|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Izvesztyija (1.rész)
|
Moszkva, 1989. május 20. szombat (MTI-tud.) - Vita a Dunán címmel terjedelmes cikket szentelt a Bős-nagymarosi erőmű építése körüli bonyodalmaknak az Izvesztyija, kiemelve, hogy a Duna-menti országokban viharos fogadtatásra talált a magyar kormánynak az építkezés felfüggesztésére vonatkozó döntése.
A Moszkvából, Budapestről és Prágából keltezett írás bevezetőül elmondja: tavaly ősszel az Országgyűlés az építés folytatása mellett foglalt állást. Idézi Horn Gyulát is, aki akkor úgy vélekedett, hogy a magyar-csehszlovák megállapodás felmondása az utóbbi negyven év példátlan eseménye lenne, és rendkívül károsan befolyásolná Magyarország nemzetközi tekintélyét. A lap beszámol arról, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcső tervében a közvélemény nyomására az eredetihez képest jelentősen előtérbe helyezték a természetvédelmi szempontokat. Ezt követően a magyarok szempontjából különösen kedvező osztrák hitellel kezdődött meg az építkezés, amelynek készültségi állapota ma a magyar oldalon 40, Csehszlovákiában pedig 60 százalékos. - A tavalyi parlamenti döntés óta Magyarországon megváltozott a kormány összetétele, az ország pénzügyi helyzete rosszabbodott, s rendkívüli intézkedések szükségeltettek a fenyegető költségvetési deficit megszüntetésére. Ilyen körülmények között a jelentős befektetéseket igénylő dunai program a kritikák kereszttüzébe került. A kormányszervek, mindenekelőtt a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium nem tudták meggyőzően cáfolni a bírálatokat - olvasható a cikkben. Az Izvesztiyja szerint ezt használta ki az ellenzék, amely a környezetvédelmi és gazdasági problémából politikai kérdést csinált, s népszavazást követel az építkezés ügyében. Csatlakoztak hozájuk az ,,ortodoxok,, és a ,,reform ellenzői,, is. S miközben az MSZMP kiváró álláspontra helyezkedett, a parlamentben megszaporodott a Duna-védők száma. A napokban a kormány tanácsadó bizottsága az építkezés leállítását javasolta, - folytatódik az írás -, amit a minisztertanács el is fogadott. Végleges döntést a magyar Országgyűlés hoz két hónap, az újabb vizsgálatok befejezése után. Ezzel együtt a kormány a parlament belegyezésével tárgyalásokat kezd Csehszlovákiával az államközi szerződés módosításáról. A lap itt idézi Havas Péter kormánybiztost, aki szerint a magyar adófizetőknek ez a leállítás többe kerül, mint magának az építkezésnek a befejezése. (folyt.)
1989. május 20., szombat 11:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros - Izvesztyija (2. rész)
|
Több magyar sajtóorgánum kétségbe vonta ezt az állítást, és úgy vélekedett, hogy a kormány - elfogadva a társadalom véleményét és nem a presztízs megőrzésére törekedve - észszerű döntést hozott. Eközben Csehszlovákiában célegyenesbe érkeztek a munkálatok: Gabcsikovo a tervek szerint 1990. július 1-től áramot ad Csehszlovákiának és Magyarországnak. A szlovák kormány elnöksége rendkívüli ülésén csodálkozásának adott hangot az egyoldalú döntés kapcsán, hangsúlyozva, hogy a vízierőmű közös építkezés, s annak magyarországi leállítása komoly veszteségeket okoz a csehszlovák félnek. Az Izvesztyija közli azt is, hogy csehszlovák oldalon a korábbi ütemnek megfelelően folytatódik a vízierőmű építése, s emlékeztet arra, hogy az első blokk beindítását éppen magyar kérésre 15 hónappal előrehozták. Az újság idézi a csehszlovák külügyminisztert, aki a szerződés megtartását sürgette a magyar féltől, ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy Csehszlovákia kártérítési igénnyel lép fel. A lap beszámol arról is, hogy a magyar döntést rendkívüli ülésen vitatta meg az osztrák kormány is, amely után Lacina pénzügyminiszter közölte: az osztrák cégek veszteségeit nem az osztrák adófizetőkkel téríttetik meg, hanem Magyarországgal, határozottan igényt tartva az 1996 után tervbe vett, Magyarországról szállítandó évi 1,2 milliárd kilowattóra áramra is. +++
1989. május 20., szombat 11:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|