|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia az MSZMP KB üléséről (1. rész)
|
1989. május 30., kedd - Nemzetközi sajtókonferenciát tartottak az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről kedden a KB székházában. Major László, a párt szóvivője emlékeztetett arra, hogy a testület napirendjén az új agrárpolitikai koncepció kidolgozása, valamint a párt legfelsőbb fórumának összehívása szerepelt. A külfönfélék között megtárgyalták az Ellenzéki Kerekasztal által kezdeményezett új javaslatokat, a Nagy Imre és társai temetésével összefüggő kérdéseket, s döntöttek személyi ügyekben is.
Ezután a Központi Bizottság szakértői vették át a szót. Először Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője röviden ismertette az agrárpolitikai koncepcióról kialakult vita tanulságait. Hangsúlyozta: a koncepció leglényegesebb vonása - és ebben tér el a korábbiaktól -, hogy a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is igazodnia kell a gazdaság egésze előtt álló követelményekhez. Ennek érdekében szükség van a piaci viszonyok, a többszektorúság megteremtésére. Fontos, hogy a nagy- és kisüzem, a szocialista szektor és a magánvállalkozás azonos feltételek mellett gazdálkodhasson. Verseny- és esélyegyenlőséget kell biztosítani számukra, s ebben az érvényesüljön, aki jobban tud igazodni a piaci követelményekhez. A KB állásfoglalása szerint kiépült szervezetük és jól bevált gyakorlatuk alapján továbbra is a nagyüzemeknek - a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak - lesz meghatározó szerepük. Mindezek mellett minden bizonnyal növekszik a magángazdálkodás, a magánvállalkozás részaránya is. Kovács Imre szólt arról is, hogy a mezőgazdaságban érintett és érdekelt KB-tagok, a meghívott vendégek élesen kifogásolták azt a gyakorlatot, hogy az élelmiszertermelésben a közgazdasági feltételek nem igazodnak eléggé az ágazat sajátosságaihoz. A testület elismerte, hogy valóban nehéz helyzetben van az ágazat, azonban az MSZMP-nek nem célja, s ma már nincs is lehetősége, hogy konkrét gazdálkodási kérdésekkel foglalkozzon. Ez az állami szervek feladata. Ezért az ülésen olyan agrárpolitikai koncepciót fogadtak el, amely elvi kérdésekben foglal állást, a politikai célrendszert határozza meg, s felkérik a kormányt, hogy a KB állásfoglalása alapján mielőbbi konkrét programot dolgozzon ki, intézkedjen az ágazatot feszítő gondok ügyében. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia az MSZMMP KB üléséről (2. rész)
|
Domonkos László, a KB pártpolitikai osztályának helyettes vezetője a pártkongresszusról tájékoztatva utalt arra, hogy a KB a párttagság kérését figyelembe véve módosította korábbi döntését, amikor a párt legfelsőbb fórumának összehívása mellett határozott. A kommunisták, a pártszervezetek nagy része úgy ítélte meg, hogy az MSZMP előbb álló feladatok olyan jellegűek, amelyek megoldásához pártkongresszus megtartása szükséges. Emlékeztetett arra is, hogy a Politikai Bizottság május 2O-án a Népszabadságban közzétette javaslatát a pártértekezlettel összefüggő elképzeléseiről. Ezek a párttagság korábbi véleményére, javaslataira támaszkodtak, amelyek jelezték: a párttagok közvetlen részesei kívánnak lenni a politikai, s küldötteik útján a személyi kérdések eldöntésének is. A szervezeti előkészületekről, a tartalmi kérdésekről a Központi Bizottság júniusi ülésén határoz. Domonkos László felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napokban nyilvánosságra kerül a kongresszus előkészítését szolgáló dokumentum, amelyről várják az MSZMP tagjainak véleményét. Hozzátette: az elképzelések szerint a tanácskozás megkezdéséig a tagság véleményének alapján megválasztják a párt elnökét és főtitkárát. Döntöttek abban is, hogy nyilvánosságra hozzák azt a tervet, amely a pártszavazással, mint új, demokratikus intézménnyel foglalkozik. A vitában nagy hangsúlyt kapott, hogy szólni kell a kongresszuson az elmúlt évtizedek értékeléséről, s a pártprogram által megjelölt célokról. Felvetődött az is, hogy hagyományos funkciójú Központi és Politikai Bizottságot kell-e kialakítani, vagy pedig egy teljesen új formát: országos választmányt létrehozni, amelynek végrehajtó szerve annak központi bizottsága lenne. E kérdéseket megfelelő előkészítés után pártvitára bocsátják, s a párttagok véleménye alapján döntenek. A testület tagok hangsúlyozták: lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az MSZMP megújultan, s olyan platformmal, politikai programmal induljon a választásokon, amely sikerének garanciája lehet. Már az újságírók kérdéseire válaszolva mondta el Major László: a KB-ülésen széles körű vita bontakozott ki Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja személyének, politikai pályafutásának megítéléséről. Utalt arra, hogy bizonyos dokumentumok külföldön lelhetők fel, s az igazságügyi szervek sem fejezték még be munkájukat, így nem ismeretes a periratok tartalma. Azonban ezek ismerete nélkül is eldönthető ma már, hogy koncepcionált politikai perről van szó, s Nagy Imre kivégzése jogilag törvénytelen volt. A testület úgy vélekedett: soha többé nem szabad megengedni, hogy politikai nézetekért bárkinek elvegyék az életét. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:33
|
Vissza »
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (3. rész)
|
Tekintettel a temetés közelgő napjára, a KB tagjai úgy határoztak, hogy az MSZMP-nek az ezzel kapcsolatos mondandóját nyilatkozatban rögzítik, amelyben összefoglalják a hétfői vita politikai tanulságait is. A dokumentumot egy bizottság készíti Nyers Rezső vezetésével. A sajtótájékoztatón egyébként számos kérdés szólt a Nagy Imre-ügyről. Ezekre reagálva elhangzott: a KB ülésén senki nem, vitatta, hogy ezt a kérdést más szemszögből kell látni, mint ahogy az elmúlt évtizedekben a párt és a hivatalos politika tette. Többen kiemelték azt, hogy az egykori miniszterelnök elkötelezett kommunistaként halt meg, s azt is, hogy személyiségét sok politikai erő is ki szeretné sajátítani Magyarországon, eszmei örökségét viszont nem vállalják. Nem annyira Nagy Imre politikai életútja és a vele összefüggő ideológiai kérdések szerepeltek a testületi ülésen, inkább arról volt szó , ami a magyar társadalmat foglalkoztatja: június 16-a, Nagy Imre és társai temetése valában a nemzeti megbékélés jelképe lesz-e, vagy pedig valami másfajta esemény, amilyet ebben az országban egyetlen normálisan gondolkodó ember sem szeretne. Az MSZMP azt szeretné, ha valóban a megbékélés győzne. Hozzátette: sem a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, sem a család nem igényelte az MSZMP jelenlétét a temetésen. Elhangzott az is: a KB-ülésen egyes testületi tagok úgy nyilatkoztak, hogy ezt nem tartanák ildomosnak. Felvetették, hogy vajon Rajnai Sándor lemondása KB-tagságáról, összefüggésbe hozható-e a Nagy Imre-perben játszott szerepével? A válasz szerint a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete indoklás nélkül nyújtotta be kérését. Major László félhivatalos értesülésre hivatkozva elmondta: Rajnai Sándor korára és hosszú, immár 12 esztendős külföldi szolgálatára való tekintettel is hosszabb ideje szorgalmazta, hogy váltsák fel nagyköveti posztján. Egy Grósz Károly személyére vonatkozó kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: nincs tudomása arról, hogy a párt első számú vezetője le kíván mondani. Hozzátette: köztudott, hogy Grósz Károly nem ragaszkodik a hatalomhoz. Ezt bizonyítja, hogy a KB előző üléseé politikai bizottsági tagságától függetlenül, mint főtitkár benyújtotta lemondását. Ennek ellenére újraválasztották. Véleménye szerint Grósz Károlynak nincsenek hatalmi ambiciói, s bármilyen szerény pártmunkási beosztásban is el tudja képzelni aktív életét. A további napireni témákhoz kapcsolódó kérdésekre adott válaszokból kitűnt: a KB nem döntött abban, hogy soros vagy rendkívüli kongresszust tart-e ősszel. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:43
|
Vissza »
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (4. rész)
|
Lehetséges a Kongresszus 1989 elnevezés is. A választások időpontja nem a Központi Bizottság döntésének függvénye: tárgyalások eredménye lesz, kompromisszum alapján alakítják ki. Szóba került Pozsgay Imre nyilatkozata a Szabad Európa Rádiónak. Ezzel összefüggésben a szóvivő elmondta: élénk érdeklődést keltett a KB tagjai között is, hiszen sok újszerü megfogalmazást tartalmazott, amely testületi ülésen korábban nem hangzott el. Felvetődött: érdemes lenne erről meghallgatni Pozsgay Imrét. Grósz Károly szerint az érintett távollétében semmiképpen nem tisztességes megvitatni olyan téziseket, amelyeket ő tudna megvilágítani. (MTI)
1989. május 30., kedd 20:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|