 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (16. rész)
|
Szó sincs erről nagy jelentőségük ellenére sem. De szándékaink
szerint - és ez talán a legfontosabb - az Alkotmány egyrészt
visszaállítja a kontinuitást a magyar állam- és
alkotmányfejlődéssel, a benne kikristályosodott elvekkel, s
integrálódni törekszik az európai alkotmányfejlődés fő vonalába, a
politikai eszméknek és intézményeknek abba az évezredes fejlődésébe,
amely az európaiságot, általánosabban: ma már a civilizáció alapjait
jelenti.
Mindezekből következően az Alkotmány a jogállam eszméjére épül,
s az olyan alkotmányos állam, amely elismeri és garantálja az emberi
és állampolgári jogokat, megvalósítja a hatalommegosztást,
kialakítja azt az alkotmányos jogokat, tételeket védő rendszert,
amely az alkotmány társadalmi érvényesülését biztosítja.
,,A szabályozási elvek,, tehát a korábbi, az 1949-es
alkotmányhoz képest minőségileg más módon közelítik meg az államot;
elválasztják az államot a politikai párttól, úgy rendezik az állam
és az állampolgár viszonyát - szakítva a túlsúlyos államfelfogással
-, hogy az új Alkotmány egyértelműen állampolgár-centrikus legyen.
Az állam nem ,,adományozó,,, gondoskodó, paternalista állam, hanem
,,szolgáltató,, állam; az egyén pedig, polgári létéből eredően az
alapvető személyiségi és politikai szabadságjogok ,,birtokosa,,.
Ezzel a felfogással is illeszkedünk azokhoz a nemzetközi
okmányokhoz, dokumentumokhoz, amelyeket 1976-ban a jogrendszerünk
részévé tettünk. Az alkotmányszerkesztés formanyelvén ezt úgy
fejezzük ki, hogy az alapjogok katalógusa az alkotmányban
előrekerül, első vagy második fejezetnek, de mindenképpen az
államszervezetet szabályozó fejezet elé.
A párt és az állam elhatárolásának több évtizedes dilemmája,
sikertelensége - az alkotmányos hatalommegosztás rendszerében, mely
ma már a pártok és nem az egypárti politikai rendszer alkotmányos
intézménye - úgy vélem sikeresen megoldható. Kialakulhat a
társadalmi-politikai és az állami szféra kölcsönös ellenőrzöttsége,
más szóval az ellenőrzött, demokratikus hatalomgyakorlás.
A hatalom megosztásának régi doktrináját - amelyet klasszikus
formájában csupán a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom
elválasztásában és egyensúlyában értelmezünk - négy síkon kell
vizsgálnunk és érvényesítenünk. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|