|
|
 |
|
 |
Halálbüntetés - 3.
|
Németország:
Az alkotmányt helyettesítő (nyugat)német alaptörvény 102.
cikkében lakonikus mondat adja tudtul, hogy ,,a halálbüntetés
megszűnik,,, mégpedig az alaptörvény kihirdetésének napjától kezdve.
Ez bizony régen, pontosan 1949. május 23-án volt. Az NDK-ban 1987
júliusában törölte el az államtanács a halálbüntetés intézményet, de
hivatalos információk szerint csaknem negyven éven át kizárólag csak
háborús bűnösökre alkalmazták, köztörvényes, vagy politikai
esetekben nem. Mivel október 3-án a keletnémet tartományokra is
kiterjedt az alaptörvény hatálya, a halálbüntetés a nyugatnémet jog
alapján is eltöröltetett.
A viszolygást a halálbüntetéstől, a politikai kirakatperektől,
különösen Németország keleti felében, az ország közelmúltja
indokolta, a háború, a hitleri perek és a terror.
Kelet-Németországban, a többi kelet-európai országtól eltérően
nem voltak Rajk-perek. Tévé-riportokban ugyanakkor megpróbálták
rekonstruálni, hogy az ötvenes évek elején a drezdai krematóriumba
miért hoztak hirtelen tömegével hullákat egyazon halálokkal:
szívelégtelenség. Az ügy azonban a tévések buzgolkodása ellenére is
meglehetősen homályos: a felgöngyölítés Ariadne fonala eltünt a
drezdai és lipcsei bírósági útvesztőkben.
Berlinben hivatalosan azt mondják, hogy a legtöbb ismert esetben
kegyelmi intézkedés nyomán még a háborús bűnösök is megúszták
életfogytig tartó szabadságvesztéssel. A bonni egyetem büntetőjogi
tanszékén érdeklődésemre elmondták, hogy bizonyos, katonai jellegű
bűntettek elkövetése miatt (kémkedés, hazaárulás,stb.) rótták ki
ugyan Kelet-Németországban halálos ítéleteket, de az ügyek jellege
miatt ez is inkább csak feltételezés. Maga a nyugatnémet, német
jogfelfogás nem tud mit kezdeni a halálbüntetéssel. Nem tartják
szükségesnek, megfelelőnek sem megelőző elrettentésként, sem
normaszabályozásra. ,,Nem ad esélyt az elkövetőnek arra, hogy
visszataláljon a normális életbe,, - mondják a bonni egyetemen.
(folyt.)
1990. október 26., péntek 15:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|