Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Bányász demonstráció Pécsett (1. rész)

1989. augusztus 30., szerda - A jövőjüket féltő, létbizonytalanságban élő mecseki uránbányászok tömegdemonstrációt - felvonulást és nagygyűlést - tartottak szerdán Pécsett. Még a nyár derekán üzemi röpgyűléseken határozták el a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói, hogy együttes, békés megmozdulással hívják fel a közvélemény figyelmét helyzetük tarthatatlan voltára. Kinyilvánították azt az álláspontjukat, hogy akciójuk nem a szükségszerü, indokolt gazdasági döntések (bányabezárások) ellen irányul, hanem biztosítékot kérnek arra vonatkozóan, hogy a jövőben is tisztességes munkával gondoskodhatnak önmaguk és családjuk megélhetéséről. A tüntetést azért időzítették a bányásznapot megelőző hétre, hogy hangsúlyozzák: nemcsak az uránbányászokat fenyegeti a munkanélküliség réme, hanem sok ezer társukat is a szénbányáknál és más bányászati ágazatokban.

Nemcsak az ország bányászközössége, hanem más iparágak, valamint
a közlekedés, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szellemi élet
képviselői is támogatásukról biztosították a pécsi demonstráció
résztvevőit. Sokan közülük személyesen is megjelentek a tüntetésen.
Több pécsi-baranyai üzem dolgozói kedden és szerdán munkahelyi
röpgyűléseken fejezték ki szolidaritásukat a bányászok iránt. A
Mecseki Ércbányászati Vállalat szakszervezeti bizottságához mintegy
száz támogató levél és távirat érkezett az ország egész területéről.
Szolidaritását nyilvánitotta ki a magyar bányászok iránt hatmilliós
tagsága nevében a Nemzetközi Bányász Szervezet is. (folyt.köv.)


1989. augusztus 30., szerda 18:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bányász demonstráció Pécsett (2. rész)

A mecseki ércbányászati vállalat központjánál családtagjaikkal
együtt gyűltek össze az aktív és nyugdíjas uránbányászok, valamint a
velük szolidaritást vállaló mecseki szénbányák és más iparágak
dolgozói. A mintegy tízezres tömeg csendben, méltóságteljesen vonult
végig uránváros fő útvonalain, csupán a magasra tartott táblák
jelszavai fejezték ki elégedetlenségüket. ,,Munkát, kenyeret
,,
,,Munkahely kell, nem segély
,, ,,Nem kell szén, nem kell urán?
Mivel fűtünk holnapután?,, ,,Bezárt bányák, tönkrement tsz-ek,
virágzó bankok?,, ilyen és hasonló jelmondatokat lehetett olvasni a
transzparenseken. Ekkora méretű bányászmegmozdulás utoljára a két
világháború között zajlott le Pécsett, s fájdalmas összehasonlitás:
annakidején is a munkahelyük féltése vitte ki az utcára a tárnák
dolgozóit, csak akkor az úri világ önkénye ellen tiltakoztak.
Alapvető különbség azonban, hogy akkoriban fegyveres erőszak vetett
véget a megmozdulásnak. Most a bányavállalat és a rendőrség előzetes
megállapodása szerint kétszáz urán- és szénbányász tartotta fenn a
rendet, őrizte a nyugalmat. Csupán a közlekedési rendőrök voltak a
helyszínen, akik a felvonulók biztonságát óvták a járműforgalomtól,
ám ők is kizárólag derékszíjjal, fegyver nélkül.

    A másfél kilométeres út megtétele után a tömeg lassan
megtöltötte a városi sportcsarnokot, ahol bányász-nagygyűlést
tartottak. A kívülrekedtek számára tv-képernyők és hangszórók
közvetítették az eseményt. A Magyar Televízió pécsi studiója
egyébként rendkívüli élő adásban mutatta be a bányászdemonstrációt a
mecseki adótorony vételi körzetében. A gyűlésen több országos és
helyi vezető mellett jelen voltak a Magyarországon működő összes
bányavállalat képviselői, számos gyár és üzem küldöttei, valamennyi
szakma szakszervezeti főtitkárai, a különböző politikai pártok és
mozgalmak képviselői. Az MSZMP pécsi bizottsága e napon tartotta
rendes ülését, s befejezése után testületileg csatlakozott a
bányászdemonstrációhoz.

    Bevezetőül József Attila ,,A tömeg,, című költeménye hangzott
el, benne a szállóigévé vált szavak: munkát, kenyeret
(folyt.köv.)


1989. augusztus 30., szerda 18:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bányász demonstráció Pécsett (3. rész)

Az elsőként felszólaló Gyulai Sándor, a MÉV szakszervezeti
bizottságának titkára emlékeztetett arra, hogy a gazdasági szerkezet
átalakításával összhangban felvetődött a mecseki uránbányászat
megszüntetésének terve is. A kormány ugyan még nem döntött a
bányavállalat sorsáról, de a különböző nyilatkozatok, hírek és
rémhírek érthető nyugtalanságot, elkeseredettséget keltettek az
uránbányászok körében. Ezért is került sor a mostani tömeges
megmozdulásra. Az akció azonban nemcsak egy vállalat élet-halál
harcának kifejezője, hanem Pécs város, Baranya megye és a
dél-dunántuli régió jajkiáltása is. Ha felszámolják a vállalatot,
akkor több mint 7000 ember kerülhet az élet perifériájára. Vajon
rendelkezik-e a kormány olyan programmal és a program
megvalósításához szükséges anyagi eszközökkel, amelyek lehetővé
teszik a feleslegessé vált munkaerő elhelyezkedését? - tette fel a
kérdést a szakszervezeti titkár. Egyenes választ kérnek az
uránbányászok arra, hogy meddig dolgozhatnak még a bányákban, s ha
be kell fejezniük a termelést, mi lesz a további sorsuk. Ezért is
hívták meg a bányászgyűlésre az illetékes állami és szakszervezeti
vezetőket.

    Ezután a föld alatti dolgozók nevében Szabó László, a IV-es
bányaüzem csapatvezető vájára beszélt a gondjaikról, aggodalmaikról,
majd Kovács Mózes, a Mecseki Szénbányák vasasi bányaüzemének
szb-titkára tolmácsolta a szénmedence dolgozóinak szolidaritását
uránbányász társaik iránt. A továbbiakban Simon József, a
Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának titkára és Schalkhammer
Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára szólalt fel.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 30., szerda 18:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bányász-demonstráció Pécsett (4. rész)

Schalkhammer Antal ismertette a Bányaipari Dolgozók
Szakszervezetének a kormányhoz intézett felhívását. A petició 11
pontban foglalta össze a bányászok és az iparág egészének
követeléseit, s egyúttal ajánlotta a kormánynak a követelések
megtárgyalását. Amennyiben azonban a november végére összehívott
bányász-kongresszusig nem sikerül előrehaladást elérni a vitatott
kérdésekben, akkor - hangzottak a fenyegető szavak - a kongresszus
magához ragadja a döntés jogát. A nagygyűlés résztvevői egységesen
megszavazták a memorandumot.

    Időközben megérkezett a sportcsarnokba a Brit Bányamunkás
Szövetség delegációja, és felállította hatalmas, díszes bányász
zászlaját az emelvény mögött. A küldöttség vezetője elmondta:
kizárólag azért jöttek Magyarországra, hogy részt vegyenek a mecseki
bányászok megmozdulásán, s ezt az alkalmat kívánták felhasználni
arra, hogy köszönetüket fejezzék ki magyar szaktársaiknak az 1984-es
nagy angliai bányászsztrájk idején tanúsított szolidaritásukért. A
közönség percekig tartó tapssal és éljenzésssel üdvözölte a brit
bányászok képviselőit.

    Ezután Nagy Sándor, a SZOT főtitkára lépett a mikrofonhoz.
Beszédét gyakran félbeszakították a túlfűtött hangulatú kiáltozások.
A főtitkár visszautasította, hogy egyesek szociális demagógiával
vádolják azokat a dolgozókat, akik a munkahelyüket védik, önmaguk és
családjuk megélhetéséért küzdenek, s a reformellenesség bélyegét
ragasztják rá azokra, akik ésszerű szerkezetátalakítást követelnek.
A szakszervezetek azt akarják: legyen mindenkinek tisztességes
munkája, s azt fizessék meg érdeme szerint, továbbá legyen valódi
szociális biztonság ebben az országban. A SZOT élére akar állni
minden akciónak, amely a dolgozók jogos követeléséért harcol, ezért
támogatja az uránbányászok és általában a bányászok követeléseit is.

    A főtitkár meghirdette, hogy szeptember legyen a szakszervezeti
szolidarítás hónapja. A következő napokban, hetekben erőteljesen
fogalmazzák meg kívánságaikat a csendes milliók is. Ne fogadják el a
rájuk kényszerített rossz megoldásokat, mert nem lehet a gazdasági
szerkezetváltást úgy végrehajtani, hogy éppen a legérdekeltebbek,
akikért történik, a dolgozók legyenek a kárvallottjai. (folyt.köv.)


1989. augusztus 30., szerda 20:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bányász-demonstráció Pécsett (5. rész)

Utolsónak Horváth Ferenc ipari miniszter kért szót. Már az
emelvényre lépésekor hangorkán fogadta. Közölte, hogy nem az előre
megírt beszédét mondja el, hanem a nagygyűlés résztvevőit
foglalkoztató gondokra kíván felelni. A kormány érti és megérti a
bányászok követeléseit, valamint a szakszervezetek érveit. Ám olyan
energiapolitikát kénytelen folytatni, amelyik figyelembe veszi a
hazai és a külföldi realitásokat. A Mecseki Ércbányászati Vállalat
termelése kétségkívül hosszú ideig nem volt veszteséges, az utóbbi
években azonban mind a geológiai viszonyok, mind a piaci körülmények
kedvezőtlenre fordultak. Már tavaly is 3 milliárd forint támogatást
kellett nyújtani a bányavállalat működéséhez. Ha folytatják a
termelést - figyelembe véve a geológiai viszonyok további romlását
és az uránérc világpiaci árának alacsony szintjét - 1994-ben és
1995-ben már 5 milliárd forintra emelkedik a támogatás éves összege.
Nincs más alternatíva: a kilencvenes évek elején meg kell kezdeni a
bányák bezárását. A döntés a kormány szeptemberi ülésén születik
meg.

    Ekkor hangzavar alakult ki a sportcsarnokban. Hiába kísérelte
meg a vállalati szb-titkár lecsendesíteni a tömeget, megszakítás
nélkül folytatódott a kiáltozás, pfújolás, fütyülés, kitapsolás.
Horváth Ferenc még megkísérelte kifejteni, hogy a kormány milyen
eszsközökkel szándékozik segíteni az uránbányászok foglalkoztatási
gondjainak megoldását, de a tömeg belefojtotta a szót. Mást nem
tehetett a miniszter, abbahagyta beszédét, és elhagyta az emelvényt.

A demonstráció a bányász-himnusz hangjaival ért véget. (MTI)


1989. augusztus 30., szerda 20:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD