|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula interjú - La Repubblica (1. rész)
|
Róma, 1989. július 17. hétfő (MTI) - Románia részéről még nincs konrét katonai fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek lehetőségét nem szabad lebecsülni - jelentette ki Horn Gyula külügyminiszter a La Repubblica cimű olasz napilap budapesti különtudósítójának adott interjújában.
Andrea Tarquini, aki Kádár János temetésére érkezett Budapestre, a magyar-romány viszonyról, a szocialista országok közötti vitás kérdésekről kérdezte a magyar külügyminisztert. Az interjú - ,,Ceausescu rakétákat vásárol, hogy célba vegye Magyarországot,, címmel - a lap vasárnapi számában jelent meg. A cikk bevezetőjében a tudósító azt írja, hogy ,,nem a NATO, nem az Egyesült Államok, hanem egy sztálinista diktátor, a peresztrojka ellenségeinek vezére fenyegeti az új Magyarországot,,. Andrea Tarquini szerint Ceausescu ,,Condor,, tipusú középhatótávolságú rakétákat rendelt Argentinától a román hadsereg számára. Az esetleges román fenyegetést illetően Horn Gyula elmondta: a magyar küldöttség világosan kifejtette a román vezetőnek a Varsói Szerződés közelmúltban tartott csúcstalálkozójának idején, hogy ,,ha Európában, ahol előrehalad a leszerelés, egy kis ország olyan közép-hatótávolságú rakétákat szerez be, amelyeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok éppen leszerel, az az egész földrész biztonságát destabilizálja,,. A román fél erre az észrevételre nem adott választ. - A rakétavásárlási terv romániai bejelentésének módjából arra lehet következtetni, hogy az elsősorban belpolitikai célokat szolgál. Az erőfitogtatással meg akarják félemlíteni a lakosságot, az ország kollektív pszichológiájára igyekeznek hatni - mondta Horn Gyula. A magyar külügyminiszter szerint nem lehetséges egy fegyveres konfliktus Magyarország és Románia között, de a román döntések mindenképpen politikai feszültségeket okoznak. - Magyarország nem tett válaszlépeseket, mert a rakéták még nem érkeztek meg Romániába - hangsúlyozta Horn Gyula. Hozzátette azonban: ,,Ha a rakéták telepítésre kerülnek, ha nem mondanak le erről, akkor le kell vonni a nemzetbiztonság szempontjából szükséges következtetéseket,,. Magyarország az európai fegyerzetcsökkentés mellett van, támogatja az erről folytatott kelet-nyugati tárgyalásokat. A román szándékok azonban, úgy tünik, nem segítenek ennek a folyamatnak - mondta a külügyminiszter.(folyt)
1989. július 17., hétfő 08:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula interjú - La Repubblica (2. rész)
|
Horn hangsúlyozta, hogy a két ország viszonyának javítása közös érdek lenne, de a román magatartás miatt alig lát lehetőséget erre. A román sajtó magyarellenes kirohanásairól a külügyminiszter így vélekedett: ezek elsősorban arról akarják elterelni a figyelmet, hogy a román hatóságok megsértik a romániai magyar kisebbség és más állampolgárok emberi jogait. Az emberi jogok kezelése nem lehet belügy, mivel a román kormány is aláírta a helsinki dokumentumokat és elfogadta a bécsi okmányokat - hangsúlyozta. Elismerte, hogy a román, a csehszlovák és az NDK-sajtó felszínes cikkeket közölt George Bush amerikai elnök számunkra történelmi fontosságú látogatásáról, de elmondotta, hogy sajtótámadásokról és nem az adott országok kormányának véleménynyilvánításáról van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy George Bush realista politikus, aki nem kérdőjelezte meg sem Magyarország, sem Lengyelország szövetségét a Szovjetunióval, nem veszélyeztette Közép-Kelet-Európa stabilitását. ,,Kapcsolataink fejlesztése azzal az Egyesült Államokkal, amely ugyanúgy érdekelt a peresztrojka sikerében, mint mi, amely érdekelt Magyarország fokozatos kapcsolódásában az EFTA-hoz és az Európai Közösséghez, nagy segítséget jelent reformjaink számára,, - mondta Horn. Az olasz újságíró kérdésére válaszolva Horn Gyula szólt a menekültek kérdéséről. Mint mondta, Magyarország arra számít, hogy a környező országok közül csak Romániából érkeznek hozzánk menekültek. ,,Senkit nem ösztönzünk arra, hogy hagyja el hazáját, mert aki elmenekül, az nem segít azoknak, akik maradnak,, , de - fűzte hozzá - ,,a közös európai házban,, senki előtt nem lehet becsapni az ajtót, ha az menekül, menedéket kér. - Magyarország - mondotta a továbbiakban - felülvizsgálta 1956-ot. Hiszünk abban, hogy szükség van a történelmi igazságra. 1956 és 1968 számunkra azt a történelmi leckét jelenti, hogy az egyes szocialista országok útválasztása belügy, az ő útválasztásukról van szó, és hibáznak azok a szövetséges államok, amelyek most denunciálják a ,,tévedéseket,, , ,,veszélyeket,, és egyebeket ezzel kapcsolatban.+++
1989. július 17., hétfő 09:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|