Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 24.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MTI közleménye - A hírügynökség visszautasítja Csurka István rágalmait

"A Magyar Távirati Iroda igazgatótanácsa, Szakszervezeti Bizottsága, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara ügyvezető elnöksége - az intézmény valamennyi, a pártatlan, objektív tájékoztatást szolgáló munkatársa nevében - a leghatározottabban visszautasítja Csurka Istvánnak a Magyar Távirati Irodát ért, az újságírók becsületét sértő rágalmait. "
BBC, Panoráma:

Tiranai találkozó

"A balkáni országok külügyminisztereinek első, 1988-as belgrádi találkozója óta a térségben a politikai helyzet lényegesen többet változott, mint az azt megelőző két évtizedben. Bulgária és Albánia kivételével Kelet Európában összeomlott a kommunizmus és a Varsói Szerződés is szétesőfélben van. Míg Romániában továbbra is a volt kommunisták kezében van a hatalom, az el nem kötelezett Jugoszlávia legnagyobb köztársaságában, Szerbiában is győzelemre számíthatnak a rövidesen sorra kerülő választásokban."

A halálbüntetés alkotmányellenes - Az Alkotmánybíróság határozata


1990. október 24., szerda - A halálbüntetés alkotmányellenes -
állapította meg az Alkotmánybíróság szerdán a budapesti székházban
tartott nyilvános teljes ülésén. Az Alkotmánybíróság határozata
kimondja: a Büntető törvénykönyvnek és a büntetőeljárásról szóló
törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről
rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket az
Alkotmánybíróság megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság egyben elrendeli
a halálbüntetést előíró - megsemmisített büntetőjogi rendelkezések
alkalmazásával halálbüntetést kiszabó -, jogerős határozattal lezárt
olyan büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a hozott
ítéletet még nem hajtották végre. A megsemmisített rendelkezések a
határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján vesztik
hatályukat. (MTI)



1990. október 24., szerda 16:35


Vissza »


A halálbüntetés alkotmányellenes - Az Alkotmánybíróság határozata (1. rész)

1990. október 24., szerda - A halálbüntetés alkotmányellenes - hirdette ki határozatát az Alkotmánybíróság szerdán a budapesti székházban tartott nyilvános teljes ülésén. Az Alkotmánybíróság határozata kimondja: a Büntető törvénykönyvnek és a büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság egyben elrendeli a halálbüntetést előíró - a megsemmisített büntetőjogi rendelkezések alkalmazásával halálbüntetést kiszabó -, jogerős határozattal lezárt olyan büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a hozott ítéletet még nem hajtották végre.


Az ülést dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke nyitotta
meg 11 órakor mintegy 200 nrdeklődő előtt. Először dr. Horváth
Tibor, a Halálbüntetést Ellenzők Ligája nevében foglalta össze az
indítvány lényegét. A halálbüntetést elrendelő jogszabályok
alkotmányellenességének megállapítását arra hivatkozással
kezdeményezte, hogy e rendelkezések sértik az alkotmánynak azon
részeit, miszerint: ,,A Magyar Köztársaságban minden embernek
veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz,
amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani,,, továbbá
,,Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertlen, megalázó
elbánásnak vagy büntetésnek alávetni,,. Az indítványozó kifejtette,
hogy a halálbüntetés etikailag nem igazolható, azt az emberi
jogokkal összeférhetetlen, jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan
büntetési eszköznek tekinti, amely a súlyos bűncselekmények
megelőzésére, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetésétől való
elrettentésre alkalmatlan és célszerűtlen büntetési nem.

    Előzetes felkérés alapján szakértői véleményeket terjesztettek
elő dr. Földvári József, dr. Korinek László és dr. Sajó András, aki
személyesen nem tudott részt venni az ülésen. Földvári József a
halálbüntetést - a büntetés céljából kiindulva - nem tartja
indokoltnak, azonban a halálbüntetés eltörlését egy átfogó
büntetőjogi rendezés feladatának tekinti. Sajó András véleménye
szerint a halálbüntetés alkotmányellenes, mivel önkényes és
kegyetlen büntetés, sérti az emberi méltóságot, s ellentétes a
jogállamiság eszméjével. (folyt.köv.)



1990. október 24., szerda 18:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A halálbüntetés alkotmányellenes - Az Alkotmánybíróság határozata (2. rész)


Korinek László a halálbüntetés statisztikai és kriminológiai
vonatkozásait vizsgálta, s úgy foglalt állást, hogy a halálbüntetés
a bűnözés elleni harcnak nem alkalmas és nem szükségszerű eszköze.
Többször elhangzott, hogy a halálbüntetésnek a nűnözésre gyakorolt
visszatartó hatása bizonyíthatatlan. A szakértők azt is
hangsúlyozták: a halálbüntetés alapvetően nem büntetőjogi, hanem a
társadalom nrkölcsi, kulturális, politikai helyzetétől függő kérdés.
Utaltak arra is, hogy a hazai közvélemény döntő többsége nem ért
egyet a halálbüntetés eltörlésével, de az Alkotmánybíróságnak fel
kell vállalnia a közvéleményt formáló szerepet is. Korinek László
szerint a lakosság ,,leszoktatható,, a halálbüntetésről.

    A teljes ülésen felszólalt dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság
elnöke, aki annak a jogi és erkölcsi meggyőződésének adott hangot,
hogy a halálbüntetésnek általában és itt, most, Magyarországon nincs
többé helye. Álláspontja szerint a halálbüntetés büntetőjogi
szempontból igazolhatatlan, az alkotmány rendelkezéseivel
összevetve: alkotmányellenes.

    Az Alkotmánybíróság teljes ülésén részt vett dr. Györgyi Kálmán
legfőbb ügyész is, aki véleményét ismertetve felhívta az
Alkotmánybíróság figyelmét arra, hogy önmagában a halálbüntetés
önkényessége nem mondható ki, ehhez az alkotmány vonatkozó
rendelkezéseinek komplex értelmezése szükséges. Meggyőződése szerint
a leghitelesebb fórum e döntés meghozatalára az Országgyűlés lenne,
de nem vitatja, hogy az Alkotmánybíróság a törvény erejénél fogva
nem kerülheti ki az érdemi döntést a halálbüntetés alkotmányjogi
megítélésében.

    Az Alkotmánybíróság ezt követően nyilvános ülését
felfüggesztette, döntését zárt ülésen hozta meg. A határozat
nyilvános ismertetése után dr. Schmidt Péter alkotmánybíró
különvéleményét fejtette ki: szerinte az Alkotmánybíróság
hatáskörébe tartozik az alkotmány értelmezése, de az egymással
ellentétes alkotmányi rendelkezések feloldása az Országgyűlés joga
és kötelessége. Ezt a jogkört az Alkotmánybíróság nem veheti át. Dr.
Lábady Tamás, dr. Tersztyánszki Ödön, dr. Sólyom László, dr. Szabó
András és dr. Zlinszky János alkotmánybírók pedig párhuzamos
véleményüket ismertették. A párhuzamos véleményt alkotók a
halálbüntetés alkotmányellenes minősítésével egyetértettek, de az
indokolásban külön-külön véleményen vannak.

    Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben teszi közzé határozatát.
(MTI)



1990. október 24., szerda 18:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1046 sz. hírre


Mai mtib1046 számú, A halálbüntetés alkotmányellenes - Az
Alkotmánybíróság határozata (2. rész) című hírünk 4. bekezdésének 8.
sorában a név helyesen:
     Tersztyánszky Ödön
     -
(MTI)



1990. október 24., szerda 19:14


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD