|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Keletnémet menekültek Magyarországon
|
Köln, 1989. augusztus 11. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - Kedves hallgatóink A ma reggel megjelent nyugatnémet napilapokból összeállított sajtószemlénket hallják. Témánk: a keletnémet menekülthullám, és ennek kihatásai Magyarországra. A Badische Zeitung a keletnémet menekülőkkel kapcsolatban Magyarország helyzetét elemzi. Idézzük: - A magyarok be akarták bizonyítani, hogy mennyire alkalmazkodtak a nyugat-európai szokásokhoz, mennyi szabadságot engedhetnek már most - félúton a demokrácia felé - országukban, és most teljesen belekeveredtek a két német államnak a mozgásszabadságról és az emberi jogokról folyó konfliktusába. A keletnémet polgárok ezrei a messzemenően nyitott határokban látják az egyetlen lehetőséget az NSZEP rezsim pórázon tartása elől való menekülésre. Ezzel azonban kettős nyomásnak is kiteszik a Duna menti reformkommunistákat. Kelet-Berlin a magyarországi utazások megszüntetésével fenyeget, a Szövetségi Köztársaság pedig azokra a kötelezettségekre emlékeztet, amelyek a helsinki egyezmény és az ENSZ menekültügyi konvenciójának aláírásából erednek. Saját erejéből nem tudja magát kiszabadítani ebből a dilemmából a budapesti kormány. Amennyiben ismét visszaállítja a nyugati határon a határzárát, saját lakossága előtt is Honecker fogdmegjévé teszi magát, és sokat veszít hiteléből. Csak Bonn és Kelet-Berlin közötti megállapodások tudnak ilyen visszaesést megakadályozni. De vajon érdeke egyáltalán Honeckernek Budapest terhermentesítése? Vajon nem érzi itt annak lehetőségét, hogy a messze előrejutottt magyarokat ismét visszakényszerítse az egységes szocialista menetelésbe? - teszi fel a kérdést a Badische Zeitung. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Menekültek Magyarországon - 1. folyt.
|
A Süddeutsche Zeitung Magyarország dilemmájával foglalkozik, hogy hogyan is lehetne megoldani a keletnémet menekülési hullámból eredő problémákat. A lap utal arra, hogy a magyarok csatlakoztak az ENSZ menekültügyi konvenciójához, ugyanakkor még nem hoztak nyilvánosságra végrehajtási törvényeket a menedékjog elismerésével kapcsolatban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága előreláthatólag ősszel nyitja majd meg budapesti irodáját. E bevezető szavak után a következőket írja a Süddeutsche Zeitung: - Ebben a helyzetben teljesen váratlanul érte Budapestet az NDK-polgárok hirtelen rohama, akik Magyarországon keresztül a Szövetségi Köztársaságba próbálnak menekülni, és ez a kormányt konfliktushelyzetbe hozta. Az eddigiekhez hasonlóan visszatoloncolhatja-e az NDK-ból érkező menekülteket - tekintettel az NDK-ra, és a Budapest, illetve a Kelet-Berlin között megkötött hatályos szerződésekre? Vagy pedig a menekültügyi konvenció szellemében és tartalmának értelmében politikai menedéket kell adnia a keletnémet menekülteknek és a Szövetségi Köztársaságba való továbbutazás lehetőségét biztosítania? A lap beszámol arról, hogy eddig a magyarok formalista módon jártak el az NDK-ból érkező menekültekkel. Budapest ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy az NDK-polgárok nem tekinthetők üldözötteknek az ENSZ menekültügyi konvenciója szellemében, és különben is ezek a személyek tovább akarnak utazni -, tehát a magyarok nem tekinthetők illetékeseknek ezen polgárok ügyeinek intézésére. A Süddeutsche Zeitung kihangsúlyozza, hogy időközben Magyarországon fontolóra veszik a jugoszláv modellt, amely talán megfelelő megoldás lenne a keletnémet menekültek problémájának megoldására. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Menekültek Magyarországon - 2. folyt.
|
Jugoszlávia 1960-ban csatlakozott az ENSZ menekültügyi konvenciójához, és igen szigorúan, ugyanakkor nem bürokratikusan tartja be ezen okmány előírásait. A lap igen fontosnak - és a magyarok számára követendőnek - tartja, hogy a jugoszlávok az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatáskörébe utalták át a menedékjogi kérelmek eldöntését -, amelyet azután a belgrádi belügyminisztérium minden további nélkül elfogad. A Süddeutsche Zeitung azt is bebizonyítja, hogy ez a modell a továbbutazni szándékozó NDK-polgárokkal kapcsolatos dilemmát is feloldaná. A Jugoszláviába érkező évi 4500 menekült kétharmada Romániából érkezik illegális úton, és igen sokan közülük a magyar kisebbséghez tartoznak. Ők - miután megkapják a politikai menedékjogot - minden további nélkül továbbutazhatnak Magyarországra. Mi több: az ENSZ menekültügyekkel foglalkozó bizotttsága Belgrádban szorosan együttműködik a magyar nagykövetséggel. A Süddeutsche Zeitung magyar vonatkozású cikkét ismertettük. +++
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|