 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MTI közleménye - A hírügynökség visszautasítja Csurka István rágalmait
"A Magyar Távirati Iroda igazgatótanácsa, Szakszervezeti
Bizottsága, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara
ügyvezető elnöksége - az intézmény valamennyi, a pártatlan, objektív
tájékoztatást szolgáló munkatársa nevében - a leghatározottabban
visszautasítja Csurka Istvánnak a Magyar Távirati Irodát ért, az
újságírók becsületét sértő rágalmait.
"
BBC, Panoráma:
Tiranai találkozó
"A balkáni országok külügyminisztereinek első, 1988-as belgrádi
találkozója óta a térségben a politikai helyzet lényegesen többet
változott, mint az azt megelőző két évtizedben. Bulgária és Albánia
kivételével Kelet Európában összeomlott a kommunizmus és a Varsói
Szerződés is szétesőfélben van. Míg Romániában továbbra is a volt
kommunisták kezében van a hatalom, az el nem kötelezett Jugoszlávia
legnagyobb köztársaságában, Szerbiában is győzelemre számíthatnak a
rövidesen sorra kerülő választásokban."
|
|
|
|
|
|
 |
A halálbüntetés alkotmányellenes - Az Alkotmánybíróság
határozata (1. rész)
|
1990. október 24., szerda - A halálbüntetés alkotmányellenes
- hirdette ki határozatát az Alkotmánybíróság szerdán a budapesti
székházban tartott nyilvános teljes ülésén. Az Alkotmánybíróság
határozata kimondja: a Büntető törvénykönyvnek és a
büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a
halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért
ezeket az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság egyben
elrendeli a halálbüntetést előíró - a megsemmisített büntetőjogi
rendelkezések alkalmazásával halálbüntetést kiszabó -, jogerős
határozattal lezárt olyan büntetőeljárások felülvizsgálatát,
amelyekben a hozott ítéletet még nem hajtották végre.
Az ülést dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke nyitotta
meg 11 órakor mintegy 200 nrdeklődő előtt. Először dr. Horváth
Tibor, a Halálbüntetést Ellenzők Ligája nevében foglalta össze az
indítvány lényegét. A halálbüntetést elrendelő jogszabályok
alkotmányellenességének megállapítását arra hivatkozással
kezdeményezte, hogy e rendelkezések sértik az alkotmánynak azon
részeit, miszerint: ,,A Magyar Köztársaságban minden embernek
veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz,
amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani,,, továbbá
,,Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertlen, megalázó
elbánásnak vagy büntetésnek alávetni,,. Az indítványozó kifejtette,
hogy a halálbüntetés etikailag nem igazolható, azt az emberi
jogokkal összeférhetetlen, jóvátehetetlen és visszafordíthatatlan
büntetési eszköznek tekinti, amely a súlyos bűncselekmények
megelőzésére, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetésétől való
elrettentésre alkalmatlan és célszerűtlen büntetési nem.
Előzetes felkérés alapján szakértői véleményeket terjesztettek
elő dr. Földvári József, dr. Korinek László és dr. Sajó András, aki
személyesen nem tudott részt venni az ülésen. Földvári József a
halálbüntetést - a büntetés céljából kiindulva - nem tartja
indokoltnak, azonban a halálbüntetés eltörlését egy átfogó
büntetőjogi rendezés feladatának tekinti. Sajó András véleménye
szerint a halálbüntetés alkotmányellenes, mivel önkényes és
kegyetlen büntetés, sérti az emberi méltóságot, s ellentétes a
jogállamiság eszméjével. (folyt.köv.)
1990. október 24., szerda 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|