 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MTI közleménye - A hírügynökség visszautasítja Csurka István rágalmait
"A Magyar Távirati Iroda igazgatótanácsa, Szakszervezeti
Bizottsága, valamint a Magyar Hírügynökségi Újságíró Kamara
ügyvezető elnöksége - az intézmény valamennyi, a pártatlan, objektív
tájékoztatást szolgáló munkatársa nevében - a leghatározottabban
visszautasítja Csurka Istvánnak a Magyar Távirati Irodát ért, az
újságírók becsületét sértő rágalmait.
"
BBC, Panoráma:
Tiranai találkozó
"A balkáni országok külügyminisztereinek első, 1988-as belgrádi
találkozója óta a térségben a politikai helyzet lényegesen többet
változott, mint az azt megelőző két évtizedben. Bulgária és Albánia
kivételével Kelet Európában összeomlott a kommunizmus és a Varsói
Szerződés is szétesőfélben van. Míg Romániában továbbra is a volt
kommunisták kezében van a hatalom, az el nem kötelezett Jugoszlávia
legnagyobb köztársaságában, Szerbiában is győzelemre számíthatnak a
rövidesen sorra kerülő választásokban."
|
|
|
|
|
|
 |
Japán: mohó tekintet Kelet-Európára - 1.
|
Tokió, 1990. október 24. szerda (MTI-Panoráma) - A minap
Japánban tárgyaló csehszlovák külügyminiszter örömmel nyugtázhatta:
országa ,,felzárkózhatott a reformországok úttörőjének számító
Lengyelországhoz és Magyarországhoz - Prága ugyanis mindazt a
gazdasági támogatást megkapja Japántól, amiben e két ország már
korábban részesedhetett. Aligha kell hangsúlyozni e tény
jelentőségét: a szigetország régóta dédelgetett terve, hogy kilépjen
a csendes-óceáni érdekövezetből, hogy a világesemények irányításában
ne csak mint gazdasági nagyhatalom, hanem jelentős politikai
befolyással is bíró ország vegyen részt.
Kapóra jött e külpolitika stratégiai megvalósításában mindaz,
ami az elmúlt évben Kelet-Európában történt. Japánnak most már
azonos eszmerendszerben gondolkodó partnerei lehetnek a térségben,
abban a Közép-Európában, amelyet eddig nemcsak a fizetőképesség
hiánya miatt hagyott ki látóköréből. Alig néhány százalékra rúg a
közép-kelet-európai országok kereskedelmi részaránya a japán
külkereskedelemben, jelezve azt, hogy Tokió eddig inkább csak a
fejlett Nyugat-Európával épített ki rendkívül szoros gazdasági
szálakat.
Elvi alapjaiban változhat most meg minden - még ha Japán a
térség országaira okáig nem is tekinthet úgy, mint autóiknak,
elektronikai cikkeinek jelentős vásárlóira. De aki csak kicsit is
tájékozódik a japán szándékokban, az érzékelheti, hogy a japán
üzletemberek gondolkodására cseppet sem jellemző a sietség, az
azonnali haszon bezsebelésének szándéka,- ők sokkal inkább a tartós
kapcsolatok kiépítésének tulajdonítanak jelentőséget, mint amerikai,
vagy nyugat-európai társaik.
Felcsillan a szeme a japán üzletembereknek, amint stabil,
konjunkturális hullámzásoktól mentes vállalkozásokban
reménykedhetnek. Ez a magatartás jellemzi az otthoni üzleti
vállalkozásaikat is, miért változtatnának rajta, ha külföldi
partnerek után néznek. Mindezt a változások jelentőségnek
érzékeltetése miatt érdemes figyelembe venni: ha a kelet-európai
térség ügyei kerülnek Tokióban szóba, a leggyakrabban a
,,vizsgálódás, keresés,, - fogalmait használják a japán vállalkozók,
üzletemberek, politikusok. Azt elemzik, melyik ország alkalmas arra,
hogy összekötő kapocs legyen Közép-Európában, a kontinens keleti és
nyugati országai felé is közvetíthesse a japán érdekeket. Tény az,
hogy Magyarország induló esélyei másokénál sokkal kedvezőbbek
voltak: évekig vonzó partnerként szinte egyedüliként jöhetett a
szóba. (folyt..)
1990. október 24., szerda 12:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|