 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (20. rész)
|
Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy az Elnöki Tanács
intézménye nem csupán idegen a magyar jogtól - végtére is nem
építkezhetünk és az előkészítés alatt álló alkotmány sem építkezik
csak a magyar jogfejlődésben megjelent intézményekre -, hanem az a
funkció, amit a legutóbbi időkig ellátott volt idegen, sőt
veszélyes, nem kis mértékben lehetővé téve puszta létével is a
tekintélyuralmi rendszer működését. Ne feledjük, az Elnöki Tanácsnak
az Országgyűlést helyettesítő jogköre volt, s ha volt valami indoka
a kollektív jellegének, ez lehetett: ne egyszemélyi államfőben
mutatkozó végrehajtó szerv kerüljön a törvényhozói pozicióba. Az
imént már utaltam arra, hogy a lakosság által választott
köztársasági elnök - a maga ilyen módon megalapozott legitimitásával
- bizonyos mértékben jelenthet korlátot a parlamenti hatalom
számára. Ahogyan azonban szükség van a korlátra az egyik
viszonylatban, ugyanúgy szükség van erre a másikban is. Éppen ezért
tartom fontosnak, hogy a végrehajtó hatalom a köztársasági elnök és
a kormány között megosztva is tartalmazza, már szerkezetében is a
,,fékek és egyensúlyok,, ama rendszerét, amelyre már többször
utaltam. A köztársasági elnök természetesen nem lehet
,,protokolláris,, pozició ebben az esetben, de a kormány úgy véli,
hogy nem is ilyen elnöki intézményre van szükség. Egyéb lehetséges
jogosítványai mellett - amelyekről ,,A szabályozási elvek,, adnak
képet - a köztársasági elnök jelölné ki a miniszterelnököt, aki
azonban a parlamentnek lenne felelős, így a parlament is választaná
meg (és a miniszterelnök prezentálná kormánya tagjait, akiknek
kinevezését a parlament csupán jóváhagyná a kormány programjának
elfogadásával), a köztársasági elnök nevezné ki a bírákat (az
alkotmánybíróság tagjai és a Legfelsőbb Bíróság elnöke esetleg
elnökhelyettesei kivételével, akiket az Országgyűlés választana), ő
nevezné ki a fegyveres erők tábornokait, és ő lenne a hadsereg
főparancsnoka is.
A végrehajtó hatalom így bizonyos fokig megoszlana a kormány és
a köztársasági elnök között, úgy azonban, hogy a kormányzást
felelősen a kormány végezné, közigazgatási tevékenység irányítása
tehát nem hárulna a köztársasági elnökre.
A hatalom megosztásának e harmadik dimenziójában felmerül a
bírói hatalom belső megosztása is. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 16:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|