|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
A hatóság és az ellenzék - Für-interjú
|
London, 1989. augusztus 6. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk, Békés Erzsébet telefonon beszélt Für Lajos történésszel, aki a Magyar Demokrata Fórum képviseletében a választójogi munkacsoport tagjaként tevékenykedik. Für Lajos az első kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a nézeteltérések a köztársasági elnök személye és jogköre, az MSZMP vagyonának számbavétele és felosztása, valamint a munkahelyi pártszervezetek körül csúcsosodtak ki. Majd így folytatta: - Van azonban más is, ami még ezen túlmenően, ha nem is ennyire kardinális kérdése, de jelentős vitapontja az egyeztető tárgyalásoknak. Melyek ezek? Az egyik az alkotmányt érintően a szocializmus fogalma. Amelyik eddig a meglévő mai, mostani, úgynevezett sztálini alkotmányban többféle formában is szerepel, és az Ellenzéki Kerekasztal képviselői arra törekedtek, hogy ezt a fogalmat az átmeneti alkotmányból is törölni kellene, tekintettel arra, hogy a szocializmus - annak legalábbis kelet-európai gyakorlata - csődbe jutott ebben a térségben, és nem szükséges, hogy egy alkotmánynak része legyen. A másik ilyen fontos kérdés a választójog kapcsán merült fel, vetődött fel, mégpedig a választójogi rendszer, annak jellege, illetőleg a választójogi rendszeren belül mutatkozó különböző jelölési arányok között. Az Ellenzéki Kerekasztal kétféle jelölési rendszert fogad el: egy egyéni jelölt állítását és egy listás jelölt indítását a választásokon. Ennek arányát mi körülbelül fele-fele arányban képzeltük volna el. Egyetértést mutatkozott e tekintetben az Ellenzéki Kerekasztal különböző pártjai és csoportjai között. (folyt.)
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|