Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Horn Gyula interjú - La Repubblica (1. rész)

Róma, 1989. július 17. hétfő (MTI) - Románia részéről még nincs konrét katonai fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek lehetőségét nem szabad lebecsülni - jelentette ki Horn Gyula külügyminiszter a La Repubblica cimű olasz napilap budapesti különtudósítójának adott interjújában.

Andrea Tarquini, aki Kádár János temetésére érkezett Budapestre,
a magyar-romány viszonyról, a szocialista országok közötti vitás
kérdésekről kérdezte a magyar külügyminisztert. Az interjú -
,,Ceausescu rakétákat vásárol, hogy célba vegye Magyarországot,,
címmel - a lap vasárnapi számában jelent meg.

    A cikk bevezetőjében a tudósító azt írja, hogy ,,nem a NATO, nem
az Egyesült Államok, hanem egy sztálinista diktátor, a peresztrojka
ellenségeinek vezére fenyegeti az új Magyarországot,,. Andrea
Tarquini szerint Ceausescu ,,Condor,, tipusú középhatótávolságú
rakétákat rendelt Argentinától a román hadsereg számára.

    Az esetleges román fenyegetést illetően Horn Gyula elmondta: a
magyar küldöttség világosan kifejtette a román vezetőnek a Varsói
Szerződés közelmúltban tartott csúcstalálkozójának idején, hogy ,,ha
Európában, ahol előrehalad a leszerelés, egy kis ország olyan
közép-hatótávolságú rakétákat szerez be, amelyeket a Szovjetunió és
az Egyesült Államok éppen leszerel, az az egész földrész biztonságát
destabilizálja,,. A román fél erre az észrevételre nem adott
választ.

    - A rakétavásárlási terv romániai bejelentésének módjából arra
lehet következtetni, hogy az elsősorban belpolitikai célokat
szolgál. Az erőfitogtatással meg akarják félemlíteni a lakosságot,
az ország kollektív pszichológiájára igyekeznek hatni - mondta Horn
Gyula. A magyar külügyminiszter szerint nem lehetséges egy fegyveres
konfliktus Magyarország és Románia között, de a román döntések
mindenképpen politikai feszültségeket okoznak.

    - Magyarország nem tett válaszlépeseket, mert a rakéták még nem
érkeztek meg Romániába - hangsúlyozta Horn Gyula. Hozzátette
azonban: ,,Ha a rakéták telepítésre kerülnek, ha nem mondanak le
erről, akkor le kell vonni a nemzetbiztonság szempontjából szükséges
következtetéseket,,. Magyarország az európai fegyerzetcsökkentés
mellett van, támogatja az erről folytatott kelet-nyugati
tárgyalásokat. A román szándékok azonban, úgy tünik, nem segítenek
ennek a folyamatnak - mondta a külügyminiszter.(folyt)


1989. július 17., hétfő 08:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Horn Gyula interjú - La Repubblica (2. rész)

Horn hangsúlyozta, hogy a két ország viszonyának javítása közös
érdek lenne, de a román magatartás miatt alig lát lehetőséget erre.

    A román sajtó magyarellenes kirohanásairól a külügyminiszter így
vélekedett: ezek elsősorban arról akarják elterelni a figyelmet,
hogy a román hatóságok megsértik a romániai magyar kisebbség és más
állampolgárok emberi jogait. Az emberi jogok kezelése nem lehet
belügy, mivel a román kormány is aláírta a helsinki dokumentumokat
és elfogadta a bécsi okmányokat - hangsúlyozta.

    Elismerte, hogy a román, a csehszlovák és az NDK-sajtó felszínes
cikkeket közölt George Bush amerikai elnök számunkra történelmi
fontosságú látogatásáról, de elmondotta, hogy sajtótámadásokról és
nem az adott országok kormányának véleménynyilvánításáról van szó.
Felhívta a figyelmet arra, hogy George Bush realista politikus, aki
nem kérdőjelezte meg sem Magyarország, sem Lengyelország szövetségét
a Szovjetunióval, nem veszélyeztette Közép-Kelet-Európa
stabilitását. ,,Kapcsolataink fejlesztése azzal az Egyesült
Államokkal, amely ugyanúgy érdekelt a peresztrojka sikerében, mint
mi, amely érdekelt Magyarország fokozatos kapcsolódásában az
EFTA-hoz és az Európai Közösséghez, nagy segítséget jelent
reformjaink számára,, - mondta Horn.

    Az olasz újságíró kérdésére válaszolva Horn Gyula szólt a
menekültek kérdéséről. Mint mondta, Magyarország arra számít, hogy a
környező országok közül csak Romániából érkeznek hozzánk menekültek.
,,Senkit nem ösztönzünk arra, hogy hagyja el hazáját, mert aki
elmenekül, az nem segít azoknak, akik maradnak,, , de - fűzte hozzá
- ,,a közös európai házban,, senki előtt nem lehet becsapni az
ajtót, ha az menekül, menedéket kér.

    - Magyarország - mondotta a továbbiakban - felülvizsgálta
1956-ot. Hiszünk abban, hogy szükség van a történelmi igazságra.
1956 és 1968 számunkra azt a történelmi leckét jelenti, hogy az
egyes szocialista országok útválasztása belügy, az ő
útválasztásukról van szó, és hibáznak azok a szövetséges államok,
amelyek most denunciálják a ,,tévedéseket,, , ,,veszélyeket,, és
egyebeket ezzel kapcsolatban.+++


1989. július 17., hétfő 09:26


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD