|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MTI közleménye - A hírügynökség visszautasítja Csurka István rágalmait
"A Magyar Távirati Iroda igazgatótanácsa, Szakszervezeti
Bizottsága, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara
ügyvezető elnöksége - az intézmény valamennyi, a pártatlan, objektív
tájékoztatást szolgáló munkatársa nevében - a leghatározottabban
visszautasítja Csurka Istvánnak a Magyar Távirati Irodát ért, az
újságírók becsületét sértő rágalmait.
"
BBC, Panoráma:
Tiranai találkozó
"A balkáni országok külügyminisztereinek első, 1988-as belgrádi
találkozója óta a térségben a politikai helyzet lényegesen többet
változott, mint az azt megelőző két évtizedben. Bulgária és Albánia
kivételével Kelet Európában összeomlott a kommunizmus és a Varsói
Szerződés is szétesőfélben van. Míg Romániában továbbra is a volt
kommunisták kezében van a hatalom, az el nem kötelezett Jugoszlávia
legnagyobb köztársaságában, Szerbiában is győzelemre számíthatnak a
rövidesen sorra kerülő választásokban."
|
|
|
|
|
|
|
- Társadalombiztosítás - 1. folyt.
|
Hogyan lehet ezt a növekvő jövedelmet megteremteni? A válasz kézenfekvő. A privatizálási program részeként az állami vagyon meghatározott hányadát - mint intézményi tulajdont - a társadalombiztosítás tulajdonába kell adni. Mégpedig térítésmentesen, mivel a társadalombiztosításnak nincs nélkülözhető jövedelme, amit bárminemű vásárlásra fordíthat. Nyomban hangsúlyozni szükséges: ez a vagyon nem arra való, hogy elköltsék. Körültekintően be kell fektetni, és csak az ebből származó jövedelmet lehet társadalombiztosítási kiadásokra fordítani.
Az állami vagyon mekkora hányadát célszerű a társadalombiztosítás tulajdonába juttatni? Fogas kérdés. Látszólag egyszerű lenne a társadalombiztosítás szükségleteiből kiindulni. Megállapítani, hogy évente mennyi jövedelemre van szükség, és kiszámítani, hogy körülbelül mennyi tőke befektetése teremt évente ekkora jövedelmet. Biztos, hogy egy horribilis tőkemennyiség lenne a számítás eredménye, ami azt jelentené, hogy az állami vagyon jó részét, talán túlnyomó részét a társadalombiztosítás tulajdonába kellene adni.
De ez járhatatlan út, hiszen piacgazdaság csak akkor hívható életre és gyors gazdasági növekedés is csak akkor bontakozhat ki, ha az állami vagyon túlnyomó része dinamikus magánvállalkozások tulajdonába kerül. Ilyen hajtóerőt az intézményi tulajdon nem tud képviselni, hiszen nem a vállalkozás a feladata. Nem új termékek meghonosítása, nem új piacok szerzése, hanem a körültekintő befektetés, hogy annak elkölthető jövedelme biztosan rendelkezésre álljon, de azért lehetőleg magas legyen. Egy hasonlattal élve: az intézményi tőke rálép a legszélesebb útra, amelyet a vállalkozói tőke más utakkal és kockázatokkal teli csapásokkal egyetemben már lefektetett a gazdaság számára. Világos, hogy a tőke zömét azoknak kell birtokolniuk, akik az úttörő feladatot teljesítik. (folyt.)
1990. október 24., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|