|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az értelmiség felelőssége a mai Magyarországon - Vitafórum a Politikai Főiskolán (2. rész)
|
Szerdahelyi István, az Új Fórum főszerkesztője szerint a válságos helyzetből csak invencióval, szaktudással kerülhet ki az ország. Utalt arra a problémára, hogy az értelmiség túlnyomó többsége kivonult a politikai életből. Szerinte a manapság gyakran emlegetett hallgató többség nemcsak a munkásság és a parasztság, hanem az értelmiség széles rétegeit is magában foglalja. Nemeskürty István író-filmesztéta szerint az értelmiség feladata: a lehető legnagyobb tudást megszerezni, és ezt a társadalom hasznára fordítani. Utóbbi azonban a politikai hatalomtól is függ. Felszólalásában utalt az értelmiség által az elmúlt időben elkövetett hibákra, köztük a Pénzügyminisztériumban a pénzügyi diktatúra érvényesülésére, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium elhibázott gyógyszerrendeletére, vagy a vízügyesek erőszakos érdekérvényesítésére Bős-Nagymaros ügyében. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: felvetődik a kérdés, hogy az ilyen döntések részesei az értelmiséghez vagy a politikai hatalomhoz számíthatók-e. Szerinte ezt a problémát alaposabban meg kellene vizsgálni. Radics Katalin, a Társadalmi Szemle szerekesztőbizottságának elnöke egyebek között arról szólt, hogy az értelmiséget a helyének megtalálásában gátolta a politikai intézményrendszer. Problémaként említette meg, hogy a munkásmozgalom és a kelet-európai társadalmak nem voltak képesek megemészteni, feldolgozni az új gondolatokat. Ugyancsak jelentős gond a túlhaladott premisszákból való kiindulás, például az, hogy az értelmiséget kizárólag szövetségesként kerestük. Krausz Tamás történész rámutatott: ideje lenne az értelmiségi-munkás ellentétből valamilyen formában kikerülni. Ez ugyanis a 60-as, 70-es, sőt még inkább az 50-es, 60-as évek terméke, amikor is a politikai hatalom bizonyos tekintetben mesterségesen élezte ezt az ellentétet. Jobb lenne - jegyezte meg -, ha az értelmiség-munkás ellentmondást a mai társadalmi szerkezet alapvető ellentmondásaival hoznánk valamilyen módon összhangba. Az igazi ellentmondások kialakulásában a vízválasztó a tulajdonviszonyok problémája, másrészt gondként jelentkeznek bizonyos bürokratikus apparátusok egyre önállósuló érdekei. Ezek azok az ellentmondások, amelyek egyfelől értelmiségi és munkás, másfelől bizonyos érdekcsoportok között húzódnak meg. Így amikor értelmiség-munkás ellentétek kerülnek felszínre, tulajdonképpen elködösítjük a valós problémákat. (folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 20:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|