 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (19. rész) Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) a jánoshalmi Petőfi -------------
|
MGTSZ párttitkára néhány negatív példával igyekezett
képviselőtársainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi
helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik,
saját munkájában is sokszor érzi ,,a honatya törpeségét,,. Mint
mondotta, eddigi képviselői munkássága során többször is
tapasztalta, hogy az Alkotmány és az ügyrend képviselőre vonatkozó
írásos garanciái nem mindenben állták ki a gyakorlat próbáját.
Korábban - az 1987-es tavaszi ülésszakon - például előfordult, hogy
interpellációt készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez,
de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert
,,megfricskázni,,. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság
elnökének beszámolójához tervezett felszólalása előtt is
értesítették, hogy beszéde nem illik bele az ülésszak
,,koreográfiájába,,, vonja vissza felszólalási szándékát. E
kudarcnak is tulajdonítható, hogy egy másik esetben, módosító
indítványát - megkerülve a Házszabályt - nem bocsátotta előzetesen
bizottsági vitára. Kérdés tehát: ha a demokrácia a Parlamenten belül
is ,,tőrbe csalható,,, mit várhat az olyan állampolgár, aki nem
tagja a törvényhozásnak?
Mindezekből az a következtetés adódik: a képviselő
egzisztenciális védelmére, jogai gyakorlásának szavatolására egyedül
az alkotmányi, ügyrendi, vagy az egyéb jogszabályi előírások aligha
elegendőek. Ezek ugyanis a képviselők rovására, külön érdekek
szerint alkalmasint megsérthetők, figyelmen kívül hagyhatók. Csakis
a nyilvánosság társadalmi kontrollja, következtes felügyelete
nyújthat megfelelő biztosítékokat a képviselői tevékenység
zavartalan végzéséhez. Továbbra is fenntartotta azt a javaslatát -
amelyet az ügyrendi bizottság már elutasított -, hogy az Országgyűlés
ügyrendbe foglalva szabja meg a mentelmi és összeférhetetlenségi
bizottságnak: tájékoztassa a Parlamentet a képviselői munka során
szerzett tapasztalatokról. Ezzel megvalósulna az Országgyűlés
önellenőrzési mechanizmusa.
Végül kifejtette, hogy a jövőben hatásosabb együttműködésre
lenne szükség az országos szervek és a képviselők között az
állampolgárok súlyos és elodázhatatlan gondjainak megnyugtató
rendezése érdekében. Ehhez az is kell azonban, hogy ,,a végrehajtó
szervek tisztségviselői partnernek tekintsék a képviselőt,,.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 14:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|