Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

Magyar változások

Washington, 1989. május 1. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Kedves hallgatóink! Itt az amerikai fővárosban, a George Washington
Egyetemen szimpóziumot tartottak Magyarország a reformok útján
címmel, amelyet a budapesti kormány washingtoni nagykövete, Házi
Vencel nyitott meg, és amelyről munkatársunk, Csernus Ákos
beszámolóját hallják.
    
    - Meglehetősen szép számmal jöttek össze érdeklődők és érdekeltek
az egyetem Kínai-szovjet Intézetének szimpóziumán, amelyen dr.
    
    Csáki Csaba, a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemen elnöke
és a magyar nagykövet mellett a nagykövetség első-és másodtitkára,
valamint kulturális attaséja igyekezett ismertetni a magyarországi
helyzet különböző aspektusait.
    
    Két amerikai szakértő is részt vett az előadásokat követő vitában,
a Kongresszusi Könyvtár kutatószolgálatának két prominens
munkatársa.
    
    Kelet-európai szakértők, politológusok, agytrösztöd tanácsadói,
egyetemi tanárok, a Világbank megbízottai ültek a hallgatóság
soraiban, és néhány egyetemista, akinek Kelet-Európa a
szakterülete.
    
    A magyar nagykövetség diplomatáinak nyilvánvalóan az volt a célja,
hogy a felgyorsult magyarországi fejleményekkel kapcsolatban
tisztázzák a hivatalos álláspontot, hogy a változásokba vetett
vérmesebb reményeket csillapítsák, ugyanakkor az esetleges
tőkebefektetőket is biztosítsák, hogy az eladósodás és a gazdasági
válság ellenére a működő tőkének továbbra is táptalajt nyújthat
Magyarország.
    
    A szimpózium természetesen angol nyelven folyt le, és közel 4 órás
volt, úgyhogy az előadóknak nem szolgáltathatok teljes mértékben
igazságot, amikor előadásaikat és gondosan összehordott érveiket
idő hiányában csak erősen lerövidítve, emlékezetből sommázhatom.
    
    Házi Vencel magyar nagykövet bevezető előadásában főleg,
általánosságokba bocsátkozott, és nagyjából a következőket hozta
tudomásunkra:
Az elmúlt 5 évben jelentős változásokra került sor Magyarországon.
    
    Felmértük a realitásokat és arra is rájöttünk, hogy a jövő kulcsa
nem valamiféle katonai megoldás, hanem a közös egyetértés.
    
    Valamikor a XIII. században Magyarországnak ugyanannyi lakosa volt,
mint Nagy Britanniának, de a történelem másképpen határozott. Nagy
történelem, kis nép - és egy kis népnek kis hangja van.
    
    A nagy konfliktusokban Magyarország - szokás szerint - a vesztes
oldalán volt, a jelenidő azonban alkalmas arra, hogy beavatkozzunk
saját ügyeinkbe. Magyarországnak az a fő problémája, hogy lemaradt
a fejlett nyugati országok mögött, adósságot halmozott fel, és
deficitje van a költségvetésben. Ha utol akarjuk érni Nyugat-
Európát és az Egyesült Államokat, ennek az az ára, hogy mindenen
változtatnunk kell - politikailag és strukturálisan. Be kell
látnunk, hogy mindez áldozatokkal jár, és hogy a körülményekhez
kell igazodnunk, véget kell vetni a szubvencióknak, és - minthogy
nemzeti jövedelmünk nagy része exportból folyik be - növelnünk kell
exportunkat és ehhez modernizálnunk kell az üzemvezetést éppúgy,
mint az ipari létesítményeinket. Mindehhez szűkében vagyunk az
anyagiaknak, de megvan a kellő tudás és szakképzettség.
    
    A nagykövet utalt a demokratikus alapokra tervezett új alkotmányra,
amely biztosítaná, hogy a hatalom ne maradjon egy párt kezében.
    
    Utalt a jövő évi választásokra és a vegyes gazdálkodás
kibontakozásnak lehetőségére. Az amerikai-magyar kapcsolatokról
Házi Vencel a következőket állapította meg:
A két ország kapcsolatai a 1970-es évek óta teljes mértékben
normalizálódtak, mióta Carter elnök hazaküldte a koronát. Ezt
koronát nem teszik senki fejére, jöjjenek és győződjenek meg róla,
akárki megtekintheti a Nemzeti Múzeumban.
    
    A kereskedelmi egyezmény megkötésével kiszélesedett, és 550 millió
dollárra emelkedett a két ország közötti kereskedelem volumene.
    
    Újabb amerikai partnerek, működő tőke után nézünk, igyekszünk
befektetőket vonzani Magyarországra. A két ország között
politikailag - magasabb szinten - jók a kapcsolatok. Kongresszusi
küldöttség látogatott Magyarországra, és Grósz pártfőtitkár
meghívta Magyarországra Bush elnököt. Reméljük, hogy az amerikai
államfő rövidesen Pestre jön. A kultúra és a köznevelés terén is
teljes mértékben készen állunk a kooperáció folytatására.
    
    A bevezető előadás után a hallgatóság soraiból valaki megkérdezte a
nagykövetet: vajon hagyni fogja-e a Szovjetunió, hogy a helyzet
liberalizálódjon belpolitikailag, és az ország önálló külpolitikát
is folytathasson? Félő - mondta a felszólaló -, hogy Moszkva nem
fogja eltűrni egy időben mind a kettőt.
    
    A nagykövet válaszképpen utalt arra, hogy Gorbacsov szovjet
pártvezér jóváhagyta a magyar reformpolitikát, és a szovjet párt
Központi Bizottságának legutóbbi értekezlete után még inkább
megerősödött a pozíciója. Azok azonban, akik arról álmodoznak, hogy
Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, nem vesznek tudomást
arról, hogy Magyarország a szükséges nyersanyagok 75 százalékát,
energiájának 80 százalékát a Szovjetunióból szerzi be, és nem lenne
realisztikus egy ilyen elképzelés.
    
    A következő felszólalót katonai kérdések érdekelték: Magyarország
katonai megszállásának megszüntetése. Házi nagykövet azt mondta: a
magyarok ellenzik minden külföldi katona jelenlétét. Azt szeretnék,
hogy hagyják magukra a népeket. Jó lenne, ha Magyarországon
egyetlen külföldi katona sem lenne, de ez jelenleg még nem reális
elképzelés.
    
    A többpártrendszer jövőjével kapcsolatban egy másik felszólalónak a
nagykövet azt mondta: a jelen pillanatban párt minden szinten jelen
van, és nincs más alternatíva. Majd azt a véleményét fejezte ki,
hogy a választások révén egyetlen párt sem fogja megszerezni az
abszolút többséget, és Nyers Rezső az MSZMP esélyét 40 százalékra
jósolta, amely aztán koalícióba léphet más partokkal. A nagykövet
hozzáfűzte: hallott szélsőséges javaslatokat mindkét oldalról,
1956-ban azonban megtanultuk a leckét, hogy az embernek realistának
kell lennie.
    
    Ezt követően Lakatos Károly a washingtoni magyar nagykövetség
másodtitkára a magyarországi változások jogi aspektusairól beszélt,
és nagyjából a következőket hozta tudomásunkra:
Magyarországon azzal minden párt egyetért, hogy az országot modern
alkotmányos állammá kell átalakítani. Az MSZMP monopóliumát veszti,
kialakul egy ellenzék. Az eddig intézményesített pártból igazi párt
lesz. Mindennek létrehozására új törvényeket léptetnek életbe. Az
új alkotmány garantálni fogja az alapvető szabadságjogokat. 40
évvel ezelőtt ideológiai alapon legitimizálták a hatalmat, a
sztálinista modell azonban teljes mértékben lejáratta magát. Az új
alkotmány azonban nem lesz valamiféle politikai deklaráció, az
elmúlt 40 év nem tette semmissé ezer év jogi tapasztalatait.
    
    Mohácsi István, Magyarország washingtoni nagykövetségének
másodtitkára a gazdasági reformokról beszélt, a piacorientációjú
gazdaság bevezetésének folyamatáról. Magyarország ma épp olyan
mértékben vesz részt a világgazdaság vérkeringésében, mint 1938-ban
- holott az ipari berendezések 90 százaléka van állami tulajdonban,
8-9 százaléka szövetkezeté, és csak 5 százalék van
magántulajdonban.
    
    Mezőgazdaságban a földek 20 százalékát művelik meg az állami
gazdaságok, 75 százalékát a termelőszövetkezetek és 5 százalékát a
magánosok.
    
    A gyakorlatban - a terv előírásai szerint - a minisztériumok látták
el az irányítást, amely hatástalannak bizonyult. Az áraknak
Magyarországon is a világpiaci árakhoz kell igazodniuk, és a
termelékenységben való eltéréseknek a bérekben is kifejezésre kell
jutniuk. Az új adótörvény a családok számára nem kedvező, de ezen
még lehet változtatni.
    
    A másodtitkár utalt Magyarországnak a KGST-ben való tagságára és
jelezte: Magyarország egyoldalúan képtelen lenne keményebb
valutaforgalomra átállni, amikor a nyersanyag-cserekereskedelem
folyik a tagországok között. Pénzügyi reformra van szükség ahhoz,
hogy a forint valuta legyen.
    
    Jelenleg 228 közös vállalkozás működik Magyarországon, mintegy 310
millió dolláros befektetéssel, és főleg a könnyűiparban. A külföldi
tőke 24 százaléka nyugatnémet, 25 százaléka osztrák és 20 százaléka
amerikai.
    
    Mohácsi másodtitkár forradalmi lépésként említette a külföldi
befektetők számára bevezetett adókedvezményeket. Mohácsi szerint
könnyen el lehetne érni, hogy 1 milliárd dollárra emelkedjen az
amerikai-magyar kereskedelem volumene.
    
    Mohácsi után a nagykövetség kulturális attaséja, Szombathy Béla a
magyar közvéleményt foglalkoztató kérdésekre tért át:
A Magyarországon folyó politikai viták nem babra mennek -
ellentétben az ezekhez hasonló vitákkal az Egyesült Államokban -
mivel az utóbbiak nem változtatnak az amerikai társadalmon.
    
    A művészek Magyarországon hagyományosan beleszóltak a politikába,
még inkább ma, amikor olyan sok megoldatlan probléma halmozódott
fel.
    
    A magyar glasznoszty sok tekintetben hasonlatos a szovjet
glasznosztyhoz, a szovjet azonban reformista és irányított, amíg a
magyar nem, és Magyarországon minden kimondható, mindenki indíthat
lapot. Jó ideig minimális órabér, ingyenes közellátás, biztonsági
hálót tartott a társadalom alá, de a gazdasági változásokkal a
helyzet is megváltozik. A kérdés felmerül, hogy a
többpártrendszerben milyen szerepet kapjon az MSZMP? Semleges
legyen-e, lesznek-e beépített garanciái? - hogy a környező országok
ne tekintsék fenyegetésnek Magyarországot. Az ország a Varsói
Szerződés tagja kell maradjon, és kérdés, hogy benn maradjon-e a
KGST-ben vagy pedig lépjen ki. Bilaterális kérdésekről
természetesen nem dönthet egyoldalúan. Hosszabb távon, gazdasági
téren az ország kilátásai korántsem reménytkeltőek.
    
    A kultúrattasé az országot érdeklő kérdések között természetesen a
külföldön élő magyar kisebbségét is említette, és a
környezetvédelmet. Azt mondta a bős-nagymarosi vízlépcsőből
politikai kérdés lett, holott technikai aspektusairól senki sem tud
sokat.
    
    Felsorolt mutatóba néhány újonnan alakult vagy működését folytató
pártot, majd jelezte, hogy magán a kommunista párton belül is
küzdelem folyik a konzervatív elemek és a reformisták között. A
konzervatívoknak - akiket az ideológia és személyes befolyásuk
elvesztése nyugtalanít - nincs világos programjuk és hiányában
vannak a szövetségeseknek - mondotta Szombathy.
    
    A többórás szimpózium második részének ismertetésére holnapi
Világhíradónkban még visszatérek. +++
    


1989. május 1., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD