|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Pozsonyi Pravda és Új Szó (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 15. hétfő (MTI-tud) - Csehszlovákia, mint a másik szerződő fél, követeli az egész bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének az eredeti tervek szerinti befejezését. Népszavazást követelni a nagymarosi vízierőművel kapcsolatban, amelynek a fele Csehszlovákia vagyonát képezi, nem illik bele a két szomszédos ország jó együttműködésének kapcsolatrendszerébe. Az államközi szerződésekről szóló bécsi megállapodás alapján kölcsönös beleegyezés nélkül a vízlépcsőrendszer építéséről kötött szerződés végrehajtását nem lehet felmondani. A magyar fél ezt semmilyen nemzetközi jogi dokumentummal sem tudná alátámasztani - hangoztatta szombaton közösen megjelentetett cikkében a pozsonyi Pravda és az Új Szó. A magyar kormánynak a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről hozott döntése előtt született írás szerint a nagymarosi erőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések szerint több tízmilliárd koronára rúgnak Csehszlovákia jóvátételi követelései Magyarországgal szemben.
A ,,Nemcsak ésszerűtlen volna...,, című cikk mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés értelmében a bősi és a nagymarosi vízlépcső egységes, oszthatatlan rendszert alkot. A bősi erőművet csúcsenergia termelésére tervezték, a nagymarosi erőmű duzzasztóját pedig kiegyenlítő tározónak szánták. Az eredeti szerződés szerint az energiatermelő berendezéseket már 1986-90 között üzembe kellett volna helyezni, de a magyar fél kérésére 1983. október 10-én jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés megváltoztatásáról. Ennek értelmében az energiatermelő agregátorok üzembe helyezésének új határidejét 1990-1994 között határozták meg, ami az építkezés időtartamának meghosszabbítását és az energiatermelés négy évvel későbbre halasztását jelentette. A cikk írója, Magdalena Srncova pozsonyi mérnöknő hangsúlyozza, hogy a magyarországi politikai események különösen az utóbbi években kedvezőtlenül befolyásolják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építését. Kezdetben környezetvédelmi jellegű kifogások és érvek merültek fel - írja -, amelyeket a szakemberek és az illetékesek figyelembe vettek, vagy szakmailag megmagyaráztak és alátámasztottak. Ma azonban a nagymarosi vízlépcső leállítására vonatkozó követelések már nem ökológiai, nem műszaki, hanem politikai jellegűek. (folyt.)
1989. május 15., hétfő 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros - pozsonyi Pravda és Új Szó (2.rész)
|
Srncova szerint feledésbe merül az a tény, hogy az egész építkezés elsősorban ökológiai célokat szolgál, a környező területek lakosságának árvízvédelmét. Sem Csehszlovákia, sem Magyarország nem olyan gazdag állam, hogy megengedhetnének maguknak ilyen költséges védelmi intézkedéseket anélkül, hogy a Duna energetikai potenciálját kihasználnák. Srncova külön foglalkozik azzal, hogy Csehszlovákia részére milyen jelentős negatív következményekkel járna a nagymarosi vízierőmű építésének a leállítása. Mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a bősi erőműt az eredeti elképzelésektől eltérően nem lehetne csúcsra járatni. Számottevően veszítenének értékükből az ottani beruházások, ez érintené a turbinák számát, akárcsak a felvízcsatornát és a viztározó nagyságát. Nem kis veszteséget jelentene a mértéken felül lefoglalt mezőgazdasági terület is és kedvezőtlenül befolyásolná a környék intenzív hasznosítását. Ugyanez mondható el a nagymarosi vízlépcső védelmi rendszeréről, amelyet csehszlovák területen építünk - fűzi hozzá Srncova. A mérnöknő megismétli a csehszlovák sajtóban már korábban hangoztatott másik érvet is, miszerint a nagymarosi erőmű elhagyása negatív hatással volna a Szap-Budapest közötti Duna szakasz hajózhatóságára. A hajózási feltételek a jelenlegi kedvezőtlen szinten maradnának és nem lenne biztosítható a Duna Bizottság által ajánlott három és fél méteres hajózási mélység. Srncova szerint a nagymarosi vízierőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések szerint több tiz milliárd koronára rúgna Csehszlovákia jóvátételi követelése Magyarországgal szemben. A mérnöknő hangsúlyozza, az államok közötti szerződéseket az egyezményes jogról 1969-ben kötött sokoldalú bécsi megállapodás szabályozza és ennek alapján Csehszlovákia és Magyarország szerződéses feleknek számítanak. A bécsi megállapodás 57. cikkelye szerint kölcsönös beleegyezés nélkül a szerződés végrehajtását nem lehet felmondani.+++
1989. május 15., hétfő 12:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|