|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MTI közleménye - A hírügynökség visszautasítja Csurka István rágalmait
"A Magyar Távirati Iroda igazgatótanácsa, Szakszervezeti
Bizottsága, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara
ügyvezető elnöksége - az intézmény valamennyi, a pártatlan, objektív
tájékoztatást szolgáló munkatársa nevében - a leghatározottabban
visszautasítja Csurka Istvánnak a Magyar Távirati Irodát ért, az
újságírók becsületét sértő rágalmait.
"
BBC, Panoráma:
Tiranai találkozó
"A balkáni országok külügyminisztereinek első, 1988-as belgrádi
találkozója óta a térségben a politikai helyzet lényegesen többet
változott, mint az azt megelőző két évtizedben. Bulgária és Albánia
kivételével Kelet Európában összeomlott a kommunizmus és a Varsói
Szerződés is szétesőfélben van. Míg Romániában továbbra is a volt
kommunisták kezében van a hatalom, az el nem kötelezett Jugoszlávia
legnagyobb köztársaságában, Szerbiában is győzelemre számíthatnak a
rövidesen sorra kerülő választásokban."
|
|
|
|
|
|
|
A halálbüntetés alkotmányellenes - Az Alkotmánybíróság
határozata
|
1990. október 24., szerda - A halálbüntetés alkotmányellenes - állapította meg az Alkotmánybíróság szerdán a budapesti székházban tartott nyilvános teljes ülésén. Az Alkotmánybíróság határozata kimondja: a Büntető törvénykönyvnek és a büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság egyben elrendeli a halálbüntetést előíró - megsemmisített büntetőjogi rendelkezések alkalmazásával halálbüntetést kiszabó -, jogerős határozattal lezárt olyan büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a hozott ítéletet még nem hajtották végre. A megsemmisített rendelkezések a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján vesztik hatályukat. (MTI)
1990. október 24., szerda 16:35
|
Vissza »
|
|
A halálbüntetés alkotmányellenes - Az Alkotmánybíróság
határozata (1. rész)
|
1990. október 24., szerda - A halálbüntetés alkotmányellenes
- hirdette ki határozatát az Alkotmánybíróság szerdán a budapesti
székházban tartott nyilvános teljes ülésén. Az Alkotmánybíróság
határozata kimondja: a Büntető törvénykönyvnek és a
büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a
halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért
ezeket az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság egyben
elrendeli a halálbüntetést előíró - a megsemmisített büntetőjogi
rendelkezések alkalmazásával halálbüntetést kiszabó -, jogerős
határozattal lezárt olyan büntetőeljárások felülvizsgálatát,
amelyekben a hozott ítéletet még nem hajtották végre.
Az ülést dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke nyitotta meg 11 órakor mintegy 200 nrdeklődő előtt. Először dr. Horváth Tibor, a Halálbüntetést Ellenzők Ligája nevében foglalta össze az indítvány lényegét. A halálbüntetést elrendelő jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását arra hivatkozással kezdeményezte, hogy e rendelkezések sértik az alkotmánynak azon részeit, miszerint: ,,A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani,,, továbbá ,,Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertlen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni,,. Az indítványozó kifejtette, hogy a halálbüntetés etikailag nem igazolható, azt az emberi jogokkal összeférhetetlen, jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan büntetési eszköznek tekinti, amely a súlyos bűncselekmények megelőzésére, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetésétől való elrettentésre alkalmatlan és célszerűtlen büntetési nem.
Előzetes felkérés alapján szakértői véleményeket terjesztettek elő dr. Földvári József, dr. Korinek László és dr. Sajó András, aki személyesen nem tudott részt venni az ülésen. Földvári József a halálbüntetést - a büntetés céljából kiindulva - nem tartja indokoltnak, azonban a halálbüntetés eltörlését egy átfogó büntetőjogi rendezés feladatának tekinti. Sajó András véleménye szerint a halálbüntetés alkotmányellenes, mivel önkényes és kegyetlen büntetés, sérti az emberi méltóságot, s ellentétes a jogállamiság eszméjével. (folyt.köv.)
1990. október 24., szerda 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A halálbüntetés alkotmányellenes - Az Alkotmánybíróság
határozata (2. rész)
|
Korinek László a halálbüntetés statisztikai és kriminológiai vonatkozásait vizsgálta, s úgy foglalt állást, hogy a halálbüntetés a bűnözés elleni harcnak nem alkalmas és nem szükségszerű eszköze. Többször elhangzott, hogy a halálbüntetésnek a nűnözésre gyakorolt visszatartó hatása bizonyíthatatlan. A szakértők azt is hangsúlyozták: a halálbüntetés alapvetően nem büntetőjogi, hanem a társadalom nrkölcsi, kulturális, politikai helyzetétől függő kérdés. Utaltak arra is, hogy a hazai közvélemény döntő többsége nem ért egyet a halálbüntetés eltörlésével, de az Alkotmánybíróságnak fel kell vállalnia a közvéleményt formáló szerepet is. Korinek László szerint a lakosság ,,leszoktatható,, a halálbüntetésről.
A teljes ülésen felszólalt dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki annak a jogi és erkölcsi meggyőződésének adott hangot, hogy a halálbüntetésnek általában és itt, most, Magyarországon nincs többé helye. Álláspontja szerint a halálbüntetés büntetőjogi szempontból igazolhatatlan, az alkotmány rendelkezéseivel összevetve: alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésén részt vett dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is, aki véleményét ismertetve felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét arra, hogy önmagában a halálbüntetés önkényessége nem mondható ki, ehhez az alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek komplex értelmezése szükséges. Meggyőződése szerint a leghitelesebb fórum e döntés meghozatalára az Országgyűlés lenne, de nem vitatja, hogy az Alkotmánybíróság a törvény erejénél fogva nem kerülheti ki az érdemi döntést a halálbüntetés alkotmányjogi megítélésében.
Az Alkotmánybíróság ezt követően nyilvános ülését felfüggesztette, döntését zárt ülésen hozta meg. A határozat nyilvános ismertetése után dr. Schmidt Péter alkotmánybíró különvéleményét fejtette ki: szerinte az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az alkotmány értelmezése, de az egymással ellentétes alkotmányi rendelkezések feloldása az Országgyűlés joga és kötelessége. Ezt a jogkört az Alkotmánybíróság nem veheti át. Dr. Lábady Tamás, dr. Tersztyánszki Ödön, dr. Sólyom László, dr. Szabó András és dr. Zlinszky János alkotmánybírók pedig párhuzamos véleményüket ismertették. A párhuzamos véleményt alkotók a halálbüntetés alkotmányellenes minősítésével egyetértettek, de az indokolásban külön-külön véleményen vannak.
Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben teszi közzé határozatát. (MTI)
1990. október 24., szerda 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1046 sz. hírre
|
Mai mtib1046 számú, A halálbüntetés alkotmányellenes - Az Alkotmánybíróság határozata (2. rész) című hírünk 4. bekezdésének 8. sorában a név helyesen: Tersztyánszky Ödön - (MTI)
1990. október 24., szerda 19:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|