 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Megdőlnek a kommunista tabuk Magyarországon
|
München, 1989. április 17. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
francia Le Monde is hosszú cikket szentel a magyar politikai élet
legújabb fejleményeinek. A cikket párizsi munkatársunk, Albert Pál
ismerteti:
- Függönyfelvonás Magyarországon - így a címe a legrangosabb
párizsi napilap, a Le Monde szombati első oldalas vezércikkének,
amely a magyar Politikai Bizottságban történt változásokról adott,
korábbi, kurtább jelentések után általánosabb fejtegetéseket is
tartalmaz. A címben szereplő függöny persze képes beszéd,
jelképként is értendő, ha tényszerűen bár arra a vasfüggönyre
vonatkozik, melynek fölszámolását az osztrák határon május elején
kezdi meg a magyar kormányzat. Mindenesetre ez a vasfüggöny-téma a
Monde franciákat igen jól tájékoztató vezércikkének első pontja -
osztályozva: első jó pontja.
A második a magyar igazságügy-miniszter utasítása: az illetékes
jogi szakértők, amilyen gyorsan és lelkiismeretesen csak lehet,
vizsgálják felül Nagy Imre és társainak 1958-as perét. Jelent ez
egyszersmind rehabilitációt is? - kérdezi a Monde. A szó kényes
hiszen a vezető apparátusnak a legitimitása máig az úgynevezett
ellenforradalom leverésén alapszik. De lépés mindenesetre az 1958-
as kivégzés évfordulójára, június 16-ikára engedélyezett nyilvános
temetés. Mert a tabuk, a szocialista tabuk egy esztendeje, Kádár
János félreállítása óta egymás után dőlnek meg Magyarországon
egészen a többpártrendszer elfogadhatóságáig. És mára olyan a
helyzet, hogy visszarendezés nélkül a kívánatosan járható úton
újabb qyökeres és a hatalom számára netán fájdalmas döntéseket kell
hozni.
Úgy, miként a Politikai Bizottságban végrehajtott múlt szerdai
változásokkal, melyeknek okai nem kizárólag személyek: mögöttük a
súlyos gazdasági válság, a független mozgalmak dinamikája, a
párttagság szembeötlő dezertálása, sőt az MSZMP-n belülről is
fenyegető szakadás.
Erre a virtuális pártszakadásra - reformisták és konzervatívok
elválásra - céloz Tavaszi takarítás című mai cikkében a Le Point
című hetilap is. Úgy véli tudni: a szerdai gyors döntést Grósz
Károly szorgalmazta. Megszabadulni egy vetélytárstól, az itt-ott is
kompromittált Berecz Jánostól, de megelőzni a reformisták kiválását
is. Ki akkor a nyertes? - kérdezi a Le Point és persze a Le Monde
is.
Papíron mintha csak döntetlenre állna a játszma, noha a dinamizmus
inkább a Pozsgay és Nyers Rezső szárnyé. Mindent megoldva ezzel -
józan kétkedés a Monde vezércikkének zárószava: harmadik
vetélytársuktól megszabadulván Grósz Károly és Pozsgay Imre még
egyetlen lényegi problémát sem oldott meg. +++
1989. április 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|