|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Várossá avatták Balmazújvárost (Szűrös Mátyás)
|
1989. március 15., szerda - Várossá avatták szerdán Balmazújvárost, amely a XV. század közepétől a XVIII. század végéig egyszer már birtokolta ezt a statust. A városháza előtti téren rendezett avató ünnepségen a város csaknem minden lakosa jelen volt.
Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, az ünnepség szónoka többek között arról beszélt, hogy ez a nap, március tizenötödike, 1848 örökségével köti össze a városavatás pillanatát. Kevés hely dicsekedhet ugyanis hazánkban azzal - mondotta -, hogy annyira kivette volna a részét az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból, mint éppen Balmazújváros. Nemcsak katonát adott a szabadságharcnak, hanem 1849 januárjától itt képezték ki azt a tartalékhadsereget, amely később a dicsőséges tavaszi hadjáratot megvívta. Ezt a hadsereget, igen nagy nehézségek között ugyan, de hónapokon át teljesen Balmazújváros élelmezte. Dokumentumokból tudjuk, hogy erre az aránytalan teherviselésre még Kossuth Lajos is felfigyelt, és ha tehette csökkentette azt. - A nagyobb megpróbáltatások a bukás után következtek - folytatta Szűrös Mátyás. - Hatalmas orosz seregek táboroztak a környéken, s büntetésből sok újvárosi honvédet 10 évre besoroztak. A jelenben is értéknek minősül, hogy a településen mind a magyar, mind a német, de az uradalom által áttelepített peremvidéki és a Kassa környéki félmagyar-félszlovák telepesek is szívvel, lélekkel a forradalom mellé álltak. Bárcsak a magyarok és nem magyarok egymásra utaltsága, együvé tartozása mindenütt ennyire nyilvánvaló és ennyire közös cselekvésre sarkalló lett volna, mint ebben a városban. Az Országgyűlés elnöke végezetül rámutatott, hogy Balmazújváros közösségteremtő ereje a haladás, a radikalizmus, a szocializmus vezérlő eszméinek szolgálatában is mindig megnyilvánult, majd átnyujtotta az Elnöki Tanács városalapító oklevelét és a város kulcsát Veres Ferenc tanácselnöknek. Ezután, a Balmazújvárosból elszármazottak nevében, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes köszöntötte a város lakóit. Az ünnepség a művelődési központban rendezett kultúrális műsorral fejeződött be.(MTI)
1989. március 15., szerda 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|