|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Nyilvánosság Klub
|
München, 1989. május 3. (SZER, Magyar híradó) - A Nyilvánosság Klub tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Hajnal István Kör is részt vett. Gadó György jelenti Budapestről: - Kutatható-e a történelem? - ezt a kérdést tették fel és erről rendezi most szombaton soron következő vita délelőttjét is a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub. A kérdés időszerű és teljesen nyilvánvaló - mutatott rá Pethő Iván gazdaságtörténész. A történelmi múlt feltárása, valósághű megismertetése a nemzet önismeretének és azonosságtudatának szerves része. Eddig azonban politikai szempontok és korlátozások szabták meg a kutatás lehetőségeit. Tulajdonképpen ma sincs még másképp. A rendezvényen nemcsak a Nyilvánosság Klub és a vele együttműködő független szervezetek képviselői vesznek majd részt, hanem számos olyan személy is, aki - akár kutatóként, akár a másik oldalról - érintett az ügyben. Meghívták Zinner Tibort is, azt a történészt, aki szakmai elnöke a kormányzat által a koncepciós perek felülvizsgálatának előkészítése végett felállított bizottságnak. Zinner azonban nem jön el - amint mondotta: e tisztének átvételekor esküvel fogadott hallgatást. Ami egyébként Zinner személyét illeti, Bácskai Vera a történettudományok doktora a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a történész társadalomnak nincs bizalma iránta, mint az említett bizottság társelnöke iránt. Sőt: a bizottság maga sem érdemes a bizalomra, mivel nem független történészek, hanem pártalkalmazottak képezik a zömét. Összetételéről sem a Tudományos Akadémiát, sem a szakmái intézményeket, sem pedig az ugyancsak érdekelt egyházakat nem kérdezték meg. Mindesetre - hangsúlyozta Bácskai Vera - ajánlatos lesz e bizottság munkájára és e a munka körülményeire addig is odafigyelni, hogy újabb fontos iratok el ne tűnjenek. Az iratállomány ugyanis már eleve igen foghíjas. Zinner Tibor egy ízben maga mondta el, hogy 1959-ben a koncepciós perekkel kapcsolatos iratanyag jelentékeny részét megsemmisítették. Máig sem tudni kik, és kiknek a rendelkezésére. A sajtókonferenciát rendező társadalmi szervezetek nevében Litván György történész, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának képviselője kijelentette: ezzel a bizottsággal nem kívánnak együttműködni. A hatalom ma, amikor már nem térhet ki a közvélemény követelése elől és kénytelen legalább külszín szerint hozzálátni az ártatlanul elítéltek rehabilitációjához, hasonlóképpen jár el, mint annak idején Rákosiék. Tessék-lássék munka, hiányos nyilvánosság, nem hitelképes közreműködők. Pethő Iván felhívta a sajtó megjelent képviselőinek a figyelmét, hogy mindenekelőtt arra a szerepre kell rámutatni, amelyet a kommunista pártvezetés politikai döntései játszottak a koncepciós perek elindításában. Az 1956-os események megítélése sem holmi történész szakbizottságok dolga. A forradalom nem attól forradalom, hogy ma valamiféle bizottság esetleg annak minősíti, hanem attól, hogy a résztvevői, a kortársak forradalomként élték meg, és forradalom gyanánt épült be a nemzet történelmi tudatába. Ebben az összefüggésben, mint e történelem dokumentumai, és mint a nemzeti önismeret tényezője lesz igen érdekes a szombati vita délelőttön ismertetésre kerülő némelyik dokumentum, továbbá az a két kiadvány, amelyet a Századvég című független folyóirat erre a napra időzít. Az Igazság a Nagy Imre-ügyben című kötet első kiadásban már 30 évvel ezelőtt megjelent Nyugaton, és szerzői már akkor cáfolhatatlanul bebizonyították, mennyire hazugok a hatalom úgynevezett érvei. A másik kiadvány a forradalom napjaiban elhangzott rádióadások szövegét gyűjti egybe, és hallatlanul érdekes forrást ad a kutatók, valamint a nagyközönség kezébe. +++
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|