 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A közvélemény a demokratizálódásról - Szociológiai kutatás (1. rész)
|
1989. május 26., péntek - Hogyan éli meg a mai magyar társadalom átlagpolgára a politikai rendszer demokratizálódási folyamatát? Változott-e az utóbbi években politikai gondolkodása, véleménye, magatartása? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Társadalomtudományi Intézet és az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársai. Ez év áprilisában ezer állampolgár véleményét kérték szerte az országban. Vizsgálataik eredményét kiegészítették az MSZMP apparátusában vezető pozicióban dolgozók véleményével.
Miként Bruszt László és Simon János szociológusok az MTI
munkatársának elmondták, a több mint 200 kérdésre adott válaszokból
kitünik, hogy a kormányba vetett bizalom az 1985-ben mért 88
százalékról 42 százalékra, az MSZMP-be vetett bizalom 66 százalékról
24 százalékra csökkent. Az emberek többsége 1985-ben úgy vélte: a
paternalista módon gondoskodó vezetés nélküle ugyan, de az érdekeit
figyelembe véve cselekszik. Napjainkban az állampolgároknak már csak
44 százaléka vallja azt, hogy a parlament az ő érdekeit képviseli. A
legtöbben a lakáshelyzettel, az öregek és fiatalok helyzetével, az
életszínvonallal elégedetlenek. Fokozódott az elégedetlenség a
környezetvédelem, a közbiztonság, az árúellátás és általában a
demokrácia helyzete miatt. A megkérdezett pártapparátusi vezetők az
országos mintánál is kedvezőtlenebbnek tekintik a rendszer
teljesítményét. Nagyobb részük viszont elégedett a demokrácia
jelenlegi helyzetével.
Az emberek tudatában ,,a Kádár-korszak,, a jobb élet, a nyugodt
körülmények, az emberek közötti egyenlőség tekintetében a
Horthy-korszakhoz, a koaliciós-, a Rákosi-korszakhoz és napjainkhoz
viszonyítva, mint ,,politikai aranykorszak,, él. E korszak ma is
közszereplést vállaló politikusai iránt viszont rendkívül kevés
bizalommal vannak. A megkérdezettek többsége szerint az utóbbi
két-három év főleg gondokkal volt teli, és csak 8.5 százalék vallja
azt, hogy az eredmények és a gondok együttesen jelen voltak.
A magyar társadalom zömében erős a válságérzet. Amíg 1985-ben az
emberek többsége az ország gondjait elsődlegesen a külső
tényezőknek: a világgazdasági válságnak, a nyugati országok
megkülönböztető politikájának tudta be, ebben az évben a válság
forrásaiként az országos és a helyi vezetők tevékenységét, az ország
szövetségi elkötelezettségét említették. Az eredményeket főleg a
nyugati országokkal folytatott gazdasági együttmüködésnek
tulajdonítják. (folyt.köv.)
1989. május 25., csütörtök 21:38
|
Vissza »
|
|
A közvélemény a demokratizálódásról - Szociológiai kutatás (2. rész)
|
A vezető pártfunkcionáriusok véleménye szerint az eredmények
elsősorban a megkezdett reformoknak köszönhetők, a problémákat az
elmaradt reformok idézték elő.
Az emberek többsége a többpártrendszerrel ért egyet. Meglepően
sokan választottak maguknak pártot, noha előzőleg a megkérdezettek
30 százaléka egyetlen alternatív pártot sem tudott megnevezni, másik
30 százaléka pedig csak egyet vagy kettőt. A pártot választók
többségének még nincs kialakult véleménye, elsősorban a
tradicionális értékek és pártnevek alapján döntött, nem pedig saját
érdekének és léthelyzetének megfelelően.
Az országos politikai életben szerepet játszó politikusok
megitélése szerint a legnagyobb tekintélyű politikusok elsősorban a
kormány tagjai: Pozsgay Imre (69.6 százalék), Németh Miklós (69) és
Nyers Rezső (61.3). Az emberek 25 százaléka úgy véli, hogy 1956-ban
ellenforradalom, 24 százaléka szerint forradalom volt. A
pártapparátusi tagoknak csak 8 százaléka véli ellenforradalomnak
1956-ot. Ugyanakkor 40 százaléka 1956-ot népfelkelésnek és
ellenforradalomnak minősíti. Ezt azonban a társadalomban
megkérdezetteknek csak a 3,5 százaléka vallja. Több mint 60
százalékuk úgy ítélte meg, hogy az utóbbi évben romlott saját
gazdasági körülményük, az ország gazdasági helyzete rossz, és a
következő években tovább rosszabbodik. Biztató azonban: az
állampolgárok 50 százaléka reménykedik abban, hogy a politikai
helyzet már a következő évben javul. (MTI)
1989. május 25., csütörtök 21:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|