Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Bős-Nagymaros - szlovákiai lapok (1.rész)

Prága, 1989. május 12. péntek (MTI-tud) - A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert közös csehszlovák-magyar beruházásként tervezték, így a nagymarosi erőmű is fele részben csehszlovák vagyon. Amennyiben a magyar fél egyoldalúan leállítaná a nagymarosi erőmű építését, a csehszlovák fél kénytelen lesz az érvényes szerződés értelmében eljárni és ragaszkodni a kár megtérítéséhez - hangsúlyozta a pozsonyi Pravdának és az Új Szónak adott nyilatkozatában a szlovák erdőgazdasági, vízgazdálkodási és faipari minisztérium beruházási igazgatója. A közös beruházással szembeni támadás a két szomszédos ország közeledésének politikája ellen irányul. Ezek a tendenciák ellentétben állnak a demokrácia elmélyítésével, a közös ház filozófiájának megvalósításával és államaink jószomszédi kapcsolatainak a fejlesztésével - jelentette ki a minisztériumi tisztségviselő. Interjújában egyebek között elmondotta, ha a nagymarosi tározó nem épül meg, mintegy huszonhét milliárd korona veszteség éri a csehszlovák gazdaságot.

A pozsonyi Pravda ,,Támadás a közeledés politikája ellen,, , az
Új Szó ,,A jószomszédi kapcsolatokat terhelő próbálkozások,, címmel
pénteken közösen jelentette meg azt az interjút, amelyet a Pravda
készített Jaroslav Husarik beruházási igazgatóval arról, milyen
következményei lennének a csehszlovák népgazdaságra, ha a
bős-nagymarosi vízlépcső magyarországi szakaszán leállítanák a
munkálatokat. Az interjú bevezető része megemlíti, hogy
Magyarországon hosszabb ideje olyan kampány folyik, amely kétségbe
vonja a közös dunai vízlépcsőrendszer részét képező nagymarosi erőmű
építésének indokoltságát. Az újságok megemlítik, hogy a kérdéssel a
magyar Országgyűlés is foglalkozott, képviselői 1988 nyarán
ellátogattak az építkezésre, és a parlament őszi ülésszakán
szavazásukkal megerősítették, hogy a megkötött államközi
szerződéssel összhangban Magyarország folytatja a közös mű
építését.(folyt.)


1989. május 12., péntek 14:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bős-Nagymaros - szlovákiai lapok (2. rész)

Jaroslav Husarik az építkezés leállításának a csehszlovák
népgazdaságra gyakorolt hatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a bősi
vízierőművet csúcsjáratásra tervezték, ami lehetetlenné válna ha a
nagymarosi tározó nem készülne el. A csehszlovák népgazdaságot
emiatt mintegy huszonhét milliárd korona veszteség érné, s az
elvesztett energiamennyiség pótlása mintegy négyszáz megawatt
kapacitású új energetikai mű építését tenné szükségessé,
hozzávetőleg 1,75 milliárd korona költséggel. A bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszert közös csehszlovák-magyar beruházásként tervezték,
így a nagymarosi erőmű is fele részben csehszlovák vagyon.
Amennyiben a magyar fél egyoldalúan leállítaná a nagymarosi erőmű
építését, a csehszlovák fél kénytelen lesz az érvényes szerződés
értelmében eljárni és ragaszkodni a kár megtérítéséhez.

    A minisztériumi igazgató azt is megjegyezte, a bősi erőművet
arra tervezték, hogy a nagymarosival közösen állítsa elő a
villamosenergiát. Ha tudták volna, hogy a nagymarosi rész esetleg
nem készül el, a felvízcsatornát, a turbinák számát kisebbre,
illetve kevesebbre tervezték volna és háromszáz hektárral kevesebb
lett volna az igénybe vett mezőgazdasági földterület is. Husarik
felhívta a figyelmet, hogy a nagymarosi létesítmény elmaradásával
Szaptól Budapestig változatlanok maradnának a hajózási feltételek, a
Duna medrének mélysége nem érné el a Duna-bizottság által javasolt
3,5 métert. Ennek következtében a csehszlovák Duna-hajózási vállalat
is anyagi kárt szenvedne - jelentette ki a minisztériumi igazgató.
Nyilatkozatában beszélt arról is, hogy a magyarországi szakasz meg
nem épülése kedvezőtlenül befolyásolná a Vág, a Garam és az Ipoly
szabályozását, ezeknél már most olyan munkálatok folynak, amelyek
számolnak azzal, hogy a nagymarosi erőmű a tervezett mértékben
felduzzasztja a vízszintet. (folyt.)


1989. május 12., péntek 14:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Bős-Nagymaros - szlovákiai lapok (3.rész)

Husarik annak a véleményének adott hangot, hogy a nagymarosi
erőmű építésének a leállítása kedvezőtlen hatással lenne a közeli
csehszlovák területek általános fejlődésére is. A minisztériumi
igazgató egyébként négy fő pontban jelölte meg a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer népgazdasági hasznát Csehszlovákia számára. Ettől
várják elsősorban a legnagyobb gabonatermő területük megóvását az
árvíztől, a Dunán a hajózási viszonyok javulását, a termőföld
legkedvezőbb belterjes kihasználását és a csúcsra járatással olcsó
villamosenergia előállítását.

    Miután az újságíró felvetette, hogy Csehszlovákiában is vannak
olyan nézetek, miszerint a vízlépcsőrendszer Szlovákia e térségében
kedvezőtlenul hat majd a környezetre, a beruházási igazgató
lakonikus rövidséggel helytelennek és a tájékozatlanságból fakadónak
minősítette ezeket a véleményeket. +++


1989. május 12., péntek 14:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD