|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (6. rész)
|
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter ------------- emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok arculatát. Önkéntelenül adódik az analógia - mondta a miniszter -, hiszen akkor is a magyar-osztrák kapcsolatokban rejlő jó lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak, amikor Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai tényezővé vált. Ekkor épült a Duna-hídak többsége, a kontinens első földalatti villamosvasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a múzeumok sora. Úgy is tűnhet, hogy mindezek pazarló, luxusvállalkozások eredményei voltak, ám azzal is együttjártak, hogy ha rövid időre is, de sokkal közelebb kerültünk Európához, mint előtte és utána bármikor. Ma újra nyomasztó elmaradásaink vannak a gazdaságban, elsősorban az infrastruktúrában - mondta Derzsi András. A hírközlés, az autópálya-hálózat, a vasúti szolgáltatás minősége terén az európai mezőny utolsó helyeit foglaljuk el. Ez az elmaradás évente 10 milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A világkiállítás egyik nyeresége lenne e veszteség viszonylagos mérséklése. Ebben játszana nagy szerepet az autópályaépítési program, a Budapest-Bécs közötti vasútvonal hazai szakaszának korszerűsítése, az 1995-ig létesítendő egymillió új telefonvonal. De kérdés, van-e reális esély a szükséges források előteremtésére? A külföldi működő tőke már megmozdult: több komoly ajánlat érkezett az autópályaépítésre és számottevő külföldi érdeklődés mutatkozik a vasúti rekonstrukció és a hírközlés fejlesztése iránt is. Tudni kell azonban, hogy ezt a vállalkozási készséget jelentős mértékben motiválja a világkiállítás. Önmagában az infrastruktúra fejlesztése nem jelentene vonzerőt a külföldi működő tőkének. Fontos követelmény ugyanakkor, hogy a megvalósításban jelentős részt vállalhassanak a magyar cégek, ugyanis így a vállalkozási nyereség nagy hányada az országban maradna. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|