|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Van-e gátja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert előirányzó 1977. évi szerződés részleges nem-teljesítésének, a nagymarosi vízlépcső elhagyásának? (1. rész) (OS)
|
1989. május 14., vasárnap - A Duna Kör az Országos Sajtószolgálat útján nyilvánosságra hozza az általa felkért dr. Nagy Boldizsár független nemzetközi jogi szakértő nyilatkozatát. Az 1978. évi 17. sz. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezmény hallgat a módosítás és a felmondás lehetőségeiről, a szerződéssel kapcsolatos viták megoldását pedig a kormánymeghatalmazottak feladatává teszi. Ha a két kormánymeghatalmazott nem jut megállapodásra, akkor a magyar és a csehszlovák kormánynak kell kétoldalú tárgyalásokon megállapodnia. Az egyezmény szerint más út nincs, kötelező bírói döntést semmilyen szerv nem hozhat e vitában. A magyar fél felhívhatja a csehszlovák felet a szerződés olyan módosítására, ami szerint a nagymarosi vízlépcső nem épül fel. A szerződés két részese ebben szabadon megállapodhat, hiszen ők az ügy korlátlan urai, korábbi döntésüket együtt bármikor megváltoztathatják. Ha a csehszlovák fél érzéketlen marad a magyar kormány kérésére és a magyar lakosság óhajára és ragaszkodik a nagymarosi (emlék)mű megépítéséhez, akkor a magyar kormány megtagadhatja a szerződés egy részének a teljesítését. Lépésének indoklásakor joggal hivatkozhat arra, hogy az egyezmény 15. és 19. cikkében foglalt vízminőségvédelmi és természetvédelmi követelményeknek a csehszlovák fél minden bizonnyal nem fog eleget tenni, így a szerződés csonkításában maga is elmarasztalható és a nagymarosi vízlépcső elhagyása éppen a csehszlovák szerződésszegésből következő veszélyek (mérgesiszap-lerakódás, hatalmas édesvízkészletek elszennyeződése illetve elzáródása) elhárítására (is) szolgál. Nincs akadálya annak, hogy a magyar fél a szerződéstől való részleges elállással okozott károkért kártérítést fizessen. Ennek mértékét csak a közös szakértői tárgyalások határozhatják meg. Az általános nemzetközi jog csak a közvetlen, bizonyítható más okra vissza nem vezethető károk megtérítését írja elő. A KGST-országok gyakorlata pedig még megszorítóbb, fő szabályként pusztán a le nem szállított áru értékének néhány százalékát kitevő kötbér megfizetését írja elő. A tényleges károk és a bizonyíthatóan elmaradt haszon megtérítését csak rendkívüli esetekben irányozza elő. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Van-e gátja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert előirányzó 1977. évi szerződés részleges nem-teljesítésének, a nagymarosi vízlépcső elhagyásának? (2. rész) (OS)
|
A magyar-csehszlovák vízlépcső megállapodással azonos nemzetközi jogi erejű árucsere-forgalmi megállapodásokat és jegyzőkönyveket a szocialista országok kétoldalú kapcsolataiban szinte minden alkalommal megsértik, hiszen az abban előirányzott áruk egy részét nem szállítják le - gondoljunk csak a szovjet újságnyomó papír szállítások elmaradására -, kártérítést mégsem követelnek egymástól az érintett országok. A hatalmas kártérítéstől való félelem alaptalan tehát, mert: - Szocialista országok között kétoldalú gazdasági tartalmú szerződések megsértése mindennapos gyakorlat, a kártérítés fizetése viszont fehér holló. - Csak az minősül kárnak, amit a Magyar Népköztársaság a kétoldalú tárgyalásokon kárnak elismer, azaz a csehszlovák fél nem döntheti el egyoldalúan, hogy mekkora összeget követel tőlünk. - A Magyar Népköztársaság a kár mértékének meghatározásakor csupán a magyar lépés által közvetlenül okozott tényleges károk megtérítésére köteles. - Minél hamarabb bejelenti a magyar kormány, hogy nem építi fel a nagymarosi vízlépcsőt, annál kisebb lesz a kár, mivel a bejelentés után a csehszlovák fél jóhiszeműen nem ruházhat be semmit, ami a nagymarosi vízlépcsőhöz kapcsolódik. Ha rosszhiszeműen mégis folytatja a munkát, akkor ezért kártérítést nem követelhet. - A kártérítés ütemezése, pénzneme vagy kiegyenlítési módja (például áruszállítással) a két fél megállapodásától függ. Csak azt kell vállalnunk, amire képesek vagyunk. Mi lesz, ha a csehszlovák fél szankciókat alkalmaz? - kérdezhető. A válasz az, hogy a viták békés rendezése előtt nemzetközi jogilag tilos szankciókat alkalmazni: ha a Magyar Népköztársaság kész a jogos csehszlovák igények kielégítésére, akkor szankció alkalmazásának nincs helye. Az igény jogosságáról pedig csak a két fél együtt dönthet. A civilizált világ alapelveivel összhangban senki nem lehet bíró a saját ügyében, azaz Csehszlovákia nem dönthet egyoldalúan a szankciókról mindaddig, míg a vita békés rendezésének kihasználatlan módjai állnak rendelkezésre. Ha a kétoldalú tárgyalások nem hoznak a csehszlovák fél számára kielégítő eredményt, akkor a felek közös egyetértéssel választott bíróságot állíthatnak fel, közvetítőt kérhetnek fel, stb. (folyt.köv.)
1989. május 14., vasárnap 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Van-e gátja a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert előirányzó 1977. évi szerződés részleges nem-teljesítésének, a nagymarosi vízlépcső elhagyásának? (3. rész) (OS)
|
Politikai szempontból valószínűtlen a szankcióalkalmazás, hiszen a vita tárgya nem maga a kártérítés, hanem a csehszlovák és a magyar álláspont különbözősége a mértéket illetően. Az pedig nem lehet nagyobb, mint amekkora veszteségeket mindkét fél már a jószomszédság szellemében közös múltja során nem egyszer - a nyereségek és veszteségek hosszú távú kiegyenlítődésében bízva - ellenlépések nélkül tudomásul vett. Mindebből az következik, hogy a nagymarosi vízlépcső elhagyását a nemzetközi jog nem tiltja. Ellenkezőleg, ahhoz a kártérítés szabályainak rendelkezésre bocsátásával és a viták békés rendezése módozatainak felkínálásával éppen segítséget nyújt. Fogadjuk el ezt a segítő kezet és romboljuk le a gátakat - magunkban. (OS)
1989. május 14., vasárnap 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|