|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Esti lead
|
1989. október 20., péntek - Az Országgyűlés pénteken este zárult ülésszaka elvégezte azt a munkát, amelyet reá rótt elfogadott programja, s méginkább a magyar nemzet várakozása. Elvégezte, még akkor is, ha az ülésszakra tervezett napirend egyes pontjainak megtárgyalása az október végi tanácskozásra maradt. Maradéktalanul eleget tettek viszont a képviselők annak, hogy a jogállamiság szilárd pilléreinek lerakásával tovább építhető jogszabályi kereteket teremtsenek a demokratikus Magyarország fejlődésénehez.
Az utolsó ülésnapra is sok munka maradt: rögtön az egyik legvitatottabb kérdésben, az eljövendő szabad választások törvényi szabályozásában kellett valamiféle kompromisszumra jutni. Ezt a megegyezést igyekezett előrelendíteni felszólalásával Pozsgay Imre államminiszter, szorgalmazva, hogy a T. Ház tagjai a békés átmenet azon erőivel fogjanak össze, amelyek felül tudnak emelkedni a pártszempontokon. A végül megszületett kompromisszum valamit módosított az egyéni, a területi választókerületekben, illetve az országosan összesített szavazatok alapján megszerezhető mandátumok arányán, gyarapítva ezzel az egyéni választókerületek számát, de lényegét tekintve nem érintette a háromoldalú tárgyalások megállapodásába foglalt koncepciót. E döntés után már gyorsabban haladt előre a munka; csupán rövidebb vita előzte meg a köztársasági elnök választásáról szóló törvény elfogadását, majd a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról intézkedő törvény szentesítését. A képviselők csaknem egyöntetűen szükségesnek tartották az 1956 után igaztalanul elítéltek, hátrányt szenvedettek teljes rehabilitálását, arról azonban már megoszlottak a vélemények, hogy október 23-a miként, milyen jelző kíséretében íródjék be a magyar történelem könyvébe. Németh Miklós miniszterelnök javaslata mindazonáltal egyöntetű támogatást kapott: ez a nap ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma is legyen. Ennek értelmében hétfőn Szűrös Mátyás, aki e naptól fogva az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet is ellátja majd, a Parlament előtt rendezendő ünnepségen kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. (MTI)
1989. október 20., péntek 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|