Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Munkahelyteremtő beruházások (1. rész)

1989. január 26., csütörtök - Számos vállalatnál, ahol az utóbbi időkben nem sok dolgot adott a munkaügyi-személyzeti osztályoknak a frissen belépők ügyeinek intézése, most ismét kitehették a felvételt hirdető táblát a kapu mellé. Olyan vidékeken találtak sokan kenyérkereseti lehetőséget, ahonnan eddig messzire kellett utazni a megélhetésért. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal csaknem egy esztendeje - tavaly februárban - meghirdetett pályázatának eredményeként, az ezáltal megszerezhető támogatás révén új üzemrészek, műhelycsarnokok épültek. A foglalkoztatási alapból támogatott, új munkahelyeket létrehozó beruházások révén gazdagodott az áruválaszték is, újdonságok jelentek meg a hazai piacon, keltették fel az érdeklődést külföldön. Az ÁBMH több mint 100 pályázónak - vállalatnak, szövetkezetnek - ilyen célú fejlesztésre szánt pénzét 800 millió forinttal egészítette ki, s ennek eredményeként ötezer új munkahelyet hoztak létre.

A listavezető minden bizonnyal Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
amelynek tanácsához 90 pályázati kérelem érkezett; a munkaügyi
osztály javaslata alapján ezek közül 29 ajánlatot fogadott el az
ÁBMH. A beruházások teljes költsége 515 millió forint, ebből 188
millió forint a foglalkoztatási alap hányada. A pénzből 1935
bodrogközi, hegyközi, abaúji kistelepülésen élő ember számára
teremtenek megélhetési lehetőséget. Jelentős a Budapesti Bútoripari
Vállalat encsi gyárának termelésfejlesztési beruházása: 90 millió
forintos költséggel 220 új munkavállaló számára teremtenek
foglalkoztatási lehetőséget. A sátoraljaújhelyi Elzett Certa gyár
150 millió forintos beruházással, a termelőszövetkezetekkel közösen
hozott létre nyolc településen szerelőműhelyeket, s ezekben 200-an
dolgozhatnak. A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi üzemében 100
millióba kerülő fejlesztéssel - harmadrészben állami segítséggel -
szintén 200 új munkahelyet teremtettek.

    Hajdú-Biharban 890 munkahely létesítéséhez kértek és 700-hoz
kaptak összesen 50 millió forintos támogatást a megye vállalatai. A
legnagyobb üzemet a Medicor Rt. debreceni gyára hozta létre:
Létavértesen 170 ember számára teremtettek munkalehetőséget. A
biharkeresztesi Arany Kalász Tsz két beruházásra is vállalkozott:
konzervüzemének bővítésével és a vályogtéglagyár létrehozásával 150
embert juttatott munkához. A megyei tanács munkaügyi osztályának
adatai szerint a beruházási kedv az idén sem csökken: a hónap
közepéig újabb kilenc gazdálkodó kért támogatást munkahelyteremtő
beruházáshoz. (folyt.köv.)


1989. január 26., csütörtök 07:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Munkahelyteremtő beruházások (2. rész)

Szolnok megyében elsősorban az ipari és mezőgazdsági
szövetkezetek vállalkoztak arra, hogy beruházásaikkal keresethez
juttassák a kisebb településeken élőket. Jászárokszálláson a
Jászsági Építőipari Szövetkezet faipari részlegét bővítik, amire 9
millió forint jut saját fejlesztési forrásaikból, s további 3 millió
az ÁBMH-tól. A részlegben eddig osztrák és NSZK-beli megrendelésre
vendéglői bútorokat, a hazai piacra pedig garázspolcokat,
tapétázóasztalokat készítenek. A gépek kezeléséhez 30, eddig csak
háztartásban dolgozó nőt vesznek fel; a bővítés eredményeként a
jelenlegi 15 millió forintos termelési értékük a tervek szerint
megduplázódik. Betanított munkásokat foglalkoztató üzemet hoz létre
Jászágón a Budapesti Elit Méretes Ortopédcipő-készítő Szövetkezet, s
ehhez díjtalanul kapott területet a község előljáróságától. Az
épületek már elkészültek, s várhatóan tavasszal megkezdődik a
kisüzemben a folyamatos termelés. Tiszabőn a helyi
termelőszövetkezet faipari részlegét fejlesztik; a raklapokat gyártó
kisüzemben mintegy 30 ember találhat munkát.

    Tavaly 15, az idén pedig két gazdálkodó egység - többségében
kisszövetkezet - nyújtott be munkahelyteremtő pályázatot Komárom
megyében. Ezek közül eddig nyolc kérelmet fogadtak el, hét pályázat
elbírálása most folyik, kettőt elutasítottak. Beruházási
támogatással az idén ötszáz új munkahelyet hoznak létre. A Tatai
Cipőgyár például tőkés exportjának növelése érdekében 60 ember
munkába állításával az eddiginél több cipőfelsőrészt kíván gyártani.
A tatabányai Delta Szövetkezet 250 dolgozóval élelmiszeripari
termékek gyártására rendezkedik be. A tatai Frigider Kisszövetkezet
pedig rövidesen hűtőgépeket kezd gyártani, ezzel 70 jelentkezőnek ad
munkát. Az estergomi Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára az
Eurocom Külkereskedelmi Képviseleti Rt-vel, s egy nyugat-európai
partnerrel közösen hoz létre vállalatot gyémántcsiszolásra. A
kizárólag exportra dolgozó üzem létszámát az induló 100-ról három év
alatt 500-ra, de a lehetőségektől függően akár ezerre is
fölfejleszthetik; a megvalósításhoz nem munkahelyteremtő, hanem
átképzési támogatást vesznek igénybe. Több gazdasági egység - így
például a tatabányai Rugógyár, amely bedolgozói hálózatot alakít ki,
továbbá az Építőipari Részvénytársaság és a Mikrolin Fém- és
Műszeripari Szövetkezet - önerőből valósít meg munkahelyteremtő
beruházást. Ez utóbbiak révén mintegy 300-an jutnak munkaalkalomhoz.
S egy még meglehetősen egyedinek számító vállalkozás: egy oroszlányi
kisiparos 30 dolgozót foglalkoztató varrodát nyitott a közelmúltban
a bányászvárosban. (folyt.köv.)


1989. január 26., csütörtök 07:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Munkahelyteremtő beruházások (3. rész)

Nadrágokat, szoknyákat és dzsekiket gyártanak, a tervek szerint
exportra, amiben a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat ajánlotta
fel közreműködését. A magánerős beruházást támogatta a Magyar
Hitelbank Rt., valamint a Széchenyi István Gazdasági Társaság.

    Vas megye három városában kezdtek olyan beruházásba, amely új
munkahelyek létrehozásával jár: Szombathelyen gépkocsi
kábelköteg-szerelő üzemet hoztak létre, Sárváron asztalosüzemet,
Szentgotthárdon pedig divatáru üzemet. A három helyen összesen 170
embernek kínálnak munkát, a szombathelyi üzemben például olyan
fiatal szakképzetlen nőket alkalmaznak betanított munkára, akik
egyébként nehezen tudnának elhelyezkedni. Az új üzemeket nyitó
vállalkozók támogatást kapnak a központi foglalkoztatási alapból. Az
elmaradott térségek támogatására 75 millió forintot fordít a megyei
tanács is: a vasi Hegyháton és az Őrségben elsősorban a tsz-eket
segíti ipari üzemek nyitásában.

    A Győr-Sopron megyei Csornán az áfész zöldségfeldolgozó
tevékenységének bővítésével kíván új munkahelyeket teremteni. A
rábaközi kisváros térségében nagy hagyományai vannak a zöldség-,
különösen az uborkatermesztésnek. Teljesítményük növeléséhez 27
millió forintos beruházást terveznek, az e fölötti költséget, 3
millió forintot. kérték kiegészítő forrásként a foglalkoztatási
alapból. A tervek szerint az új üzemben több mint 100 embert
foglalkoztatnának. (MTI)


1989. január 26., csütörtök 07:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD