárd forintnyi tiszta jövedelmhez jut a közúti közlekedés révén, addig csupán morzsákat juttat vissza az utak állapotának javítására, az úthálózat fejlesztésére. Tiltakoztak az ellen is, hogy a költségvetés ,,támogatásnak,, titulálja azt az összeget, amit az útalapba betesz. A bizottság tagjai egyetértettek a tárcának azzal a javaslatával, hogy az útalap ne legyen tervalku kérdése, hanem teljes mértékben automatikusan képződjön az eladott motorbenzin árának meghatározott részéből. A javaslat szerint az lenne az indokolt és a méltányos, ha - legalább 1991-től - az útalap forrása a benzineladásból származó bevételnek mintegy az egynegyede lenne. Így például 1991-ben - 60 milliárd forintnyi benzinár-bevétellel számolva - az útalap körülbelül 15 milliárd forintot tenne ki. (folyt.köv.)
1989. november 6., hétfő 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|