Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Interjú Bill Lomaxszal

London, 1989. június 16. (BBC, A világ minden tájáról) - Nagy
Imre és társainak újratemetése a témája a most következő interjúnak.
Vendégünk a mikrofonnál a magyarul beszélő angol szociológus: Bill
Lomax, aki a nottinghami egyetemen előadó.

    Bill Lomax a Magyarország 1956 című könyv szerzője, amely
eredetileg angolul jelent meg 1976-ban Londonban. A magyar fordítás
szamizdatban terjedt el, végül az idén legálisan is megjelent a
könyv. Bill Lomax - meggyőződését tekintve - szocialista.

    Munkatársunk, Pallai Péter beszélget vele:

    - Egy meglehetősen hipotetikus, sőt talán irreális kérdéssel
szeretném kezdeni ezt az interjút. Ha Nagy Imre láthatná saját
temetését, mit szólna hozzá?

    - A Budapesten jelenleg folyó megmozdulások mámorában könnyű
megfeledkezni arról, hogy Nagy Imre élete végéig kommunista maradt:
kommunistaként élt, és úgy is halt meg. Mi volt a különbség Nagy
Imre és a többiek között? A többieken a cinikus politikusokat értem
- mint Rákosit, Gerőt, Révait és Farkast.

    A különbség az volt, hogy Nagy Imre tényleg hitt a kommunista és
a marxista eszmékben. Ezeket az eszméket nem eszköznek tekintette a
hatalom megszerzésére. Nagy Imre nem volt ideológiai újító, nem
voltak újszerű elgondolásai - ellenkezőleg: viszonylag ortodox
kommunistának számított. Ami megkülönböztette a többiektől az az
volt, hogy mindenek felett tisztességes, becsületes ember volt, aki
tisztában volt azzal, hogy bizonyos alapvető emberi értékek előbbre
valók a politikai és ideológiai megfontolásoknál. Ezért válhatott az
1956-os forradalom népszerű vezetőjévé, annak ellenére, hogy sok
szempontból a felkelés, a kommunista mozgalom elmélete és gyakorlata
ellen irányult - márpedig ő ennek a mozgalomnak szentelte az egész
életét. (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Bill Lomaxszal - 1. folyt.

- Ha Nagy Imre láthatná, hogy mi folyik ma Magyarországon -
annak alapján, amit tudsz róla - szerinted hogy vélekedne az
eseményekről?

    - Szerintem hasonló dilemmákkal lenne kénytelen szembenézni,
mint ötvenhatban. Biztosan nagy örömmel fogadná a szocializmus 40
éven át Magyarországra erőszakolt sztálinista típusának elvetését.
Biztos hogy lelkesítenék a jelenleg élvezhető politikai és emberi
szabadságjogok, a bevezetett gazdasági reformok.

    Abban viszont már egyáltalán nem vagyok olyan biztos, hogy
tetszene-e neki a szocialista eszmék majdnem teljes elvetése. Most
azok vetik el a szocialista eszméket, akik vakon viszik az országot
cseberből vederbe. A cseber ez esetben az államhatalom, a veder
pedig a szabályozás nélküli piac.

    Nagy Imre kommunista hite azon a meggyőződésen alapult, hogy az
emberi társadalmat az alapvető erkölcsi törvények és az igazság kell
hogy irányítsa, és ennek az irányításnak a politikai hatalmat és a
gazdasági tényezőket is alá kell rendelni. És azt hiszem, hogy ma
éppúgy, mint 1956-ban nemcsak a Magyarországon folyó, de a kínai
események jegyében is ugyanezt vallaná. Változatlanul egyetértene
mártírtársával, Szilágyi Józseffel, aki azt mondta, hogy az ember
vérontás nélkül, mások reményeinek elfojtása nélkül is lehet
kommunista.

    - Helyes vagy helytelen az a nézet, miszerint Nagy Imre alakja
1956 egészét jelképezi?

    - Szerintem helytelen. 1956 nemcsak néhány vezető ügye volt.
Sokkal több volt a reformkommunista mozgalomnál, és sokkal több volt
a népfelkelésnél is. Népforradalom volt, amelyben 10 millió ember
vett részt, akik megvalósították az önkormányzat sajátos formáit, a
gyárakban, a gazdaságokban, a hivatalokban és a lakóterületeken is.
(folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Bill Lomaxszal - 2. folyt.

Nagy Imre játszotta kétségkívül az egyik legfontosabb szerepet,
de végső fokon ötvenhat igazi hőse a magyar nép volt.

    - Elképzelhető, hogy ami ma történik Magyarországon, az lett
volna a kibontakozás természetes útja is, ha november 4-ikén nem
vetik be a szovjet tankokat, vagy talán valami egész más következett
volna?

    - Sok a hasonlóság, de sok a lényeges különbség is. Az 1956-os
forradalom nem Nagy Imre és a reformkommunisták, hanem az egész
magyar nép műve volt. Alulról jövő forradalom volt, ami a
demokratikus megújhodást nemcsak a koalíciós kormány és a
többpártrendszer szintjén teremtette meg, hanem az alakuló
forradalmi bizottságokon, nemzeti bizottságokon és munkástanácsokon
keresztül is. Gyökeresen demokratikus szervezetekről volt szó, igazi
néphatalomról, egy szocialista alternatíváról, ami alulról jön
létre, és nem felülről teremtik.

    Eddig az idei év eseményei Magyarországon - úgy látszik - a
felülről jövő kezdeményezésekre szorítkoztak, akár az MSZMP, akár a
reformerek, akár a többi párt, akár a bárminemű ellenzék részéről.

    Magyarországon most nem a szó igazi értelmében vett népi
demokrácia megteremtéséről van szó, hanem a különböző elitek közötti
versengésről, amelyek mind új legitimitást akarnak szerezni maguknak
az ötvenhatos forradalom örökségének kisajátításával.

    - Pozsgay Imre és a mai reformkommunisták Magyarországon milyen
mértékben tekinthetők Nagy Imre, és az ötvenes évek
reformkommunistái utódainak? (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Bill Lomaxszal - 3. folyt.

- Pozsgay Imre és az MSZMP reformszárnya valóban ebben a
megvilágításban kezd feltűnni, mint a magyar történelemmel és
hagyományokkal összeillő szocializmus bajnoka. Felszínesen ebben van
is valami igazság. De ha tüzetesebben megvizsgáljuk a szereplőket és
a folyamatokat, akkor az összehasonlítás sóntít. Nagy Imre sohasem
akart hatalmat magának. Sohasem módosította elveit annak érdekében,
hogy hatalmat szerezzen. Egész pályafutása során következetesen
kitartott meggyőződései mellett. Rendszeresen megtagadta az
önkritika gyakorlását, és nem volt hajlandó egyezkedni
fogvatartóival. Ilyen ember maradt az utolsó pillanatig.

    Ugyanez nem mondható el Pozsgay Imréről. Neki például 33 évbe
tellett, hogy rájöjjön: mi történt 1956-ban. Ami a Nagy Imrét
támogató reformkommunistákat illeti, majdnem mindegyik valamikor
hívő kommunista volt, aki rájött hogy egykori ideáljait a terror és
az elnyomás szentesítésére használták fel. Ők aztán a kiábrándultság
és a bűntudat hatására próbálták jóvátenni az általuk elkövetett
vétkeket. De - mint egykori hívőknek - cselekedeteik rugója továbbra
is a szenvedélyes meggyőződés maradt.

    A mai reformkommunista nemzedék viszont pályafutását az 1956
utáni terror és elnyomás éveiben kezdte. Felemelkedésük időszaka a
kádárista kényszer és korrupció évtizedeire esett. Nehéz elhinni,
hogy jelenlegi átállásuk Nagy Imre és a forradalom ügye mellé nem
épp olyan opportunista és elvtelen, mint amilyen korábbi
belenyugvásuk volt 1956-nak ellenforradalomként való
megbélyegzésébe, vagy Nagy Imre árulóként történt kivégzésébe.
(folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Bill Lomaxszal - 4. folyt.

- Az újratemetést megelőzően széleskörű vita folyt
Magyarországon, és sokan hangot adtak annak a meggyőződésnek, hogy
az esemény a nemzeti megbékélést kell hogy szolgálja. Voltak olyanok
is, akik bírálták a régi vagy az új reformkommunistákat, amiért -
úgymond - megpróbálják kisajátítani az eseményt. Bill Lomax jogosnak
véli ezt a kritikát?

    - Nem ismerem eléggé a vita részlelteit, de ami engem illet, az
újratemetés egy bűn jóvátételével kapcsolatos. Egy hallatlan bűné,
amelyet egy igen nemes személy és egy igen nemes nép ellen követtek
el. Szerintem senkinek sem szabadna politikai tőkét kovácsolni ebből
az eseményből. És itt nemcsak gyászról van szó, hanem
szégyenérzetről is. Annak a szégyenéről, hogy több mint 30 évig
kellett várni e bűn jóvátételére. Ebből kiindulva viszont nem értek
egyet azzal, hogy meg kell bocsátani azoknak, vagy leplet kell
borítani azok múltjára, akik az elmúlt 30 évben hozzájárultak a Nagy
Imrével kapcsolatos hazugságok fenntartásához. +++


1989. június 16., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD