 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Nemzeti ünnep avagy történelmi emléknap legyen-e október 23-a, s az előkészítésben milyen szerepe legyen a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak; intézetté alakul a bizottság történelmi szekciója; közadakozásból remélik megvalósítani az emlékművet; rendkívüli erőfeszítéseket igényel a poltikai, erkölcsi és jogi rehabilitáció - erről tárgyalt egyebek között a Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése, amelyet hétfőn a Budai Vigadóban tartottak meg.
A közgyűlés nagyon röviden foglalkozott a történelmi szekció
munkájáról, valamint az emlékműpályázatról szóló beszámolóval.
Lényegében vita nélkül tudomásul vették a résztvevők, hogy a
történelmi szekció dokumentációs és kutató intézetté alakul át,
magának a szekciónak, a Magyarországon is működő Oral History
archívumának, valamint az Országos Széchényi Könyvtár két
részlegének bázisára építve. Az intézetet - az eredeti tervtől
eltérően, amely szerint Nagy Imre nevét viselte volna - az 1956-os
forradalomról nevezik el; tevékenységét külföldi, illetve külföldön
élő magyar szakemberekből alakuló kuratórium irányítja.
Az ,56-os mártírok emlékművére kiírt pályázatra eddig 110 magyar
és külföldi képzőművész jelentkezett. Az október 17-ig benyújtott
pályaműveket 10 tagú, független zsüri bírálja majd el Mészöly Miklós
vezetésével. Az emékmű-terveket október 23. és november 4. között
kiállításon mutatják be a Budapest Galériában. A zsüri által
elfogadott pályamű elkészítésének anyagi feltételeit közadakozásból
remélik megteremteni.
A TIB megalakulása óta végzett munkáról Vásárhelyi Miklós elnök
számolt be. Mondandója végén váratlan vitát váltott ki az a
kijelentése, hogy a TIB visszautasít minden olyan
pártkezdeményezést, amely nem az ország ünnepeként kíván
megemlékezni október 23-áról. (Ismeretes, hogy október 23-a
megünneplésével kapcsolatban már több felhívás, illetve nyilatkozat
látott napvilágot. Ezek között volt olyan javaslat, hogy
nyilváníttassék történelmi emléknappá, mások úgy vélték, legyen
piros betűs nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.) (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 21:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (2. rész)
|
Többen kritikus hangnemben tették fel a kérdést: mire vár a TIB,
miért nem kezdeményezője az ünnepi rendezvényeknek? Kijelentették: a
TIB-nek nem csatlakoznia kell valakikhez, hanem az ügy élharcosaként
fellépni. Volt, aki amellett foglalt állást, hogy október 23-a
történelmi emléknappá nyilvánítása kevés, legyen piros betűs nemzeti
ünnep, munkaszüneti nap. Jó néhány hozzászóló egyetértett azzal,
hogy - miként március 15-ét - október 23-át sem sajátíthatja ki
egyetlen párt, csoportosulás, áramlat sem, nincs joga saját
politikai céljai érdekében felhasználni. A TIB végül úgy határozott,
hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban felhívást hoz
nyilvánosságra.
Az utolsó nagy téma a politikai okokból bebörtönzöttek,
internáltak és más módon meghurcoltak politikai, erkölcsi, jogi és
anyagi rehabilitációja volt, amely rendkívüli erőfeszítéseket
igényel a TIB-től is. Ez derült ki a jogi és kegyeleti bizottság
beszámolójából. Sokan fordulnak tanácsért, segítségért a
bizottsághoz, amelynek szakértői ezenközben a jogalkotás folyamatába
is intenzíven bekapcsolódtak. Az már világossá vált, hogy nem lesz
elegendő az a törvény, amely megsemmisíti a politikai
bűncselekmények miatt 1956. október 23-a után hozott bírói
ítéleteket. Külön jogszabályra van szükség a kártalanításról az
elítéltek, az internáltak és az előzetes letartóztatásban tartottak
esetében. További jogszabálymódosításokat kezdeményez a TIB a
nyugdíjak felülvizsgálatával kapcsolatban is. Szó volt azokról az
utasításokról is, amelyeket a temetkezési intézet, illetve a temetői
irodák kaptak a kivégzettek nyughelyéről adandó felvilágosítási
kötelezettséggel, a kihantolással, az újratemetéssel kapcsolatban,
illetve arról, hogy mely esetekben kell a költségeket a
hozzátartozóknak megtéríteniök. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 21:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|