|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Kína: a gyerekek felnőnek (1.rész)
|
1989. május 7. vasárnap (MTI-Panoráma) - Az elmúlt csaknem három hét diáktüntetései alaposan rácáfoltak arra a Teng Hsziao-pingnek tulajdonított elméletre, hogy alacsony kulturális szinvonala miatt a kínai társadalom nem érett meg a magasabb fokú demokráciára. A demokratikus és szabadságjogok kivívásáért indított diákmozgalom mindennél meggyőzőbben tanúsítja, hogy a gyerekek Kínában is felnőnek, mi több, nem elégszenek meg többé azzal, hogy a magukat felnőttnek tekintő politikusok a demokrácia gondosan adagolt morzsáival etessék őket.
Semmiképpen sem tekinthető véletlennek, hogy éppen most bontakozott ki demokratikus mozgalom Peking, Sanghaj és más nagyvárosok egyetemein és főiskoláin. Sokan úgy vélik, hogy a kiinduló pontot Hu Jao-pangnak, a Kínai Kommunista Párt egykori liberális szellemű főtitkárának a hirtelen halála jelentette. Ebben van logika, mert köztudott, hogy Hu Jao-pangot 1987. januárjában azzal az indokolással kényszerítették lemondásra, hogy nem lépett fel a szükséges határozottsággal az előző év decemberében lezajlott diáktüntetések résztvevőivel szemben, azaz szabad teret engedett a ,,burzsoá liberalizmusnak,,. Pontosabban a a Kínai Kommunista Párt vezetőszerepét és monolitikus hatalmát megkérdőjelező diákköveteléseknek. Mások véleménye szerint a mostani demokratikus mozgalom akkor is kirobbant volna, ha nem hal meg Hu Jao-pang. A kínai értelmiség és a diákság ugyanis tervszerűen készült arra, hogy az 1919-es úgynevezett május 4. mozgalom 70. évfordulóján újabb történelmi kísérletet tegyen az általa elavultnak és tarthatatlannak tekintett politikai rendszer megváltoztatására. Ezt az elhatározást tükrözték a Peking utcáin felvonuló, a Tienanmen-téren tüntető diákok jelszavai, amelyekkel nagyobb demokráciát, több szabadságot és a politikai intézményrendszer reformjának meggyorsítását követelték. Külföldi megfigyelők bizonyosak benne, hogy a kínai diákmozgalom szervesen összefügg azzal a merész gazdasági és politikai reformfolyamattal, amely a Szovjetunióban és egyes kelet-európai szocialista országokban, így Magyarországon és Lengyelországban zajlik. A KKP vezetőit váratlanul érte a diákmozgalom tömegessége és szervezettsége, ennek ellenére minden tőlük telhetőt elkövetettek a gyorsan növekvő mozgalom elfojtására, amint ez a Zsenmin Zsipao április 26-i, keményhangú vezércikkéből is kiderült. A diákok a kemény hangra minden eddiginél nagyobb tömegtüntetéssel válaszoltak. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap 10:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kína: a gyerekek felnőnek (2.rész)
|
A tüntetés sikere ébresztette rá a pártvezetést arra a tényre, hogy a demokráciát és szabadságot követelő diákokat nem csak a kínai értelmiség és a munkásság, hanem a pártkáderek jórésze is támogatja. Ekkor következett be az a látványos fordulat, amely mindmáig fejtörésre készteti a kínai helyzet elemzőit: a hatalom eszközeivel való nyílt fenyegetés helyett a kínai párt- és állami vezetés a diákokkal való párbeszéd folytatását javasolta. Ez a párbeszéd elkezdődött, és az újabb, május 4-én Pekingben megtartott nagyszabású diáktüntetés nyomán még szilárdabb alapokra helyeződött. A mostani demokratikus mozgalom számos új elemmel gazdagítja a kínai belpolitikát. Az egyetemeken és a főiskolákon létrejöttek az első alternatív szervezetek. Ezeket a pártvezetés nem ismeri el, de hajlandó párbeszédet folytatni velük. A diákmozgalom valósággal szárnyakat adott a kínai újságíróknak, akik évek óta követelik a sajtószabadságot, vagy egyszerűen csak azt, hogy végre az igazat írhassák. Pekingi gyárakban és üzemekben megjelent tacepaókon - nagybetűs faliújságokon - a munkások szolidaritásukról és támogatásukról biztosítják a diákokat. A tüntető diákok ellen felvonultatott rendőrök és katonák nem alkalmaztak erőszakot, hanem barátkoztak a diákokkal. A pekingiek pedig étellel és itallal vendégelték meg a tüntető fiatalokat, ahelyett, hogy elítélték volna őket, amint azt a párt remélte. Egyszóval: olyasvalami történt, amire a kommunista párt vezetői nem számítottak. Társadalmi egység, közmegegyezés jött létre a demokrácia és a politikai reform kibontakoztatásának kérdésében. A belpolitikai mozgás folytatódik. Az új helyzet tanulmányozása és elemzése alapján Csao Ce-jang, a KKP KB főtitkára arra a logikus következtetésre jutott, hogy ezt a demokratikus mozgalmat nem lehet - és nem szabad - az erőszak eszközeivel elfojtani. A helyzet megítélésében azonban a kínai pártvezetés távolról sem egységes. Hírek szerint a veterán vezetők egyrésze - köztük a 84 éves Teng Hsziao-ping - úgy véli, hogy a párt monolitikus vezetőszerepét és a szocialista rendszer jövőjét egyaránt veszélyezteti a demokratikus mozgalom. Érthető tehát, hogy vannak, akik csupán taktikai lépésnek tekintik a párt és az állam békülékeny magatartását, párbeszédre való hajlamosságát. A helyzet realitása azonban nem a konzervatív elemeket igazolja, hanem azokat, akik úgy ítélik meg, hogy a történelem szekerét Kínában sem lehet többé visszafordítani. +++ Éliás Béla (Peking), MTI-Panoráma
1989. május 7., vasárnap 10:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|